Szélsőjobboldali szervezetek szombaton  megtartották a Becsület napja nevű megemlékezésüket a budai Várban. Azokra a katonákra és civilekre emlékeztek, akik Budapest 1945-ös ostroma során február 11-én megkíséreltek kitörni a szovjet csapatok által körülzárt várból.

A megemlékezést a Magyar Nemzeti Arcvonal, a Pax Hungarica Mozgalom és a Hungária Skins szervezte.

A felszólalók, Retkes Tamás író, történész, a Magyar Nemzeti Arcvonal és a Pax Hungarica Mozgalom, valamint a szlovák Slovenská Pospolitos (Szlovák Testvériség) képviselői a kitörésben részt vett német és magyar katonák hősiességét éltették.

A rendezvény több száz résztvevőjének többsége valamilyen második világháborús magyar vagy német, illetve ezekre emlékeztető egyenruhát öltött, illetve korabeli katonadalok szóltak a hangszórókból.

A kifeszített transzparensek között a Fehér Magyar Egység molinóján a „Szabad nemzeti és szociális Magyarországot” felirat szerepelt, illetve az egy másik transzparensen a „Blood C18 Honour Hungary” felirat szerepelt. Többen a Magyar Nemzeti Arcvonal lobogóit, illetve nyilaskeresztes zászlókra emlékeztető zászlókat lengettek emeltek a magasba.

A rendezvény a magyar, illetve a német himnusszal vette kezdetét, utóbbit az 1945 előtt érvényes szöveggel szólaltatták meg. A demonstráció végén a résztvevő szervezetek megkoszorúzták a kitörésben elhunytak, erre az alkalomra felállított ideiglenes emlékművét, egy keresztre helyezett rohamsisakot.

A megemlékezést antifasiszta ellentüntetők egy kábé 100 fős csoportjának ellendemonstrációja kísérte. Ők dobolással, dudálással, a többi között a „nácik haza” és a „mocskos nácik” skandálással zavarták a beszédeket.

A két felet vaskordon és rendőrsorfal is elválasztotta.

A demonstráció után emléktúrára indultak a neonácik. Az emléktúra két részből állt, egy rövidebből meg egy hosszabból. A rövidebb, 12 kilométeres emlékmenetben 5 katonasírt, egykori légvédelmi állásokat és berobbantott bunker bejáratokat érintenek.

Ezen kívül van egy nagy, közel 50 kilométeres emléktúra is, ami a Mány határában álló Kitörés emlékműnél ér véget, ahol a túlélők 1945-ben elérték a német vonalakat.

1945 február 11-én, mintegy 19 ezer többségében német birodalmi katona, valamint magyar katonák, nyilasok, csendőrök, illetve civilek kíséreltek meg kitörni a szovjet csapatok által körülzárt budai Várból, a német arcvonalak felé. Kevesebben, mint 800-an érték el a céljukat, a többiek többsége a szovjet fegyverek áldozatává vált. (MTI)