A menekültválság eldurvulása arra is jó volt, hogy elterelje a figyelmet a kellemetlen ügyekről - értékelte a helyzetet belső körben, a velencei frakcióülésen a vs.hu forrásai szerint Orbán Viktor.

A kormány az év eleje óta, a Charlie Hebdo-merénylettől kezdve egyre többet beszélt a menekültügyről, eleinte pedig gyakori értelmezés volt a sajtóban, hogy mindez inkább csak politikai akció a rohamos népszerűségcsökkenés megállítására. Ahogy aztán a helyzet egyre súlyosabb lett, egyértelművé vált, a politikai haszonszerzés mellett nagyon is valós problémákról van szó.

Az utóbbi hetekben pedig már gyakorlatilag semmilyen más témáról nincs szó a magyar sajtóban. Ez egyfelől érthető, soha nem látott jelenetek zajlanak Magyarországon. Másfelől pedig, ahogy az szintén a vs.hu cikkéből derül ki, Orbán Viktor utalt is arra a frakcióülésen (ha nem is nyíltan kimondva), hogy „a kormány augusztus közepétől tudatosan nem avatkozott be a Keletinél és az ország több pontján kialakult káoszba, hanem hagyta eszkalálódni a helyzetet, hogy az emberek a bőrükön érezzék, mekkora a probléma, amitől a kormány megvédi-megvédte őket”.

Ma már senki sem vitatja, hogy a menekülthelyzet súlyos, ahogy azt sem, mindez belpolitikailag sokkal jobb a Fidesznek, mint a néhány hónappal ezelőtti helyzet, amikor belső pártviszályokról és időközi választási vereségekről szóló cikkekkel volt tele a média.

Milyen kellemetlen ügyekre gondolhatott Orbán?

Quaestor-ügy

Nagy kapkodással indult márciusban a Quaestor-botrány kezelése, az ügyet csak a kártalanítás ígéretével és a szocialisták bűneinek sulykolásával tudta többé-kevésbé eltolni magától a kormány, amelynek több vezetője is igazolhatóan nagyon jó viszonyban volt a bedőlt csaló cég tulajdonosi körével, sőt állami és önkormányzati is üzleteltek a Quaestorral. Nyáron, a menekültügy árnyékában a kormány gyakorlatilag kifarolt saját, nyilvánvalóan törvénytelen kártalanítási tervéből, és továbbra is megválaszolatlanok azok a súlyos kérdések, ami az ügy kirobbanásakor felmerültek. Például hogy hol volt a felügyelet, miért nem zavarta korábban a kormányt, hogy nem tudja, hol van az állami pénz, hogy mi volt Tarsoly Csaba fideszes kapcsolataival, miért hagyta az ügyészség az Orgován Bélás vagyonmentést és a többi.

Ráadásul egy sor további brókerügy van a Quaestor-ügy mellett, és egyik sem volt egy diadalmenet. Láthatóan csődöt mondott a kártalanítás a Buda-Cash ügyében is, hivatalok packáznak károsultakkal, az MNB-s felszámolócég nem válaszol, rengetegen nem kaptak vissza pénzt. Közben a cég alapító-tulajdonosa, Pintér Zoltán továbbra is szabadlábon van, az őrizetbe vettek ellen nincs vádemelés.

Alig halad az egyik legsötétebb ügy, a Hungária/Biztonság Trade felderítése. Továbbra sem tudjuk, hogy a kormánynak két minisztert adó Karcagon tevékenykedő Kun-Mediátor hogyan hálózhatta be a kisvárost évtizedeken keresztül. A brókerügyek egyik járulékos áldozata, a Kézizálog ügyében éppen most derült ki, hogy az egyik állami hatóság hazugsággal próbálta leplezni, hogy benne volt a trombitarezes aranyhamisításban.

Nyomozás Tiborcz volt cégének ügyeiben

Július végén kezdett nyomozni a rendőrség Orbán Viktor veje, Tiborcz István volt cégének, az Elios Zrt.-nek ügyeiben. Az Elios 217 ezer forintot számlázott ki olyan lámpatestekért, amik másnál csak 139 ezerbe kerültek, a végösszegek tíz- vagy százmilliós többletkiadást is jelenthettek önkormányzatoknak, ahogy azt a Direkt 36 részletesen feltárta.

A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda Korrupciós és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztály Kiemelt Ügyek Osztálya a közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatban „versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési és koncessziós eljárásban bűntettének gyanúja miatt” eljárást indított, ismeretlen tettes ellen. Az Elios Innovatív Zrt. gyanús közbeszerzése miatt egyébként már az OLAF, az Európai Csalásellenes Hivatal is vizsgálatot kezdett.

A miniszterelnöki vőnek minden bizonnyal éppen ezért kellett eladnia a cégét.

Rogán és a lakások

Az új politikai kabinetfőnöknek legutóbb a nyáron került elő egy kellemetlen története még polgármester korából (számos korábbi hasonló ügy után). Július végén előbb megírtuk, hogy Rogán Antal Belváros-Lipótváros volt polgármestere egy 2008-as pályázat során odautalt egy  Károly körúti önkormányzati irodát fideszes elődje, Karsai Károly családjának.

Nem sokkal később kiderítettük azt is, hogy az azóta frakcióvezetőként dolgozó Rogán majdnem egy egész emeletet kiosztott az épületben önkormányzat egykori és mostani emberei között - áll a 444 cikkében. Az önkormányzat azóta nem válaszolt kérdéseinkre.

Lassul a gazdaság

Ahhoz képest, a magyar gazdasági növekedés nagyjából 2007 és 2013 között folyamatosan a leggyengébb az egész régióban, elég rövid életűnek tűnik a tavalyi választások előtt, jól időzítve indult fellendülés. A második negyedéves 2,7 százalékos növekedés nagy csalódás volt, és innen az uralkodó várakozás szerint az év hátralevő részében, aztán jövőre még gyengébb lehet a növekedés. Elemzők már most a gazdaság kemény földet éréséről beszélnek.

A mostani trend alapján nem lehet az európai átlaghoz való felzárkózásról beszélni, és a lakossági fogyasztásbővülés is inkább csak papíron létezik. Az MNB és NGM minden erőlködése ellenére a bankok továbbra sem találnak túl sok olyan projektet, amit érdemesnek találnának arra, hogy pénzeljenek, a vállalati hitelek még mindig esnek. És most épp a gazdaságot nagyjából egyedüliként mozgató EU-s pénzekkel is baj van, az EU egy ideje nem fizet, helyette a magyar kasszából fizetik az EU-s projekteket, ami miatt a költségvetési hiány szállt el. Érdemes megnézni például az építőipari rendelésállományt: éppen feleannyi van belőle, mint egy éve (különösen érdekes, hogy miközben a lakásárak és a bérleti díjak az ország néhány részén lendületesen emelkednek, lakásépítés gyakorlatilag nincs).

Metróberuházás

A 3-as metró felújítása eleve többe kerül, mintha új szerelvényeket vettünk volna - a beruházás ellentmondásairól bővebben itt írtunk. Kiderült az is, hogy a győztes orosz ajánlattevőnél egy észt cég nem csak, hogy kilencmilliárd forinttal olcsóbb ajánlatot adott, de több elemében korszerűbb megoldásokat javasolt és öt évvel hosszabb garanciát vállalt.

Aztán jött az újabb fordulat, és kiderült, még el sem kezdték a munkát, máris 40 milliárddal többe kerül. A 3-as metró alagútfelújítását eredetileg 125 milliárd forintra tervezték, most már 165 milliárdnál járnak.

Az unió most már egyáltalán nem biztos, hogy finanszírozná a projektet, a kormány pedig lehet, hogy kihátrálna az egészből.

(kasnyikm - plankog)