Viszonylag egyszerű felismerés, hogy ameddig a másokról való gondoskodást, a gyereknevelést vagy a házimunkát kizárólag a nők feladatának tartjuk, addig a nők bizony kevesebbet keresnek, ritkábban válnak vezetővé, és nemhogy mindent megkaphatnának, de a legtöbb gond és kötelezettség az ő vállukat nyomja.

A nők tehermentesítését Magyarországon hiába is próbálnánk más, még rosszabbul fizetett nőkre bízni.

A nyugati országokban ez megoldható, de itthon nincs miből megfizetni a dadát, a takarítónőt, a bébiszittert, és nincs olyan olcsó munkaerő, mint amilyenek a jellemzően az első generációs bevándorlók. Ezeket a munkákat ugyanis Nyugaton jellemzően ők végzik.

Nem marad hát más, mint hogy megosszuk a terheket a családban, és nem úgy, ahogy a kormányzat gondolta, hogy majd a nagymamák rohannak ingyenmunkát végezni a gyerekeik családjában a korai nyugdíjazás feletti örömükben.

Nem meglepő hát, hogy a Három Királyfi mozgalomtól a demográfusokon át a feministákig teljes az egyetértés abban, hogy

mindenki jobban járna, ha a férfiak több időt tölthetnének a családjukkal, és kivennék, kivehetnék a részüket az otthoni feladatokból.

Ez azonban sokak számára még nehezen érthető, és ma még rengeteg külön energiabefektetést, figyelmet és nagyfokú konszenzuskészséget igényel, ha egy pár úgy dönt, hogy ők bizony nem a hagyományosnak mondott családmodellben szeretnék élni az életüket.

A nők már régóta foglalkoznak azzal, hogyan próbálhatnák ki magukat a sokáig csak férfiak számára fenntartott szerepekben és területeken.

Világos, eljött az idő, most a férfiakon a sor

Sajnos itthon a nőkkel ellentétben egyelőre még csak nagyon kevés férfi gondolkozik azon, hogy a társadalmi elvárások hogyan hatnak rá, és bizony sokaknak még egyszerűbbnek és kényelmesebbnek tűnik ehelyett valami sosemvolt és nőket lenyomó férfiasságeszményt éltetni.

Ezért is tartottuk fontosnak mi megírni, hogy

• Hogyan kerültek válságba a hagyományos férfi értékek
  

Az oktatási rendszerben kezdődik a gond. Aztán folytatódik. Végül frusztrált a nő, mert nem érzi magát helyén, és frusztrált a férfi, mert nem tud megfelelni a saját értékrendje diktálta elvárásoknak. Az egyenlőséggel mindenki jobban járna, mert bizony

• A férfiakat sújtó szexizmusnak is nagy ára van
  

Nemcsak a nők a szexizmus kárvallotjai, a férfiaknak sem jó ez, ahogy van, épp csak kevesebbet foglalkoznak ezzel - egyelőre. Ezen a téren is változást várunk 2016-tól.

• Nem apának való vidék?
  

Nagy a gond, és sokaknak fel sem tűnik, hogy mennyire problémás a vélelem, hogy "a gyerek az anyáé".

Gond, ha a kórházban az ünnepélyesen átadott szülőknek szánt szobát „Anyák Házának” nevezik, hogy van kórház, ahol az apák nem számítanak teljes értékű szülőnek, még a nagymama is megelőzi őket a sorban, ha arról van szó, hogy ki virraszthat a betegágy mellett. Nem tűnik a legfontosabb dolognak, de szükséges kiállni ez ellen, különben nem változik semmi.

Ha pedig nem változik semmi, akkor aztán nincs is miért háborogni azon sem, hogy a bíróság és a közvélekedés egyaránt helyénvalónak tartja, hogy tízből kilenc esetben a gyerek válás után az anyával marad, az apa pedig csak fizesse lelkiismerete szerint a gyerektartást.

Ahhoz, hogy ezek a vélemények változzanak, hogy a nők férfiakkal egyenértékű dolgozók és közéleti szereplők, a férfiak pedig egyenrangú szülők lehessenek, érdemes meggondolni egy sor kérdést, többek között azt is, hogy mi motiválhat egy férfit abban, hogy a jelenleg megszokottnál szorosabb kapcsolatot alakítson ki a kicsi gyerekével:

• Már miért maradna otthon egy férfi babázni?

Az elsőszülött fiáért, azért marad. Nem várt, de érdekes komponens ez.

2015 más volt, mint az előző évek

Már nem kizárólag arról volt szó, hogy minek kell véget vetni, mi a tűrhetetlen: nem kis részben a sikeres LGBT-mozgalom pozitív üzeneteinek sikerén felbuzdulva új témák kerültek napirendre nőügyben, és sokakat boldogított a felismerés, hogy a feminizmus egyáltalán nem csak a nők ügye:

idén a korábbiakhoz képest sokkal több szó esett arról, hogyan lehetne időtállóbbá tenni a párkapcsolatokat, a házasságokat, milyen haszna lenne abból mindenkinek - férfiaknak és nőknek egyaránt - abból, ha nem ragaszkodnánk a mára nyilvánvalóan károssá és elavulttá vált sztereotípiákhoz.

<br>