A Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki Kormányinfón azt mondta, hogy a kormány nem foglalkozik a Magyar Nemzeti Bank adatait titkosító törvény elfogadásával, ami alapján a Jegybank alapítványaiba áttett pénze már nem számít közpénznek. Szerinte a kormánynak már csak az alkotmányos berendezkedésünk miatt sincs joga arra, hogy ezt véleményezze, de egyébként nekik nem is ez a dolguk. (Igaz, hogy a kormány tagjai közül Rogán Antal és Varga Mihály is megszavazták a törvényt.)

Lázár János elmondta, hogy tiszteletben tarják, hogy a parlament milyen törvényt fogadott el. Hozzátette, hogy a kormány akkor végzi jól a dolgát, ha felajánlja a segítségét a probléma megoldására. Elmondta, hogy ebben a kérdésben az igazságügy miniszter tud majd segíteni. ( A törvényt Bánki Erik fideszes képviselő nyújtotta be egyéni indítványként)

Rényi Pál Dániel kollégánk kérdésére Lázár János azt mondta, hogy egyébként ő is megszavazta volna a törvényt, ha éppen az ülésteremben lett volna. 

Azt szeretnék elérni, hogy a MNB-re ugyanazok a szabályok vonatkozzanak, mint a nem euróval fizető jegybankokra a világ különböző pontjain. 

„Az a meggyőződésünk, hogy ami nem magánpénz, az közpénz, de a közpénzek szabályozása sokféle lehet”

- majd Lázár kitért arra, hogy szerinte közérdekből lehet korlátozni a közpénzek felhasználására vonatkozó nyilvánosságot. Szerinte a Postáról szóló törvénynél erről Péterfalvi Attila, Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke már rámutatott a megfelelő megoldásra. Ezt követték. 

A törvény elfogadásának napján egyébként maga Péterfalvi Attila is azt mondta, hogy a törvény rengeteg ponton sérti az átláthatóság alkotmányban is lefektetett elvét.

Később az RTL Klub kérdésére is tagadta, hogy a kormánynak bármi köze lenne az MNB-törvényhez. Megint a törvényhozásra mutatott, hogy ott majd eldöntik, hogy az MNB alapítványai milyen helyzetben vannak.

Lázár elmondta, hogy létezik olyan szituáció, ami nem igényli a nyilvánosságot. A FED és a többi jegybank is folytat olyan tevékenységet, ami nem nyilvános, mert az ország érdekében végzi. Megismételte, hogy van olyan érdek, ami fontosabb, mint nyilvánosság.

Később elmondta, hogy közvagyon jellege így is megmarad, de a közvagyon hozzáférése korlátozható. Lázár szerint van olyan, amikor versenyzik egymással a nyilvánosság és az ország gazdasági érdeke. Szerinte Péterfalvi ajánlása alapján a postatörvénynél is így jártak el. Szerinte az MNB-nél is ugyanaz a logika.

Lázár úgy látja, hogy a Jegybank ellen politikai akció zajlik. 

Kiemelte, hogy Ausztriában is ezer darabos gyűjteménye van az ottani jegybanknak. 

Lázár kiemelte, hogy a nemzeti örökség megóvásában a jegybank forrásainak komoly szerepe van. Erre a jövőben is komolyan számít a kormány. 

Hozzátette, hogy ami a jegybanknál van, az közpénz, és akkor közvagyon is, az mindenkié, az minket gazdagít. 

Egy későbbi újságírói kérdésre Lázár nem tudta megmondani, hogy az MNB alapítványai pontosan milyen nemzetbiztonsági kérdéseket vetnek fel. Megint csak azt mondta, hogy nem az ő dolga megítélni, hogy a jegybank milyen eszközökkel gazdálkodik. Szerinte az már előrelépés, hogy a szakértők között konszenzus van abban, hogy a Jegybank nyilvánossága korlátozható. Szerinte a jegybanknak részei az alapítványok is. Emlékeztetett, hogy az alapítványok működését az ügyészség azért ellenőrzi.