A németek nem fogják egyedül megoldani az európai menekültválságot

Németország augusztus 21. óta nem alkalmazta a Szíriából érkezőkkel szemben a dublini rendeletnek azt a pontját, ami alapján a menekülteket vissza kellene küldeni abba a tagállamba, ahol először regisztrálták őket. A bejelentés után még több menekült indult meg Németország felé, a tranzitországok pedig kifejezetten rá is segítettek erre.

A németekhez érkező menekültek száma így már novemberben túllépheti a német kormány erre az évre kiadott 800 ezres becslését. A német hatóságok október végéig 760 ezer embert regisztráltak. A számok pedig azt mutatják, hogy hiába ért véget a nyár, hiába épült kerítés a magyar határra, hónapról hónapra több ember érkezik.

A utóbbi három hónapban Németországba érkező menekültek - Forrás: Spiegel

Ezzel a tömeggel pedig egyre nagyobb nyomás nehezedik a német menekültügyi rendszerre, ami már az ősz elején sem állt a helyzet magaslatán

Az októberben regisztrált 181 ezer emberből a német bevándorlási hivatal csak 53 ezer menedékjogi kérelmet tudtak befogadni. 

Az adminisztrációs káoszt csak fokozza, hogy szövetségi, tartományi és települési regisztrációs rendszerek egyáltalán nincsenek összehangolva egymással, így előfordult, hogy egy-egy menedékkérőnek 5 különböző helyen is felvették az adatait.

Fotó: AFP/Guenter Schiffmann

Bár a menedékkérők legnagyobb csoportját a szírek teszik ki (30,3 százalék), utánuk már az albánok (14,8 százalék) és a koszovóiak (9,7 százalék) következnek, akiknek általában esélyük sincs, hogy megkapják a menekülttsátuszt és maradhassanak. A lebénult rendszer miatt azonban ennek a megállapítása is hónapokig tart, miközben a tartományok és a települések teljesen kifogytak a szabad férőhelyekből.

Nem lehet tovább az európai megoldásra várni

Ilyen körülmények között nem csoda, ha a német választók elbizonytalanodnak, mikor Angela Merkel arról beszél, hogy „Meg fogjuk csinálni! ”. Ha valamit az elmúlt 10 évben megszoktak, akkor az a nyugalom volt: Németország utcáin nem voltak a párizsiakhoz vagy a londoniakhoz hasonló zavargások, a gazdasági válságból is gyorsan talpra állt az ország. Közben pedig az európai politikában egyre nagyobb lett a németek súlya, ahogy a görög válságnál és az orosz-ukrán helyzet kezelésénél is látszott.

A menekülteknek felállított átmeneti sátor - Fotó: AFP/DPA/Peter Kneffel

A menekültválság viszont nem egy távoli problémát jelentett, hanem nagyon látványosan megjelent a német utcákon, miközben nem látszik, hogy ezen a helyzeten mi fog javítani. A kormánynak sem a menekültkérelmek elbírálását nem sikerült felpörgetni, sem a menekültek Európán belüli elosztását megoldani. Úgy tűnhetett, hogy Merkel most először nem képes kézben tartani a helyzetet. 

Ez pedig keményen meglátszik a korábban magabiztosan vezető kereszténydemokraták támogatottsági adatain is. Az elmúlt hat hónapban 26 százalékkal csökkent azoknak a száma, akik elégedettek Merkel munkájával (most 49 százalék gondolja így). Ezzel együtt a CDU támogatottsága is folymatosan zuhan, amiből éppen az euroszkeptikus, populista Alternatíva Németországnak (AfD) nevű parlamenten kívüli párt tudott hasznot húzni: egyes mérések szerint már 10 százalékon állnak.

Az AfD tüntet a kormány menekültpolitikája ellen Berlinben - Fotó: AFP/John Macdougall

Merkel sorsa most azon múlik, hogy jövő tavaszig meg tudják-e fordítani ezt a folyamatot. 

Március 13-án három fontos tartományi választást tartanak Baden-Württemberg, Rajna-vidék–Pfalz és Szász-Anhalt tartományokban. Ezek közül Baden-Württembergben lesz a legkomolyabb a tét, ami korábban kereszténydemokrata fellegvárnak számított, de 2011-ben elvesztették a Zöldekkel és a szociáldemokratákkal szemben.

Az, hogy a választásokig már nincs sok idő, Merkel számára egyszerre jelent lehetőséget és komoly lépéskényszert is. Nem valószínű, hogy a pártján belül ebben a szűk 5 hónapban megpuccsolnák, mert nem világos kit lehetne helyette felépíteni. A CDU felől viszont kemény nyomás nehezedik rá, hogy megállítsa a párt szabadesését. Hiába haladnak a tárgyalások a török kormánnyal, mire ennek érezhető hatása lenne, politikai szempontból nekik már késő, valami erősebb kellene. Az összeurópai helyett először belföldi megoldásokat akarnak látni. 

Ezért egyre inkább arra szorítják Merkelt, hogy szigorítson a menekültügyi szabályokon.

Válságból válságba

A helyzetet különösen bonyolítja, hogy Merkelnek egy olyankereszténydemokrata-keresztényszociális-szociáldemokrata nagykoalíción beül kell egyensúlyoznia, amelynek tagjai sokszor nagyon mást gondolnak a világról. 

A bajor miniszterelnök, Horst Seehofer volt az, aki már a kezdetektől ellenezte Merkel menekültpolitikáját. Az osztrák határ felől Bajorországba érkezik a legtöbb ember, és az akadozó regisztrációs rendszer miatt  gyakran előfordul, hogy nem tudják más tartományokba továbbküldeni őket. Seehofernek szeptemberben sikerült elérnie, hogy Németország visszaállítsa a határellenőrzést. Később azzal fenyegette Merkelt, hogy az Alkotmánybírósághoz fordul, ha nem korlátozza a menekültek számát, október végén pedig már a minisztereinek visszahívását is belengette.

Sigmar Gabriel, Horst Seehofer és Angela Merkel, mikor azt hitték, hogy már mindenről megállapodtak - Fotó: AFP/DPA/Bernd von Jutrczenka

Közben a nagykoalíció másik pártja, a szociáldemokrata SPD pedig a határra tervezett tranzitzónák miatt tiltakozott. Merkel kivárt, és múlt hét csütörtökön sikerült mindkét féllel megegyeznie, hogy jelentősen felgyorsítják a kérelmek elbírálását és a kitoloncolást, az SPD elérte, hogy nem határ menti tranzitzónákat állítanak fel, hanem regisztrációs központokat az országon belül. Egy rövid ideig mindenki elégedettnek látszott. 

Aztán a koalíciós csúcson elért kompromisszumot a német belügyminiszter, Thomas de Maiziére alig egy napon belül szétrobbantotta, mikor egy rádióinterjúban bedobta, hogy a menekültek számának csökkentése érdekében a Szíriából érkezők is csak egy évre kaphatnának tartózkodási engedélyt és a családegyesítés jogával sem élhetnének. Erről a tervről korábban sem Merkel hivatala, sem a szociáldemokraták nem hallottak semmit. 

Pontosan nem lehet tudni, hogy a családegyesítés megtiltásával mennyivel csökkenthetnék az országba érkező menekültek számát, 2014-ben a német hatóságok 51 ezer vízumot adtak ki családegyesítés címén. Idén ez a szám már az első félévben elérte a 30 ezret.

Bár de Maiziére nem sokkal később kihátrált az ötlet mögül, ettől Merkel pártjában és a nagykoalícióban ugyanaz a puccshangulat alakult ki, mint a megállapodás előtt.

Thomas de Maiziere német belügyminiszter - Fotó: AFP/DPA/Soeren Stache

A helyzet annyiban változott, hogy Merkelnek már nemcsak a többi párt vezetőjével kell megegyeznie, hanem a saját pártján belül is rendet kell tennie, mert a CDU-ban sokan beálltak a belügyminiszter ötlete mögé. Köztük van  a párt második embere, Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter is, aki már a görög válság idején is többször szembe ment Merkel akaratával. Ennek hatására hétfőn Merkel feltűnően kerülte, hogy minősítenie kelljen a családegyesítés visszavonását, inkább nem nyilatkozott az ügyben. De Maiziere egy rossz szót nem kapott. 

Wolfgang Schaeuble már az euróválság alatt is szembe került Merkellel - Fotó: AFP/DPA/Wolfgang Kumm

Merkel épp azon volt, hogy rendezze a helyzetet az magánakció miatt teljesen kiakadt szociáldemokratákkal, amikor kedden este de Maiziére még a péntekinél is meglepőbbet húzott: a  belügyminisztérium bejelentette, hogy Németország október 21. óta újra alkalmazza szíriai menedékkérőkkel szemben a Dublin III. rendelet, azt a szabályt, ami alapján vissza lehet küldeni a menedékkérőket - Görögország kivételével - abba a tagállamba, ahol beléptek az EU területére, illetve oda, ahol először regisztrálták őket. A Spiegel szerint a Kancellári Hivatalnak és a szociáldemokratáknak a belügyminiszter most sem szólt előre. 

Gyakorlatban a dublini rendelet visszahozása azt jelenti, hogy a német bevándorlási hivatal (Bamf) minden szíriai menekült esetében egyénileg fogja elbírálni, hogy az illetőnél lefolytatható-e az eljárás. Azt a német belügyminisztérium is hangsúlyozta, hogy a lépés a menekülteknek csak egy töredékét fogja érinteni. Január óta mindössze 130 szíriait küldtek vissza egy másik tagállamba. 

Tisztában vannak vele, hogy az Európai Unió külső határain a hatóságok általában regisztráció nélkül küldik tovább a menekülteket, így azok úgy jutnak el Németországig, hogy sehol sem vették fel az adataikat.

Fotó: AFP/Guenter Schiffmann

A lépéssel inkább azt akarják jelezni a többi tagállam felé, hogy nem működhet tovább, hogy regisztráció nélkül mindenkit Németországba küldenek, miközben valamennyiüknek kötelessége lenne a menedékkérőket az érvényes európai jog szerint ellátni, és lefolytatni velük szemben a menekülteljárást. Németország ezt egyedül nem fogja megoldani.