Nem sikerült az államnak a szerb hajókkal kinyírnia a Közgépet

2015 december 10., csütörtök 16:04
65

Amióta Orbán Viktor és Simicska Lajos összevesztek, azóta fokozatosan, de nagyon határozottan szűkülnek a Bakonyba visszavonult egykori pártpénztárnok lehetőségei a pénzcsinálásra, és a politika közvetlen befolyásolására. Az állami megrendelésekkel vagy a jogszabályokkal kikövezett lehetőségek elmúltak, míg a Simicska által kiválasztott döntéshozókat 2014 tavasza óta sorra bocsájtják el az államigazgatásból. Orbán Viktorék igyekeznek ellehetetleníteni és sajátra cserélni Simicska médiabirodalmát is, és erős próbálkozások vannak, hogy a cégei által bérelt földeket is eladják. Sok fronton megy a küzdelem.

Volt néhány arany év

Ebben a kiszorítósdiban egy nagyon fontos terület a Közgép. A Simicska-birodalom legfontosabb cége az utóbbi években mindent épített, amit akart: utat, hidat, vasutat, közművet, gátat. Valószínűleg nincs cég, amelyik több EU-s pénzből megvalósuló imfrastrukturális beruházást nyert el a 2010-es években, mint a Közgép. Ezt biztosította az is, hogy 2010-13-ban az EU-s pénzosztást felügyelő állami ügynökség vezetője a Közgép korábbi felügyelőbizottságának elnöki székéből ment közfeladatot ellátni. A Közgép sokszor akkor is nyert, ha a munka nagy részét valójában alvállalkozók végezték el.

A Közgép sok győzelme az Európai Bizottságnak is szemet szúrt, és szimbólumává vált az Orbán-kormány pénzosztási rendszerének. Ahogy a szervezet egy brüsszeli magas rangú munkatársa mondta a 444-nek még bő másfél éve: „Ezeket a közbeszerzéses visszaéléseket nehéz felderíteni, és sokat nem is akarnak itt foglalkozni velük. Ha viszont azt mondod, hogy a magyar miniszterelnök kollégiumi szobatársának a cége viszi a magyar infrastrukturális beruházások kétharmadát, akkor úgy már mindenki megérti, hogy mi folyik nálatok.” Amikor a közvilágítási pályázatokon a miniszterelnök vejének a cége lett a nagy kedvezményezett, akkor is megmozdult az EU-s ellenőrzési gépezet, ezek az összefonódások ugyanis nagyon rosszul néznek ki.

Túl olcsók lettek

Ahogy azonban Simicska és Orbán összekülönböztek, a Közgép közbeszerzési győzelmei egyre ritkultak.

A Közgép azonban nem hagyta magát. Míg korábban rendszeresen vádolták azzal, hogy túláraz, addig 2015 első felében elkezdett feltűnően olcsó ajánlatokkal pályázni. Annyira olcsóakkal, hogy nagyon nehéz volt nem győztesnek kihozni őket. Volt már arra példa, hogy nem sikerült jogszerűen kizárni az ajánlatukat.

Idén nyáron aztán jött egy közbeszerzés, a gönyűi kikötő felújítása, ahol megint Közgép adta be a legolcsóbb ajánlatot, de a céget a közbeszerzési hatóság kizárta, sőt, azt is megállapították, hogy a pályázatban hamis adatokat közöltek. Ezért halmazati büntetésként három évre eltiltották a céget, hogy további közbeszerzési pályázatokon indulhasson.

Ezt a döntést a Közgép megtámadta a bíróságon, és a pert csütörtökön első fokon meg is nyerték. 

Ez volt az úgynevezett Szása I. és Szása II. ügy, amiről itt számoltunk be részletesen. A hatóság érvei (amelyeket egyébként az Első Magyar Közbeszerzési Tanácsadó Zrt. nevű magáncég szedett össze) kezdettől elég bénák voltak. 

Abszurd ürügy

Azzal akarták elkapni a Közgépet, hogy néhány négyzetméterrel kisebbek az építőhajók (Szása I. és Szása II.), amelyeket referenciaként kértek. A pályázatban eleve kikötötték, hogy csak olyan méretű hajókkal lehet jelentkezni a pályázatra, amelyek csak egyetlen magyarországi cég tulajdonában vannak. A Közgép azonban beszervezett egy szerb alvállalkozót, aki igazolta, hogy van elég nagy hajója a kiíráshoz. 

A hatóság átszámolta a hajó tervrajza alapján a méretet, és úgy döntöttek, hogy a pályázók a hajó rámpáját is beleszámolták a fedélzet területébe, ezért a Közgépet ki kell zárni minden közbeszerzésből. Túl a vita kicsinyességén, az is látszott, hogy a Közgépnek volt hivatalos szerb papírja arról, hogy elég nagy a hajó. 

A bíróság most csütörtökön is azt állapította meg, hogy nem lehet a Közgépet hamis adat megadásával vádolni, mert ez csak akkor volna lehetséges, ha tudatosan torzítottak volna a pályázatban a rendelkezésükre álló információkon.

Amilyen átlátszó volt a 2010-es évek első felében, hogy egy-egy pályázat (például a csepeli kikötő felújítása) mennyire kifejezetten a Közgépre volt kiírva, ugyanolyan átlátszó volt most is, hogy a közbeszerzési hatóság kizáró határozata is pofára ment. Aligha lehetett más a Szása-ügy hátterében, mint az, hogy a kormány szabadulni akart az alacsony árajánlataival pályázó Közgéptől.

Túlélhet a Közgép?

A Közgép szempontjából a per tétje nagyon nagy volt. Magyarországon minden komoly beruházás EU-s pénzből, állami pályázatokon keresztül épül, máshonnan egy ilyen profilú vállalkozás nem remélhet munkát. A kizárás a Közgép végét jelentette volna. A cég már így is térdre kényszerült. Októberben 350 embert, a dolgozók felét bocsátották el, mert nem volt munka.

A cégnél maradtak bízva a kedvező bírósági ítéletben az elmúlt hónapokban is gyártották a pályázatokat, hátha mégis be lehet majd adni azokat. A közbeszerzési hatóságnak most nyolc napja van eldönteni, hogy felebez-e a csütörtöki első fokú ítélettel szemben, ami megadta a jogot a Közgépnek, hogy visszatérjen a pályázáshoz.

Kommentek

Ha kommentelnél, ahhoz Közösség vagy Belső Kör csomagra van szükséged. Ha csak olvasnád a többiek hozzászólásait, ahhoz nem kell előfizetés.

  1. Ha még nincs, regisztrálj 444 profilt
  2. Fizess elő a Közösség vagy a Belső kör csomagunkra
  3. Az előfizetésnél használt email címmel regisztrálj a Disqusra és azzal lépj be a cikkek alatt