Az év rejtélye, hogy miért dobálnak nyugat-afrikai csimpánzok kövekkel fákat

Hétfőn jelent meg a Nature folyóirat Scientific Reports című rovatában Hjalmar S. Kuhl, Ammie K. Kalan és közel nyolcvan kutatótársuk tanulmánya, ami olyan viselkedését írta le a nyugat-afrikai csimpánzoknak, amilyenhez hasonlót még senki nem hallott korábban. 

A megfigyelt csimpánzok ugyanis kövekkel dobáltak fákat, illetve köveket dobáltak fák üregeibe. Ráadásul többször is, a köveket egymásra halmozva, ugyanazokat a fákat megdobálva. A cselekedetüknek biztosan nincs köze a zsákmányszerzéshez, ezért a kutatók szerint nem kizárt, hogy valamiféle rituálét folytatnak. Ilyesmit pedig még sosem jegyeztek fel majmoknál. 

Azt, hogy a csimpánzok használnak köveket, például hogy feltörjenek kemény héjú terméseket, rég ismert dolog. A kutatók által felhalmozódó kődobálásnak elnevezett gyakorlat viszont annyiban újszerű, hogy semmiféle kapcsolatba nem hozható az élelemszerzéssel, és lehet, hogy archeológus szemmel magyarázható csak. A megdobált fákon  keletkezett nyomok alapján ugyanis úgy tűnik, hogy a csimpánzok egy ideje dobálták már azokat. 

Fotók: Nature

A jelenséget összesen négy kutatási területen tárták fel, Guineában, Libériában és Elefántcsontparton is. A csimpánzkolóniák környékén több olyan fát is találtak, melyek dobálások nyomait mutatták, a fák üregeiből pedig kövek kerültek elő. Ezek után rejtett kamerákat helyeztek el a kutatók, és az egymástól távol eső helyszíneken rögzítettek csimpánzokat, amik kezükben kövekkel közelítették meg a fákat, és dobták vagy próbálták megdobni a fát. Összesen 64 hasonló esetet rögzítettek. 

Régóta zajlanak már a csimpánzok megfigyelései a világban, de soha hasonló jelenséget nem rögzítettek még. Egyelőre teljes rejtély, hogy ezek a csimpánzok - főleg felnőtt hímek - miért dobáltak kövekkel fákat. 

A kutatás szerzői két elméletet is felvetettek, természetesen bármiféle bizonyítékuk nincs rá. Az egyik magyarázat szerint a kődobálás egy korábbi szuperdomináns, alfahím csimpánztól ered, ami mára kikerült kontextusából és elterjedt a térség majmai között. 

A másik magyarázat még izgalmasabb: e szerint lehet, hogy a főemlősök valamiféle szimbolikus rituáléban vesznek részt. 

A kutatók elmondása alapján a különféle területkijelölések és megjelölések nagyon fontos gyakorlatok voltak az ősközösségekben élő emberek számára. Nyugat-afrikai őslakos törzsek például hordtak össze köveket, hogy azzal 'szent' területeket jelöljenek ki, főleg fák körül. És ami igazán izgalmas, hogy ezek sokban hasonlítanak ahhoz, mint ahogy most a majmok hordták össze a köveket. 

Egy további kutatási terület lehetne a két gyakorlat közötti párhuzamosságok vizsgálata,de vannak antropológusok, akik szerint csimpánzok és őslakos afrikaiak összevetése helytelen lenne. Alex Golub például azt mondta az NPR-nak, hogy egyrészt mert szimpla rasszizmus lenne, másrészt pedig mára már azért felismerte a tudomány, hogy hasonló jelenségek gyakran származnak teljesen különböző okokból. 

Az is kiderült, hogy a kutatást közzétevő több tucatnyi szakember között is vita van arról, mi tesz egy rítust, honnan lehet beszélni egy rituáléról. 

A tanulmány open access-rendszerben jelent meg, azaz minden elérhető adatot, videót és módszertant közzétettek és most a nyolcvan kutató várja, hogy milyen elméletek, ötletek és cáfolatok futnak be a felfedezésükre. Az azonban biztos, hogy még rengeteg mindent nem tudunk a csimpánzokról. (NPR, Nature)

Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.