Ali Akbar Haszemi Rafszandzsáni 1989 és 1997 között volt Irán elnöke, de a most 81 éves imám az Iráni Iszlám köztársaság egyik alapítójának számít, hiszen nagyjából az 1979-es forradalom óta a politikai életben mozgott.

Most adott egy interjút, amiben azt mondta, hogy az 1980 és 88 között zajló Irak-iráni háborúban Irán fontolgatta, hogy nukleáris fegyvert fejlesszen ki és elrettentő csapást mérjen örök ellenfelére, a Szaddám Husszein vezette Irakra.

Az iráni atomprogram ekkor indult újra, és a politikus szerint a fegyver kifejlesztésének gondolata felmerült ugyan, de sosem lett belőle semmi.

Ez a kijelentés azért kavart nagy visszhangot, mert az idén végződő, elképesztően hosszú nemzetközi tárgyalások során az iráni vezetők ragaszkodtak ahhoz, hogy az iráni atomprogram mindig is békés célú volt. Ezeken a tárgyaláson egyezett meg Irán a világ vezető hatalmaival, hogy atomprogramját békés mederbe terelni, cserébe pedig fokozatosan feloldják az Irán elleni nemzetközi szankciókat.

Rafszandzsáni szerint a nyolcvanas éveket azonban nem lehet összehasonlítani a mostani viszonyokkal, akkor ugyanis Irán épp egy rendívül véres és egyre inkább elhúzódó háborút vívott. Az atomfegyver kifejlesztésének gondolata csak ezért merülhetett fel, hiszen Irán készen akart állni arra is, ha esetleg Irak egyszer nukleáris fegyvert vet be ellenük.

Rafszandzsáni azt mondta, hogy még Pakisztánba is elutazott, hogy találkozzon a pakisztáni atomprogram atyjával, Abdul Qadeer Khannal, aki Észak-Korának is segített atombomba kifejlesztésében, De végül nem került sor a találkozóra, és ténylegesen soha nem is indult katonai célú atomprogram Iránban. (Reuters)