Ezért nem kellene Orbánnak a vétóval dicsekednie

Szelényi Zsuzsanna, az Együtt parlamenti képviselője egy nemzetközi tényfeltáró delegáció tagjaként kedden járt Leszboszon, azon a görög szigeten, ahova a legtöbb menekült érkezik. Kedden késő este telefonon beszélgettem arról, amit látott és hallott.

Miközben hétfő éjjel az EU vezetői nem tudtak megállapodni a török kormánnyal a menekültválság kezeléséről, és Macedónia után szerdára virradóra Szlovénia is lezárta a határát a menekültek előtt, addig Leszboszra folyamatosan érkeznek a menekültek, és egyre többen ott is ragadnak.

Azért Leszboszon köt ki nagyon sok menekült, mert nagyon közel van a török oldalhoz, csak 8 kilométer a távolság, át is látni Törökországra:

Törökország látszik Leszboszról, csak 8 km a távolság. Fotó: Szelényi Zsuzsanna

Most már szinte mindenkit regisztrálnak

Leszboszon is működik már egy hot spot, vagyis olyan menekülteket regisztráló tábor, amelyek felépítését az Európai Bizottság már tavaly tavasszal szorgalmazta. Idén négy ilyen nyílt meg Görögországban, hamarosan lesz egy ötödik is.

Elvben minden menekültet regisztrálnak a hot spotok valamelyikében 2016. január vége óta. Szelényi tapasztalata szerint a rendszer tényleg működik. Egyrészt azért, mert a görög parti őrség minden menekültet ide szállít először, másrészt azért, mert a szigetet a hot spotban szerzett igazolás nélkül nem lehet elhagyni. Konkrétan nem lehet jegyet venni a kompra nélküle.

Hot spot Leszboszon. Fotó: Szelényi Zsuzsanna

A leszboszi hot spot fenntartója a görög hadsereg, és Szelényi szerint rendezettek benne a körülmények. A frissen érkezettek orvosi ellátást, ételt, ha kell ruhát kapnak. A regisztrációban részt vesznek a Frontex, vagyis az EU határőrizeti szervének az emberei. Röviden mindekit kikérdeznek, hogy honnan és miért jött, felveszik az adatokat, majd ezeket összevetik az Interpol rendszerével, hogy kiszűrjék a nemzetközi körözés alatt állókat.

Tavaly ősszel az érkezők alig 10 százalékát regisztrálták Görögországban. A hot spotok felállítása óta ez az arány 85 – 90 százalékra nőtt.

Innentől jönnek a gondok

A hot spotban nem lehet egy-két éjszakánál tovább maradni. 

A tábor felügyelői két részre osztják a menekülteket: a szíriai és iraki állampolgárokat tovább engedik, mert ők az EU-s előírások szerint jó eséllyel menekülteknek tekinthetők, hiszen háborús zónából jönnek. Ők jegyet is kapnak az Athénba tartó kompra, a görög hatóságok így utaztatják őket észak felé, hasonlóan ahogy ezt buszokkal és vonatokkal tette a magyar kormány tavaly szeptemberig.

Csakhogy másfél hete Macedónia lezárta a határát, és azóta a szír és iraki menekültek Görögországban ragadnak. Lassan húszezer menekült torlódott fel a határon, nagyon sokan vannak Athénban, és egyre többen maradnak Leszboszon és a többi szigeten is, mert tudják, hogy nincs sok értelme tovább menni. Ők a görög belügy illetve az ENSZ menekültügyi szervezetének, az UNHCR-nek a táboraiba kerülnek, de ezek befogadóképessége véges, és ahogy egyre csak duzzad a tömeg, egyre kilátástalanabb lesz a helyzet.

Az UNHCR tábora LEszboszon. Fotó: Szelényi Zsuzsanna

A nem szír vagy iraki menekültek sorsa még reménytelenebb. Róluk a görög állam a hot spot elhagyása után egyáltalán nem gondoskodik. Ők az összes idei érkező 35 százalékát teszik ki, és többségük Afganisztánból jön. Ők Leszboszon európai és amerikai jótékonysági szervezetek táboraiban vannak. Ezeket a táborokat önkéntesek százai működtetik, akik Európa minden szegletéből érkeztek Görögországba, adományokból etetik és látják el ezeket az embereket. A rendszer egyelőre működik, Szelényi hatalmas raktárakat látott komoly készletekkel, de hogy hosszú távon mi lesz ezzel a naponta növekvő tömeggel, azt senki sem tudja. Ahogy azt sem, hogy meddig bírják a teljes bizonytalanságot türelemmel az ilyen táborokban élők.

Önkéntesek által működtetett menekülttábor Leszboszon. Fotó: Szelényi Zsuzsanna

Amennyiben az EU-török megállapodás létrejönne, akkor a már Görögországban lévő szíreket szét kellene osztani az EU-s országok között, a többieket pedig visszavinnék Törökországba. Az alku a törökök egyre durvább követelései, és több tagállam vonakodása miatt hétfőn nem jött létre, jövő csütörtökön újra megpróbálkoznak vele. 

A terv szerint Görögország kiürítésétől kezdve a törökök minden menekültet visszafogadnának, de ahány szíriai is lesz a kitoloncoltak között, annyi már korábban regisztrált szír menekültet át is adnának Európának, és az EU tagállamainak közvetlen légihídon keresztül kellene fogadniuk őket. E megoldás egyik fő problémája, hogy több tagállam (köztük Magyarország) nem akar senkit sem átvenni a törököktől.

A mostani patthelyzet heteken belül tarthatatlanná válik, hamarosan akár százezer is lehet a Görögországban rekedt menekültek létszáma.

Orbán Viktor terve teljesen irreális

Szelényinek azt mondták a görög parti őrség határőrei, hogy hiába mondják nekik más országokból, például Magyarországról, hogy védjék a határt, ennek a felszólításnak valódi értelme nincs.

Leszbosz esetében például az a helyzet, hogy a görög parti őrség csak 4 kilométerre távolodhat el a parttól, a másik 4 kilométer már török terület, ahová nem mehetnek át. A törökök ugyanis nem engedik át a görög parti őrséget a maguk oldalára. Vagyis hiába szedik össze a tengeren a menekülteket, nem kísérhetik őket vissza oda, ahonnan jöttek. Egyetlen lehetőségük marad: a görög partra kísérni az érkezőket. 

A katonai szemponton túl van egy morális szempont is. A menekülteket a török embercsempészek kis csónakokra pakolják, és vezető nélkül indítják őket útnak. Vagyis mire több óra tengeri bolyongás után megérkeznek Leszboszra, kimerültek és kétségbeesettek, nem lehet őket a nyílt vízen hagyni. A csempészek arra is felkészítették a menekülteket, hogy ha a görögök vonakodnának átengedni őket, akkor süllyesszék el a csónakot, hiszen a görög katonák nem hagyhatják vízbe veszni az embereket.

Menekültek partot érnek Leszbosz szigetén. Fotó: AFP/ Arisz Messzinisz

Rengeteg embert mentenek ki a parti őrök, mert az ócska csónakok, és a hajózásra felkészületlen menekültek sokszor kerülnek bajba. Naponta szednek ki a vízből több tucat haldoklót. Szelényi szerint mindenki a környéken először arról kezdett neki beszélni, hogy az ottani görögök már hónapok óta mást sem tesznek, mint emberéleteket mentenek, szó szerint.

A görög parti őrség hőkamerákkal nagyon alaposan őrzi a tengert. Pontosan tudják, hogy mikor hol jön hajó vagy csónak, nem igaz, hogy nem őrzik a határt. Csak éppen nem tudnak mást tenni, mint hogy vagy kiszedik az embereket a vízből, vagy hagyják őket meghalni. Mivel a második opció valójában nem opció, marad az, hogy partra viszik őket. A határok lezárása óta viszont ez a megoldás sem igazi megoldás már.

A görögök szerint Orbán Viktor, Szijjártó Péter vagy más európai politikusok hiába mondják, hogy nem teljesítik a kötelességüket, ők úgy vélik, hogy valójában pontosan azt teszik. A tengerre nem lehet kerítést építeni, és aki a nyílt vízen van, azt nem lehet veszni hagyni. A visszatoloncolást pedig a törökök nem engedik.

Ezért kellenek a NATO hajói

Az egyetlen megoldás itt is az EU-török alku lenne. Erre várnak a térségben már cirkáló, ám eddig lényegében mihaszna NATO-hajók, amelyek a német kormány kérésére érkeztek. Mivel Törökország és Görögország is a NATO tagja, ezért ezek a hajók szabadon mozoghatnak mindkét ország vizein. Azaz ők képesek lennének visszakísérni a török oldalra a menekülteket, ellentétben a görög parti őrséggel. Sőt, tulajdonképpen a törökök is megtehetnék, hogy nem engedik elindulni a menekülteket, de erre a török kormány egyelőre semmilyen hajlandóságot sem mutat, az embercsempészetet háborítatlanul hagyják virágozni.

Menekültek csónakja Leszbosz partjainál. AFP / ARIS MESSINIS

Ameddig azonban nincs alku az EU és Törökország között, addig a törökök a NATO hajóinak sem engedik a menekültek visszatoloncolását. Így látszik, hogy mennyire rossz, hogy a törökök egyre több kedvezményt akarnak kizsarolni maguknak az alku kedvéért, és az, hogy az EU egyes kormányai azzal dicsekednek, hogy ők vétózták meg a megállapodást.

Egyre több a gyerek és a nő

A 2016-ban Görögországban partot érő menekülteknek már 60 százaléka gyerek vagy nő. Tavaly még a férfiak aránya volt a nagyobb. A helyzet Szelényi Zsuzsanna szerint azért változott meg, mert Németország és Svédország nagyon megszigorította a családegyesítési eljárásokat. Vagyis a tavalyi modell már nem működik, ami szerint a férfi előremegy, egzisztenciát szerez, aztán megy utána a család, mert simán megtörténhet, hogy évekig esélye sem lesz a családot Európába hozni. Így most már az egész család vállalja az átkelés életveszélyes kockázatát.

Menekültek mentése Leszbosznál. Fotó: AFP / Aris Messinis

Szelényi tapasztalata szerint Leszboszon egyelőre nyugalom van, és a parti őrség, a hadsereg, az önkéntesek és a menekültek jól együttműködnek. Azonban ha nagyon gyorsan nem születik meg, és utána nem működik a gyakorlatban az EU – török megállapodás, akkor az egyébként is gazdasági válságban lévő Görögország össze fog roppanni. És ezért Törökország mellett az EU önző tagállamai lesznek a hibásak.