Az évi 99 ezer kórházi fertőzés 50-70 százaléka megelőzhető lenne

Egészségügy
2016 március 03., 12:17

Megfelelő megelőzéssel a felére-harmadára lehetne csökkenteni az évi 99 ezer kórházi fertőzést, mondta a Kórházszövetség siófoki konferenciáján Szilágyi Emese, az Országos Tisztifőorvosi Hivatal Járványügyi és Kórházhigiénés Főosztályának vezetőhelyettese, aki szerint amúgy ahogy tíz éve Nyugaton, úgy most Magyarországon is ráirányíthatja a problémára a politika figyelmét a sajtó fokozott érdeklődése.

Szilágyi előadásából, amit a Medical Online ismertetett, kiderült, hogy a kórházi fertőzések két legfőbb oka

  • a nem megfelelő antibiotikumhasználat;
  • és a nem megfelelő higiénia.

Szilágyi szerint a magyar egészségügyben más országokkal összevetve kevés antibiotikumot használnak, azonban azt rosszul. Ez összefügghet azzal is, hogy Szilágyi szerint a magyar kórházakban nem vesznek kellő számú haemokultúrát (vagyis vért mikrobiológiai tesztelésre). Az 1001 orvos hálapénz nélkül Facebook-csoport tagjaival az elmúlt hetekben folytatott beszélgetéseim alapján a nem megfelelő antibiotikum-használat legfőbb oka, hogy pénz hiányában sokszor nem végzik el a megfelelő tenyészeteket, így úgy adnak antibiotikumot a betegnek, hogy nem tudják, az használhat-e.

Erre utal az is, ami Seres Ábel, a gyulai Pándy Kálmán Megyei Kórház infektológus szakorvosának előadásában hangzott el. Ő arról beszélt, hogy kórházukban egy korábbi projektnek hála többet költhettek vérvizsgálatokra, így megfelelő antibiotikumokat adhatnak a fertőzésekre. Emellett megtanították a kézmosásra az orvosokat, és javítottak a fertőzöttek elkülönítésén, így csökkenteni tudták a Clostridium difficile fertőzések (CDI) elődordulását, melyekből járvány sem alakult ki a kórházban.

Ez nem kis eredmény a magyar egészségügyben, ahol 2011-14 között a hivatalos statisztikák szerint is 3,6-szorosára nőtt a CDI-k száma, 2014-ben már 6513 esetet regisztráltak az éves összefoglaló jelentésben - melyek adatainak hitelességét a terepen dolgozó orvosok amúgy vitatják.

"A kéz, ami nem tiszta, kórokozót visz a betegbe, ez pedig fokozza a mortalitást."

Ezt az egyszerű összefüggést már a Semmelweis Egyetem Kútvölgyi Klinikai Tömbje Intenzív Terápiás Osztályának szakorvosa, Orosz Gábor mondta ki. Oktatókórházként náluk sok ötödéves medikus fordul meg, őket Orosz "kézhigiéné-naivként" jellemezte, magyarán meg kell őket tanítani kezet mosni.

Mint azt korábbi cikkeimben már írtam, Magyarországon 1000 betegnaponként átlag 6 liter alkoholos kézfertőtlenítőt használnak, szemben a WHO 20 literes ajánlásával. A siófoki kongresszus egyik előadásán elhangzottak szerint a kórházak anyagi megfontolásból az olcsó termékeket kénytelenek megvásárolni, amit viszont a dolgozók nem szívesen használnak, mert kiszáríjta a bőrt. Amúgy még a legdrágább kézfertőtlenítő beszerzése is olcsóbb lenne, mint egy, a megfelelő higiénia hiányában kirobbanó MRSA-járvány kezelése, mely betegenként több mint kétmillió forintba kerül.

(Címlapkép: Sean Mason / Flickr CC BY 2.0)

Kommentek

Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.