Mint egy megrakott szerb komp, olyan lassan hömpölyög előre a Közgép ügye a bíróságon

Simicska Lajos cége éveken át a hazai közbeszerzések királya volt, de miután összevesztek Orbán Viktorral, odalett a kedvező széljárás is, elkezdtek elmaradozni a közbeszerzési megbízások. A Közgépnél erre stratégiát váltottak, és nagyon olcsó ajánlatokkal kezdtek el indulni. Ez sem bizonyult azonban nyertes receptnek: bár a Közgép adta be a legolcsóbb ajánlatot a Győr-Gönyű kikötő fejlesztésére is, több, elsőre aprónak tűnő dologba belekötve, hamis adatszolgáltatás vádjával a Közbeszerzési Döntőbizottság idén júliusban kizárta a céget, ráadásul pedig el is tiltotta őket három évre minden közbeszerzési indulástól.

A Közgép előbb jogorvoslati kérelemmel fordult a döntőbizottsághoz, ahol majdnem minden esetben a vállalatnak adtak igazat, volt azonban egyetlen pont, amiben nem, és ez elég is volt az eltiltás fenntartásához. A Közgép ezután bíróságon támadta meg a döntést, ez a per folytatódott csütörtökön a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon.

Az egyetlen megmaradt vitás pontot jelentő két szerb komphajóról korábban már részletesen írtunk. A vita hónapok óta azon megy, hogy az ajánlatkérő Észak-dunantúli Vízügyi Igazgatóság a Közgép által felmutatott két szerb hajót pár négyzetméterrel kisebbnek találta, mint ami a kiírásban szerepelt elvárt hajóméretként. Erre hivatkozva tiltották el nyár végén a Közgépet. A perhez mostanra beavatkozóként csatlakozott a Vízügyi Igazgatóság és a közbeszerzés eredményét végül leokézó Miniszterelnökség is, igaz utóbbi felet nem képviselte senki a tárgyalási napon, így csatlakozási indoklásukat sem lehetett meghallgatni.

A csütörtöki tárgyalási nap elsősorban a zárt fedélzet méretének kiszámításának mikéntje körül forgott. A Közgép jogi képviselői szerint a zárt fedélzet fogalma eleve nem volt tisztázva az ajánlatkérő részéről, ráadásul nekik papírjuk is van az illetékes szerb minisztériumtól arról, hogy mind a két hajó mérete meghaladja a közbeszerzésben feltételként megszabott 500 négyzetmétert. Szerintük a vízügyi hatóság utólag, önkényes számítási módszereket alapul véve mondta ki, hogy a fedélzet alapterülete nem elég nagy.

A Közbeszerzési Döntőbizottság jogtanácsosa ehhez képest az értelmezőszótár fedélzetfogalmára épített, amikor arról beszélt, hogy a fedélzet a hajótestet befedő szerkezeti elem, és különben is:

"az a zárt, ami nem nyitott"

Valamint vitatják azt is, hogy a hajó rámpája része-e a fedélzetnek. A vita a két fél között elsősorban arról ment, hogy kit illetett a bizonyítási kényszer, melyik félnek és mikor kellett volna hitelt érdemlően igazolnia, hogy mekkora a két hajó, illetve, hogy mi az a forrás, aminek el lehet hinni, hogy mekkorák a zárt fedélzetek a kompokon.

Pár négyzetméternyi eltérésekről van szó, és bármennyire is abszurdnak tűnik mindez, jelenleg tényleg úgy fest, ilyen apróságokon múlhat a Közgép sorsa. A bíróság amúgy szeptember közepén úgy döntött, hogy a per befejezéséig fel kell függeszteni a vállalat kizárást. Simicska Lajos akkor ritka interjúi egyikében üdvözölte a döntést, viszont a Közbeszerzési Hatóság akkor fellebbezett a döntés ellen. A csavar ott van, hogy ennek ellenére vissza kellett volna engedniük a Közgépet az induló vállalatok közé, de ez a mai napig nem történt meg, annak ellenére sem, hogy a bírósági ítéletnek nincs halasztó hatálya.

Azaz jelenleg a Közgép elvileg indulhatna közbeszerzéseken, valójában azonban mégsem tehetik ezt meg.

A csütörtöki tárgyaláson csak az derült ki, hogy még nem lesz ítélet. Egyrészt azért, mert beavatkozási lehetőség illeti meg az ítéletben szintén érintett szerb céget is, ami a hajókat biztosította, és az ő csatlakozási lehetőségüknek jogerős határideje még nem járt le. Másrészt pedig mert a Közgép jogászai tanúként szeretnék meghallgatni a Közgép közbeszerzési igazgatóját. Ezt az igényt a Közbeszerzési Döntőbizottság képviselői szerették volna megfúrni, mert szerintük a felperes egyik munkavállalója úgysem mondhat olyat, ami bizonyítékként felhasználható, de a bíróság végül engedélyezte a tanú meghallgatását. A Közgép jogászai szerint az igazgató meghallgatására azért van szükség, mert el fogja mondani, milyen információk birtokában volt, amikor indultak a közbeszerzésen.

Folytatás így november végén. A jogi hercehurca amúgy nem érinti a Győr-Gönyű kikötő fejlesztését, azt a Közgépnél drágább ajánlatot tevő, Mészáros Lőrinc cégét is tagjai között tudó konzorcium végezheti el.