A Nemzeti Adatvédelmi Hivatal vezetője, Péterfalvi Attila állásfoglalást tett közzé a jegybanktörvény ma reggel beadott módosító javaslatáról, amit a parlament sürgősséggel tárgyal, így holnapra már törvény is lehet belőle.

A javaslat szerint az MNB által birtokolt gazdasági társaságoknak és alapítványoknak a jövőben semmilyen közadatot nem kellene kiadniuk, és ez a folyamatban lévő ügyekre is vonatkozik (egy jogerős ítélet szerint az MNB alapítványainak ki kellene adniuk a szerződéseiket, mivel közpénzt kezelnek). A javaslat egyik legelképesztőbb része szerint az MNB által birtokolt alapítványok vagyona "elvesztette közpénz jellegét", és ezért a nyilvánosság is elveszti a jogát, hogy megismerhesse, hogyan költik el azt a pénzt, ami nem is olyan rég még a miénk volt.

A gyakran meglepően visszafogott Péterfalvi szerint a törvény rengeteg ponton sérti az átláthatóság alkotmányban is lefektetett elvét.

Legalább öt ponton. Ezek:

1. A javaslat nem részletezi, konkrétan milyen indokkal lehet megtagadni az adatok kiadását.
   
2. Azt sincs benne a javaslatban, milyen adatokat kiadását lehet megtagadni a "pénzügyi vagy devizapolitikai okokra" való hivatkozással.
   
3. Az üzleti titokra való hivatkozást akár korlátok, vagy indoklás nélkül alkalmazhatják a jövőben az MNB-entitások.
   
4. Az alapítványok vagyona "elveszíti közvagyon jellegét" kitétel az alaptörvényt és több sarkalatos törvényt is sért, belső koherenciazavart okozna a jogszabályokban.
   
5. Sérti a jogbiztonság elvét, hogy a folyamatban lévő ügyekre is alkalmaznák az alapítványok ügyeinek megismerhetőségét.
   

Egyébként az MNB is reagált Bánki Erik elképesztő törvényjavaslatára. Ez azért is érdekes, mert Bánki Erik mezei fideszes képviselőként, esetleg a parlament gazdasági bizottságának vezetőjeként adta be a javaslatot – ehhez képest az MNB úgy védi meg annak tartalmát, mintha a saját javaslatáról lenne szó.

A jegybank szerint nem csak a jegybank vezetőinek fizetésemelése oké teljesen (bár az továbbra sem tiszta, hogy akkor korábban miért volt szükség kétmilliós bérplafonra), hanem az alapítványok pénzköltésének eltitkolása is.

"A jegybanktörvény másik irányú módosítása továbbra is biztosítja a jegybank átlátható működésének ellenőrzését, így az MNB az egyik legszigorúbban ellenőrzött intézmény marad" – írja a jegybank, és a közlemény azzal is megnyugtatja a 250 milliárdos közpénz ellopása miatt aggódó publikumot, hogy utólag – ahogy a többi (magán)alapítvány beszámolóit – majd az MNB alapítványainak beszámolóit is megismerhetjük. Az MNB szerint az is teljesen normális, hogy a mi pénzünket költő MNB-cégek a jövőben üzleti titokra hivatkozva tagadják meg a szerződéseik megismerését.

(NAIH, .pdf, MNB)