Vannak élettörténetek, amelyek békeidőben olvasva egészen hihetetlennek tűnnek. A 20. század jelentős része azonban minden volt, csak békeidő nem, így egészen különleges történetekkel találkozunk, ha csak egy kicsit is körbenézünk. De talán még ezek közül is kiemelkedik Ullmann Ágnes sztorija, amelyben egy "bacillusvadásznak" készülő lányt a tudomány szeretete előbb a háború utáni Erdélyből Budapestre vitt, majd hihetetlenül kalandos menekülést követően Párizsba, ahol a kor legkiválóbb genetikusainak egyike, Jacques Monod alkalmazta. Itt, a Pasteur Intézetben aztán maga is a század második felének egyik kiemelkedő kutatójává vált.

A történetet részletesen korábban a cink-re írtam meg, aki még nem tette, ott olvashatja.

A sorozat korábbi részeiben

• az első női üstökösvadászról, Caroline Herschelről,
  
• a DNS bázisainak szerkezetét feltáró Miriam Michael Stimson nővérről,
  
• az egyik legfontosabb klasszikus embriológiai kísérletet elvégző Hilde Mangoldról,
  
• illetve a korai-viktoriánus korszak legtehetségesebb fosszília-gyűjtőjéről, Mary Anningről írtam.