Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának közel-keleti vezetője nem látja a menekülthullám enyhülését. Amin Avad Genfben újságíróknak elmondta, hogy

"az Európába naponta érkező 8 ezer menedékkérő csak a jéghegy csúcsa."

Avad szerint amíg nem találnak valamilyen megoldást a szíriai polgárháború rendezésére, és nem rendeződik a helyzet a szomszédos országok, így Törökország, Jordánia és Libanon menekülttáboraiban, addig biztosan nem hagy alább a migránshullám. Az ENSZ iraki misszióját vezető Dominik Bartsch is hasonlóan látja, véleménye szerint az Iszlám Állam és az elleni folyó harcok miatt év végéig akár 10 millió embernek is szüksége lehet humanitárius segélyre. A misszióvezető szerint, ha megindul az iszlamista szervezet kezén lévő Moszul visszafoglalásáért a harc, a városból és környékéről akár félmillió ember is elmenekülhet.

Bartsch szerint az Iszlám Állam iraki térnyerése és az ellen harcoló Washington vezette nemzetközi koalíció miatt 3,2 millió embernek kellett elhagynia otthonát. Jelenleg csak 10 százalékuk él menekülttáborokban, a többiek rokonoknál, elhagyott épületekben húzták meg magukat. Az országot az ENSZ alkalmazott szerint tavaly százezer ember hagyta el, hogy Európának induljon, ez a szám folyamatosan nő, mert az ott élőknek elveszett az az illúziója, hogy pár hónapon belül visszatérhetnek majd otthonaikba.

"Rájönnek, hogy gyermekeiket nem tudják iskolába küldeni, és a család megélhetése sem biztosított, emiatt mindent megtesznek annak érdekében, hogy Európába jussanak"

- mondta Bartsch. 

Afganisztánból naponta 2000 és 4000 között van az útnak indulók száma. Egy német belügyi jelentés szerint ez a szám tovább nőhet: állítólag az afgán kormány egymillió útlevelet állított ki a közelmúltban, amikkel  meg lehet indulni Európa felé Iránon és Törökországon keresztül.

Az UNHCR szerint Európának legalább 240 ezer migránst kéne befogadnia. Melissa Fleming szóvivő szerint csak a tengeren eddig 480 ezer ember érkezett. A menekülthullám csillapítására egy uniós szolidaritási adóból lehetne forrást teremteni. A Baranya megyei Beremenden az ENSZ főtitkárhelyettese, Philippe Douste-Blazy állt elő ezzel az ötlettel:

"felszólítjuk az Európai Unió tagállamait, hogy vezessenek be szolidaritási adót a pénzügyi tranzakciókra: ez részvényenként 0,1 százalék, származtatott termékenként pedig 0,01 százalék lehetne."

A befolyt összeg

• 25 százaléka kerülne a politikai menekülteket befogadó országokhoz,
• 25 százaléka a  a nemzeti költségvetések különböző helyeire jutna
• 50 százalékát fejlődő országokban lehetne programokat finanszírozni.

A Der Spiegel szerint a német menekültügyi ellátórendszert és a menekültügyi eljárásokat lefolytató szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatalt annyira leterheli az érkezők megnövekedett száma, hogy kedvezményt adnának a Szíriából érkezőknek: három évre tartózkodási engedélyt kapnának automatikusan, ezzel tehermentesítve a hivatalt, de családegyesítésre nem kapnának engedélyt ezalatt az idő alatt. A hivatal így 280 ezres ügyhátralék ledolgozására és a más állampolgárságú menedékkérők ügyeire összpontosíthatna. A Spiegel információját a belügyminisztérium cáfolta szombaton, de Stephan Mayer, a törvényhozás alsóháza, a Bundestag konzervatív frakciójának belügyi kérdésekért felelős vezető szakpolitikusa viszont közvetve megerősítette azt. Kérdés, hogy ez a könnyítés milyen ösztönzőként hat majd.