Mostantól nem a legolcsóbb ajánlatot kell elfogadni építési beruházásoknál a közbeszerzésekben

Az építési beruházásoknál a legjobb ár-érték arányt kell figyelembe vennie az ajánlatkérőnek a közbeszerzési ajánlatok értékelésekor, a legalacsonyabb ár mint szempont csak korlátozottan vehető figyelembe az értékelésnél

– egyebek mellett ezeket tartalmazza a november 1-én hatályba lépő új közbeszerzési törvény egyik végrehajtási rendeletének a tervezete, ami ma került fel a kormany.hu-ra.

A kormány korábban már közzétett egy végrehajtási rendelet-tervezet csomagot, amit most további öttel egészített ki.

Eszerint az ár súlyaránya az értékelésnél nem lehet több, mint amennyi súllyal a többi szempont együttesen szerepel.

A tervezet kiemeli az értékelési szempontok közül a következőket:

  • az ajánlott építőanyagok minősége
  • a környezetvédelmi, fenntarthatósági követelmények figyelembe vétele
  • az innovatív megoldások alkalmazása
  • a teljesítési határidő.

A rendelettervezet kitér arra is, hogy az építési beruházásnál a tervező kiválasztására és az építtetőt képviselő építési műszaki ellenőr megbízására irányuló közbeszerzési eljárás minden esetben megelőzi a kivitelezésre kiírt közbeszerzést.

Tervezési és mérnöki szolgáltatás megrendelése esetén az ajánlattevő köteles – legkésőbb a szerződéskötés időpontjára – szerződést kötni az ajánlatkérő által előírt mértékű és terjedelmű felelősségbiztosításra.

A tervezetben a beruházó mint beruházás lebonyolító jelenik meg, mint aki – az ajánlatkérő képviseletében – végigkíséri a beruházást: részt vesz a közbeszerzések előkészítésében, kiírásában, majd az építés során az átadásig felügyeli a folyamatokat.

Az építési beruházásoknál a becsült értéket a jogerős építési engedélyhez csatolt terv alapján kell meghatározni. Fontos, hogy minden szükséges munkát tartalmazzon a becsült érték.

Ettől függetlenül az ajánlatkérő tartalékkeretet írhat elő. A beruházási szerződésben részletesen rögzíteni kell a tartalékkeret felhasználásának szabályait, és meg kell jelölni annak mértékét is, ami nem lehet túlzott mértékű.

„Közbeszerzések központi ellenőrzése”

Egy másik kormányrendelet-tervezet a közbeszerzések központi ellenőrzéséről és engedélyezéséről szól. Ebben szerepel az, hogy az informatikai eszközökre és szolgáltatásokra kiírt közbeszerzéseket az e-közigazgatásért felelős miniszter ellenőrzi, míg a többi beszerzés ellenőrzése az illetékes miniszter feladata. Az ellenőrzés – értelemszerűen – csak a kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervekre és intézményeikre terjed ki.

A harmadik tervezet tartalmazza azt, hogy az Európai Unió hivatalos lapja kiegészítésében (Tenders Electronic Daily, TED) megjelentetendő közbeszerzési hirdetményeket miképpen kell közzétenni. Ehhez sok űrlap- és iratminta szerepel a tervezet mellékletében.

Külön rendelettervezet szabályozza a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződések teljesítésének és módosításának Közbeszerzési Hatóság általi ellenőrzését. A hatóság előtt kérelemre indult eljárásáért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. Ennek
alapja – az uniós értékhatárt elérő értékű közbeszerzés esetén – a szerződés szerinti ellenszolgáltatás, amennyiben ez nem állapítható meg, akkor a közbeszerzési eljárás becsült értékének 0,5 százaléka, de legalább 1 millió, legfeljebb azonban 12 millió forint.

Az uniós értékhatár alatti értékű közbeszerzés, valamint tervpályázati eljárás esetén pedig a szerződés szerinti ellenszolgáltatás 0,5 százaléka, de legalább 100 ezer, legfeljebb 3 millió forint az igazgatási szolgáltatási díj. (MTI)