Jön már az orosz pénz Paksra? Nagyon nem mindegy!

Kedden megkérdeztem Aszódi Attila paksi kormánybiztost, hogy mikortól hívja le a kormány az új paksi reaktorok felépítésére felvett orosz hitelt.

Aszódi nem mondott konkrét dátumot, de emlékeztetett, hogy a hitelkeret csak 2014 és 2025 között áll rendelkezésre a szerződés értelmében, és ugyan az építkezés csak 2018-ban kezdődik, de már most is sok engedélyezési és tervezési feladat van. „Szükség van tehát a keretre” – fogalmazott, hiszen „a mérnököket is ki kell fizetni”, nem csak az építőmunkásokat és az eszközöket. 

Később egy másik újságíró arról kérdezte, hogyan állunk a lehívással. Erre nem tudott konkrét számmal válaszolni, annyit mondott, hogy hasonló nagyságrendű beruházásoknál az előkészítés a teljes beruházási költség 6-10 százalékát emésztheti fel. Azt is megtudtuk, hogy az előkészítési szakasz 2015-től 2018-ig tart.

A sajtóbeszélgetés alapján úgy tűnt, hogy az orosz hitelt már elkezdtük felvenni.

Csakhogy szeptemberig a kormány ennek ellenkezőjét állította. 

Szél Bernadett, az LMP társelnöke utoljára szeptember 1-én tette fel a következő két kérdést Lázár Jánosnak:

  • Megkezdte-e már a kormány a hitel lehívását? 
  • Jelentkezett-e a hitellel kapcsolatban bármilyen költség (például rendelkezésre tartási díj), amely a magyar felet terheli, és ha igen, ennek mekkora a mértéke, illetve mikor, milyen módon lett vagy lesz kiegyenlítve? 

Lázár János szeptember 16-án válaszolt:

  •   „Ahogy korábban, most is, mindkét kérdésére nem a válaszom.”  

A Miniszterelnökség alá tartozó Paks 2 Zrt.-hez fordultam, hogy kiderüljön, szeptember közepe óta elkezdtük-e lehívni a hitelt. A cégtől azt a választ kaptam, hogy Aszódi Attila kormánybiztos nem állította azt, hogy máris felvettünk a hitelből, csak arról beszélt, hogy az előkészítés költségeit is lehet fedezni a hitelből. 

Valamiből költünk

Az biztos, hogy valahonnan költ rendesen az állam a paksi bővítésre, hiszen a 2015-ös költségvetésben 28 166 000 000 (huszonnyolcmilliárd-százhatvanhatmillió) forintot különítettek el rá. Ezt a Miniszterelnökség az Energiaklub kérdésére hozta nyilvánosságra, idén januárban. 

Az is biztos, hogy Lázár János 2014 januárjában azt mondta, a beruházás első éveiben csak az orosz hitelből kell majd költeni, mert „a beruházáshoz szükséges 20 százalékos magyar részt a fejlesztés végén kell majd kifizetni”. 

Az idénre elkülönített 28,16 milliárd forintból a Paks II. Zrt. így tervezett költeni:

  • Előkészítés: 6,1 milliárd forint
  • Engedélyezés: 6,9 milliárd forint
  • Megvalósítás: 97 millió forint
  • Kommunikáció: 857 millió forint
  • Programtámogatás: 562 millió forint
  • Kapcsolódó beruházások: 155 millió forint
  • Eszközbeszerzések: 75 millió forint
  • Vállalkozási díj az oroszoknak: 6,4 milliárd forint
  • Tartalék (szükség szerint lehet elkölteni): 7 milliárd forint

Nem tudjuk, hogy ezeket tényleg elköltötték-e, de a kiemelt tételekre valószínűleg ment már pénz. Aszódi kedden arról beszélt, hogy az előkészítési és engedélyezési munkák már folynak. És aligha mondtak le az oroszok a vállalkozási díjukról.

Miből működött eddig a Paks II. Zrt.? Magyar költségvetési pénzből vagy pedig az orosz hitelből? Ha a konstrukció eredeti, a kormány által 2014 januárjában ismertetett modell szerint mennek a dolgok, akkor az idei költségek már az orosz hitel terhére mentek. Ám Lázár János azt is mondta, hogy szeptember közepéig ahhoz nem nyúltunk.

És ha Brüsszel leállítja?

Hogy tovább bonyolódjon a kép, Lázár János idén májusban azt mondta, hogy 2016-ban kezdjük az orosz hitelt lehívni, abban az évben, amikor már 116 milliárd szerepel a költségvetésben a paksi bővítésre.  

Lázár májusban arra utalt, hogy akkor már nyugodtan hozzá lehet nyúlni a hitelkerethez, hiszen az Európai Bizottság jóváhagyta a beruházást. Így indokolta a hitelkeret megnyitását akkor: „Magyarországgal szemben semmiféle kötelezettségszegési eljárás nincs, és még csak brüsszeli vizsgálat sincs.” Valóban, ha esély van arra, hogy Brüsszel beintsen a paksi bővítésnek, akkor nem jó ötlet lehívni az orosz hitelt.

Viszont azóta indultak vizsgálatok Brüsszelben. Szeptember óta a versenyjogi főigazgatóság azt vizsgálja, hogy van-e tiltott állami támogatás a konstrukció mögött. Ez a vizsgálat november 23-án zárul, és úgy tudjuk, hogy nem emelnek majd kifogást. 

Viszont a Bruxinfo kedden úgy értesült, hogy a belső piaci főigazgatóság kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország ellen, mert azt gyanítják, hogy a kormány megsértette az uniós jogot, amikor verseny nélkül adta az orosz Roszatomnak a munkát. A Bruxinfo értesülését informálisan több helyről is megerősítették a 444-nek kedd este. Brüsszel várhatóan már csütörtökön kéri majd, hogy a magyar kormány függesszen fel minden, a paksi projekttel összefüggő beszerzési eljárást, és tartózkodjon minden további új szerződés megkötésétől.

Vagyis ha esetleg hozzányúlt volna a kormány (neadjisten!) mégis az orosz hitelkerethez, akkor most elég kellemetlen a helyzet.

Szél Bernadett szerdán arra készül, hogy ismét megkérdezze Lázár Jánost, hogy 

Megkezdte-e már a kormány a hitel lehívását?