Várhatóan húsvét után dönt az Alkotmánybíróság a Magyar Nemzeti Bankról és a postai szolgáltatásokról szóló törvény módosításáról, amelyek miatt Áder János kért előzetes normakontrollt.

Áder azért nem írta alá kapásból a törvényeket, mert szerinte 

• az MNB-törvény módosításai nincsenek összhangban a közpénzekkel való gazdálkodást és a közérdekű információkat érintő alkotmányos szabályokkal, ráadásul a változtatás visszamenőleges hatálya szemben áll a jogbiztonság alkotmányos elvével.
  
• A postai szolgáltatásokról szóló törvény legutóbbi módosítása pedig megsértette a visszamenőleges hatály tilalmát.
  

Az Alkotmánybíróságnak az államfői indítvány beérkezésétől számított 30 napon belül kell döntést hozni, és ez a határidő április 8-án jár le. A testület főtitkára szerint húsvét után, határidőn belül meg fog születni a döntés.

A törvény szerint ha az Alkotmánybíróság alkotmányellenességet állapít meg, a jogszabályt újra kell tárgyalnia a parlamentnek. Ha pedig elutasítja a Áder indítványát, akkor a törvényt az államfőnek haladéktalanul alá kell írnia.

A törvény szerint az Alkotmánybíróság 15 tagból áll, de most csak 13-an vannak. Tavaly februárban Paczolay Péter addigi elnök, most csütörtökön pedig Kiss László mandátuma járt le, és a helyükre a parlament még nem választott új tagot. Április második felében lejár Lenkovics Barnabás és Lévay Miklós mandátuma is. Az új tagok megválasztásához hétharmados parlamenti többségre lesz szükség. 

Áder 4 év alatt 4 törvényt vizsgáltatott meg

Áder János 2012 óta eddig 4 törvényt küldött az Ab elé, valamint 23-at küldött vissza a parlamentnek, megfontolásra.

• 2012 decemberében a választási eljárási törvény megszavazása után fordult a Ab-hoz, 
  
• 2015 májusában pedig az állami földvagyonról szóló törvénymódosítás megszavazásának és egyes rendelkezéseinek vizsgálatát kérte.
  

Az MNB-ről, valamint a postai szolgáltatásokról szóló törvény módosítása a harmadik és negyedik eset, hogy Áder János előzetes normakontrollt kért. 

10 évig nem lehetne megtudni, mit csinálnak a pénzzel

Az MNB-törvény kivételes eljárásban elfogadott módosítása akár 10 évig korlátozná az nemzeti bank tulajdonában álló gazdasági társaságok és alapítványok adatainak megismerhetőségét. Az alapítványok esetében az előterjesztő Bánki Erik ezt azzal indokolta, hogy létesítésükkel a vagyon olyan mértékben különül el, amely alapján az alapító által juttatott vagyon elveszíti közvagyon jellegét. 

Ellenzéki képviselők mellett Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság vezetője is alaptörvény-ellenesnek tartja a módosítást. Szerinte az alaptörvény, az infótörvény és a nemzeti vagyongazdálkodásról szóló törvény egyértelműen meghatározza, hogy az MNB-nek és vállalkozásainak, alapítványainak a tevékenysége közfeladatnak minősül, így tehát nemzeti vagyonnal gazdálkodnak.

A postatörvény megváltoztatása a Magyar Posta piaci alapú szolgáltatásaira vonatkozó adatszolgáltatást korlátozná. (MTI)