A 1001 orvos hálapénz nélkül csoport pár hete hozta nyilvánosságra, hogy szerintük többen halnak meg egy évben kórházi fertőzésekben, mint közlekedési balesetekben.
Egy fiatal soproni nő a Borsnak arról beszélt, hogy 2012 augusztusában terhesként került az egyik Vas megyei kórházba, ahol
a nem steril orvosi eszközök miatt hüvelygyulladást kapott, és mivel a magzatburok megrepedt, a kislánya is megfertőződött.
Az orvosok sürgősségi császármetszést végeztek el rajta, de a gyerek túl pici volt, így nem élte túl a fertőzést.
Annamária szerint a gyereke csak nyolc órát élt. Ő annyira rossz állapotban volt, hogy nem is láthatta. Miután visszakerült Sopronban, újra meg kellett műteni, hogy megmentsék a méhét. Csak 10 hónap múlva tudták gyógyultnak nyilvánítani. A nő a lapnak azt mondta, hogy nem indítottak pert, mert úgy látják, hogy esélyük sem lenne az orvos és a kórház ellen nyerni. A kártérítés pedig nem hozza vissza a halott gyermeküket.
megfelelő megelőzéssel a felére-harmadára lehetne csökkenteni az évi 99 ezer kórházi fertőzést.
Szilágyi Emese szerint a magyar egészségügyben más országokkal összevetve kevés antibiotikumot használnak, azonban azt rosszul. Ez összefügghet azzal is, hogy a magyar kórházakban nem vesznek kellő számú haemokultúrát (vagyis vért mikrobiológiai tesztelésre).
Ehhez mondjuk kéne elég kézfertőtlenítő, és az sem ártana, ha az orvosok tudnák, hogy mire adják az antibiotikumot.
A decemberben a hálapénz ellen nyílt levélben tiltakozó orvosok azonnali beavatkozást követelnek, mert szerintük többen halnak meg egy évben kórházi fertőzésekben, mint közlekedési balesetekben.