„régészeti kutatásaim során
egyszer egy marék végbélkúpot találtam
egy megfejthetetlen feliratú régi
agyagcserépben
az első lépés
a világ természetes megértése
gondoltam rágás közben”

– írja Hirtelen megmozdult című versében L. Simon László, aki zöld körökben sajnos nem költészetéről ismert, hanem a paksi atomerőmű bővítése körüli vitában tett nyilatkozatáról, miszerint: azért nem lehet nap- és szélerőművekre alapozni, mert „áramra éjszaka is szükség van, valamint akkor is, amikor nem fúj a szél".

És milyen igaza van! Mármint abban, hogy hirtelen megmozdult valami! Mégpedig nem más, mint a megújuló energiaipar fejlődéséhez kötődő energiatárolási ipar. A Greentechmedia egy remek kis gyűjtésben szedte össze a lassan elmúló év legnagyobb dobásait a témában – ezekből szemezgetünk.

1. A Tesla piacra dobta a Powerwallt

A háztartási méretű energiatárolás intézménye a fejlett világ túlnyomó részén gyakorlatilag eltűnt, mióta a vezetékes gáz és a villany a meghatározó energiaforrás. Az idén viszont a Tesla a Powerwall nevű házi lítium-akkumulátor teleppel reális árszínvonalon tette lehetővé a függetlenedést a hálózatoktól azok számára, akik félnek a kiszolgáltatottságtól. Tíz év garancia, kb. egymillió forintos áron 10 kWh, azaz pár napra elegendő önellátási képesség a napelem mellé – sokak számára vált így vonzóbbá a házi energiatermelés lehetősége.

2. Írország 100 megawattos lítiumtelepet épít

Az írek 2020-ra ígérték meg maguknak, hogy 40%-ban megújuló energiaforrásokkal fedezik az ország energiaigényét. Ehhez a tervhez persze szükség van nagyszabású energiatároló kapacitásokra is. Ha elkészül, az AES 100 megawattos csúcsteljesítményű lítium-alapú tárolója lesz Európa legnagyobb akkumulátortelepe. Dublinban pedig lendkerekes és kondenzátoros energiatárolási megoldásokat tesztelnek.

3. Pacific Gas & Electric: lendkerék és cink-levegő akku

Kaliforniában 1,3 gigawatt csúcsteljesítményre alkalmas tárolókapacitást terveznek kiépíteni 2020-ig. Ebben a fejlesztésben is a lítiumé a főszerep, de a PGE energetikai cég más megoldások iránt is fogékony, olyannyira, hogy konkrét szerződéseket kötött feltörekvő vállalkozásokkal kapacitás-bővítésre. Az Amber Kinetics lendkerekes energiatárolói és a Convergent cink-levegő akkumulátorai 20 illetve 10 megawattos teljesítményükkel szerényen, de már látható mértékben járulnak hozzá a 2020-as célszámokhoz.

4. Nyílt szabványok a hatékonyabb fejlesztésért

A decentralizált energiatermelés és -tárolás szükségszerűen igényli új rendszerirányítási eszközök, analitikai szoftverek létrejöttét. Amerikában számos kisebb-nagyobb energetikai startup és már régóta aktív cég csatlakozott olyan programokhoz az idén, melyek közös fejlesztéseket tesznek lehetővé. Ilyen nyitás az OpenFMB keretrendszer applikálása az energetikára, ami a titokzatos és rejtélyes és érthetetlen, de épp megvalósuló Internet of Things hálózat, vagyis az okos eszközök kommunikációs rendszerének a megnyitása az energiatermelő és -tároló eszközök irányába. Mi is körülbelül azon a szinten értjük ezt ezt az egészet, ahogy ez a rajzfilm illusztrálja:

Nos, ennyit arról, hogy mi lesz majd éjjel, amikor nem süt a nap. Itt a Verdénél nem gondoljuk egy percig sem, hogy holnaptól el lehet vetni az atomot, szenet, gázt - viszont nagyon is komolyan gondoljuk, hogy érdemes törekedni a tiszta energia használatára, és belátható közelségben van a gazdaságilag is rentábilis technológiai lehetőség a szennyezőbb és veszélyesebb hagyományos energiaforrások leváltására. Ahogy egy másik L. Simon-költemény mondja:

„Hosszú ez az út, ez a végtelenített bélcsatorna, ez a véres és sáros labirintus, ez az önnön farkába harapó kígyó.”