John Oliver, Amerika kedvenc „bohócújságírója” a Last Week Tonightban egy 14 perces videóval ment neki az az országban nagy vitát kavaró személyazonosítási törvényeknek, amikkel a népszavazásokat szigorítanák az Egyesült Államok egyes államaiban:
Az elmúlt években néhány állam – Washington, Oregon és Colorado – annyit könnyített a szavazáson, hogy a választás már majdnem teljesen emailben zajlik. 30 államban és Washington D.C.-ben pedig akár az is szavazhat, aki az interneten beregisztrált.
De John Oliver az amerikai sajtó jelentős részével együtt azt sérelmezi, hogy mások ellenkező irányba mennek, és fényképes igazolványhoz kötnék a szavazást.
Csakhogy a világ többi részével ellentétben az angolszász országokban (USA, Egyesült Királyság, Ausztrália, Új-Zéland és Írország) nincsen ilyen egységes személyi igazolvány. Magyarországon, ahol most vezetik be az új, többfunkciós személyazonosító igazolványt, felmerülhet a kérdés, hogy miért nincs.
Azért, mert az Egyesült Államokban nincs is olyan szövetségi, országos hatáskörű ügynökség, ami közvetlenül minden amerikainak kiállíthatna ilyen igazolványt kötelező, rendszeres használatra. Eddig minden erre irányuló jogalkotási kísérlet kudarcba fulladt, mind a liberális, mind a konzervatív politikusok szívós ellenállása miatt.
Az amerikai felfogás szerint ugyanis az országos szintű kötelező személyi igazolvány egy totalitárius társadalom jele.
Helyette helyzettől függően használhatnak például szavazói igazolványt, útlevelet, jogosítványt – vagy azok, akik nem vezethetnek, állami igazolványt –, társadalombiztosítási kártyát, fegyvertartási engedélyt, amerikai honosítási bizonyítványt, vonatbérletet, céges személyazonosító igazolványt vagy bennszülött törzsi kártyát.
Csak Texasban legalább félmillió regisztált szavazónak nincs semmilyen igazolványa, Észak-Karolinában és Wisconsinban kb. 300-300 ezer szavazónak nincs se jogosítványa, se állam által kibocsátott személyazonosítója, és Virginiában is él 200 ezer ilyen ember.
Most kilenc államban szükséges fényképes igazolvány, kettőben pedig legalább egy fénykép nélküli igazolványt fel kell mutatni a szavazáshoz.
A szigorítás támogatói azzal érvelnek, hogy meg kell védeni a szavazás tisztaságát, mert mégiscsak vicc, hogy a világ vezető államában tízmilliók akár bemondás alapján is szavazhatnak. Az ellenoldalnak viszont van négy érve velük szemben.
Személyazonosító igazolványt sok esetben egyáltalán nem egyszerű szerezni. A wisconsini Sauk Cityben például az okmányiroda csak minden hónap ötödik szerdáján van nyitva, 2016-ban pedig csak négy ilyen nap van.
A baloldal szerint a kisebbségi szavazóknak sokkal – a felmérések szerint afro-amerikaiaknak 2-szer, latinoknak 2,5-szer – kisebb valószínűséggel van fényképes igazolványuk, mint a fehéreknek.
Ennek ellenére több közvélemény-kutatás is azt mutatta ki, hogy az emberek jelentős többsége – a Washington Post 2012-es felmérése szerint a háromnegyedük – támogatja a fényképes igazolványhoz kötött szavazást, ráadásul leginkább a feketék. De vannak, akik ezeket a felméréseket vitatják.
A szigorítás ellenzői szerint, miközben az amerikai történelem tele van kreatív választási csalásokkal (szavazatvásárlás, szavazathamisítás, urnaeldugítás, stb.), az igazolvány ezek közül nem sokkal szemben tud segíteni.
Egyedül azt a nagyon ritka bűncselekményt oldja meg, amikor valaki másik szavazónak adja ki magát – viszont ha így áll sorba a szavazóhely előtt, akkor 5 év börtönt és 10 ezer dollárnyi bírságot kockáztat egyetlen lopott szavazatért. 2000 és 2014 között 35 szavazat esetében bizonyítottak ilyet a több mint 800 millióból.
Inkább az állami törvényhozásban kellene szigorítani a személyazonosítást! Ott sokkal károsabbak az ilyen visszaélések – mondják a személyiellenzők. Többször előfordult már, hogy szellemszavazattal fogadtak el törvényt: egy texasi törvényhozó például, miután meghalt, a jegyzőkönyv szerint aznap még háromszor szavazott.
A Kaliforniai Egyetem kutatói szerint a szigorú személyazonosítási követelmények 8,8 százalékponttal csökkenti a demokrata szavazók számát, míg a republikánusokét csak 3,6-tal. A magukat erősen liberálisnak tartók szavazatszáma 7,9 százalákponttal csökkent, az erősen konzervatívoké 4,8-cal nőtt. (Az ilyen jellegű legális szavazatszerzésre egyébként eddig is voltak bevett eszközök, például a gerrymandering, amit Magyarországon is sikerrel használtak.)
Robert Gleason, a Republikánus Párt pennsylvaniai elnöke nem véletlenül mondta azt a 2012-es elnökválasztás után, hogy: „Obamától elvettünk 5 százalékot. McCaint [2008-ban] 10 százalékkal verte, Romney-t most csak 5 százalékkal. Szerintem a választói azonosító igazolvány egy kicsit segíthetett ebben.”
Ezek után nem meglepő, hogy Barack Obama szerint is rossz a szigorítás.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.