Túl sokat kértek a törökök, hogy Európa rögtön megadja nekik

Hétfő este Brüsszelben azzal ült össze a 28 európai ország vezetője és a török miniszterelnök, hogy reggelig megállapodnak abban, hogyan tartóztassák fel a Közel-Kelet felől érkező menekültáradatot, közösen. 

Az együttműködésnek a törökök megkérték az árát, az európai vezetők jelentős része szerint túlságosan is. Abban maradtak végül, hogy jövő csütörtökön folytatják a tárgyalást.

A török ajánlattal többek között elégedetlen volt a magyar miniszterelnök is, de az a kormányzati kommunikáció nagyon erős túlzása volt, hogy kifejezetten ő vétózta volna meg a megállapodást. Különböző okok miatt a ciprusitól a finn miniszterelnökig számos vezetőnek voltak túl nagy aggályai ahhoz, hogy alá lehetett volna írni egy megállapodást.

A csúcs után Orbán sem azt mondta, hogy ő vétózott volna, hanem az Eurológus beszámolója szerint így fogalmazott: "Az a forgatókönyv, hogy a törökök idejöttek ma délben, letettek az asztalra egy négy, nagyon nehéz kérdéskört érintő javaslatot, és mi pedig a mai nap során még arra bűt vagy bát, igent vagy nemet mondunk, ez nincs."

A legfontosabb kérdés, hogy mi lesz most a menekültekkel, akik továbbra is naponta ezerszám vágnak neki az Égei-tengernek, hogy Törökországból Görögországba jussanak, majd onnan észak felé, lehetőleg Németországba menjenek. Bő egy hete többségük Görögországban rekedt, miután egyre több határt zártak le előttük. 

A hétfő éjjeli kudarccal nem látszik, hogy rövid távon mi lesz a megoldás.

Egy szírért egy másik szírt

Hogy Törökország bátran megkéri az árát annak, hogy visszafogja a menekülteket, az már régóta világos volt. Erdogan elnök alig néhány hete üzente, hogy ha nem tisztelik az európaiak eléggé a törököket, akkor majd buszokra és repülőkre ülteti a menekülteket, és Európába viteti őket. Csak szíriai menekültből több mint 2 millió él Törökországban. 

A múlt héten Donald Tusk tanácsi elnök igyekezett a hétfői csúcs egyezségét tető alá hozni, tárgyalt a balkáni útvonal összes fővárosában és Ankarában is. Csakhogy vasárnap este Angela Merkel német kancellár és Ahmet Davutoglu török miniszterelnök (a soros EU-elnökséget vivő holland miniszterelnökkel együtt) még tisztázták a részleteket, és már ott kiderült, hogy a török igények vaskosabbak, mint amiről addig szó volt, legalábbis ezt szivárogtatták bennfentes névtelen diplomaták. 

Végül az alábbi terv került a hétfőn a tanács elé:

  • Törökország visszafogad mindenkit, aki területéről illegálisan lépett be az EU-ba. Ezt attól a naptól fogva biztosítják, hogy a görögök kiürítik a határmenti szigeteket, vagyis látszik, hogy ki az új érkező. Ettől kezdve ki lehet toloncolni Európából mindenkit, aki nem vízummal érkezik. 

Ez a legfontosabb európai szempontból, ez az, amit EU akart a törököktől. 

Minden további intézkedés már arról szól, hogy mit kérnek a törökök cserébe:

  • A törökök minden EU-ból kitoloncolt szír helyett adnak egy másik szírt az EU-nak. Ez a hülyén hangzó tétel a gyakorlatban így nézni ki: Leszboszon kiköt egy csónak, benne 10 szír, 5 pakisztáni és 3 iráni. A görögök mindenkit visszatoloncolnak Törökországba. Másnap a török kormány felmutat 10 szírt, akik nem ugyanazok, mint akik megjárták Leszboszt az előző nap, hanem olyanok, akikről már megállapították, hogy kicsodák és hogy biztosan valódi menekültek. Őket az EU saját költségén befogadja, és elhelyezik valamelyik tagállamban.

A vitának ez a pontja az, ahol a magyar, a lengyel és a szlovák kormány garanciát akart, hogy a törököktől átvett szíreket ne legyen kötelező befogadnia senkinek, hanem csak önkéntes felajánlások vonatkozzanak erre. Ezt több nyugati ország sérelmezi, mondván senki sem húzhatja ki magát a közös terhek alól. Egyes kormányok (olasz, osztrák, svéd) felvetették, hogy aki nem működik együtt, attól el kell venni az EU-s támogatásokat. Mivel e módszerrel nem lehet tudni, hogy hány embert kellene befogadnia az EU-nak, minél kevesebb ország venne részt a szétosztásban, annál hamarabb megbukhatna a rendszer.

  • A törökök pénzt kérnek. Március végéig 3 milliárd eurót, és 2018-ig még hármat. Ezt elvben mind a menekültek ellátására fordítnák.

Ezt adná meg a legkönnyebben az EU, bár az olaszok tavaly még a végösszeg felére is húzták a szájukat. Fizetni azonban még Orbán Viktor is hajlandó volna most.

  • A törökök vízummentességet kérnek idén júniustól a saját állampolgáraiknak az EU-s tagállamokba.

Ezt több tagállam is túlzásnak tartja. A francia kormánynak is vannak fenntartásai, míg a magyar kormány azt akarja elérni, hogy előbb az ukrán állampolgárok kapjanak vízummentességet. A törökök ezzel egyébként újabb zsarolási lehetőséghez jutnának: elég volna török útlevelet adniuk a menekülteknek ahhoz, hogy ne kelljen visszafogadni őket a megállapodás első pontjának értelmében.

  • A törökök azt akarják, hogy kezdődjenek újra a tárgyalások Törökország EU-tagságáról. Az évekkel ezelőtt befagyasztott öt fejezetet nyissák újra. 

Törökország aligha lesz ettől gyorsan az EU tagja, ez a követelés inkább egy fricska Ciprus és Görögország felé, ugyanis ez a két ország sokat tett azért, hogy elakadjanak a török csatlakozási tárgyalások. Hétfőn kiderült, hogy Ciprus (aminek északi része török katonai megszállás alatt van 40 éve) nem enged továbbra sem ebben az ügyben.

Vagyis látszik, hogy szinte minden török igénnyel szemben van komoly ellenvetése legalább egy, de inkább több tagállamnak. Illetve több vezető is azt mondta Brüszelben, hogy ezek olyan fontos kérdések, hogy nem dönthetnek róluk egyedül, haza kell menniük egyeztetni a saját parlamentjeikkel.

A törökök állítólag ennél is többet akartak

A törököknek nem nagyon sürgős az egyezség, mert minél rosszabb Európának, ők annál keményebben tudnak zsarolni, annál durvább dolgokat tudnak követelni. Már az is őrületes provokáció volt részükről, hogy a hétfői csúcs előtti hétvégén a kormány rohamrendőrökkel foglalta el a legnagyobb ellenzéki médiavállalatot. Ugyan ezt többen is szóvá tették a hétfői csúcson, de közben mégis arról kellett tárgyalniuk az európaiaknak egész este, hogyan járhatnának egy egyre diktatórikusabb rezsim kedvében.

A törökök a kiszivárogtatott hírek szerint azt is el akarták volna érni, hogy az EU támogassa őket abban, hogy egy "biztonságos zónát" alakítsanak ki Szíriában, a török határ közelében, hogy ott lehessen menekülttáborokat kiépíteni. Ez a javaslat nyilván arról szólt, hogy a törökök szeretnék megállítani a határuknál erősödő kurdokat és az oroszok támogatta szír kormányerőket, és ezért a határ túloldalán nyugati felhatalmazással szívesen tisztogatnának. A nyugati szövetség azért kellene nekik, hogy az oroszok ne merjenek rájuk támadni. Ha ebbe a törekvésükbe az európaiakat bele tudták volna keverni, akkor azzal bele tudták volna rángatni őket közvetlenül is a szír polgárháborúba, de minimum az oroszok dühét az EU-ra szabadították volna. Végül ez a rész kimaradt a hivatalosan megfontolandó török igények közül.

Jövő csütörtökön folytatják

Jövő csütörtök - pénteken újabb csúcs lesz Brüsszelben. Addigra több mint tízezer újabb menekült érkezhet Törökországból Görögországba, akiknek sorsa most teljesen megoldatlan. 

Adnak pénzt a görögöknek

Annyiban megállapodtak a tagállamok, hogy megpróbálják felszámolni a balkáni menekültútvonalat, bár ezt török segítség nélkül aligha tudják megoldani. Az út "lezárását" kimondó szóhasználat a német ellenálláson megbukott, azt Angela Merkel nem érezte életszerűnek. 

Abban is megállapodtak, hogy keményebben fellépnek az embercsempészekkel szemben, és hogy Görögország sokkal több támogatást kap a menekültek ellátására mint eddig.