A brüsszeli támadások után Pintér megkaphatja mindenható titkosszolgálatát

"Létre kell hozni a kormány döntése alapján a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központot."

Ezt Pintér Sándor belügyminiszter mondta csütörtök délelőtti sajtótájékoztatóján.

Hivatalosan még semmit sem lehet tudni arról, hogyan működne az új szervezet, a háttérben terjedő információkat pedig eltérően értelmezték a titkosszolgálati világban ismerős forrásaink.

Abban viszont többen egyetértettek, hogy nem csupán a brüsszeli terrortámadások óta eltelt pár napban, hanem az elmúlt 3-4 évben ez lehet az egyik legfontosabb változás a magyar szolgálatok körül. 

A támadás előtt hagyták abba a megfigyelést

Egy stabil, jól működő demokráciának is szüksége van titkosszolgálatra, például pont azért, hogy a brüsszelihez vagy párizsihoz hasonló terrortámadásokat megelőzzék.

Ehhez telefonokat kell lehallgatni, embereket követni, internetes fórumokat figyelni, és az ezekből, meg millió más forrásból előálló adatokat elemezni. Aztán az elemzések alapján azt mondani, hogy Salah Abdeslam bombát gyárt, szóval rá sürgősen le kell csapni, a szomszédja viszont nem csinált semmit, és az ő megfigyelésére nem kell több időt pazarolni.

Mivel a szolgálatok döntésein nagyon sok ember élete múlhat, ezért teljesen érthető módon szeretnének minél inkább biztosra menni.

Leegyszerűsítve: inkább figyeljenek meg több embert, mint kevesebbet, inkább hosszabb, mint rövidebb ideig. Abból nem lehet baj. Ha abbahagyják a megfigyelést, abból nagy baj lehet. A 2015 januárjában történt párizsi támadások elkövetőinek megfigyelését például nem sokkal a véres akciók előtt hagyták abba a francia hatóságok.

Viszont annak még sosem lett jó vége, ha az állam erős korlátok nélkül figyelhette meg a saját polgárait. Az emberek magánéletébe látni, a titkaikat kikutatni óriási hatalom. Demokratikus versengésre épülő politikai berendezkedés mellett is nagy a kísértés, hogy az ilyen tudást valaki saját céljaira használja fel. Ezért van, hogy megpróbálnak mindenféle biztosítékokat beépíteni, hogy minél nehezebb legyen a visszaélés. Ez viszont megnehezíti a munkát.

A rendszer arról az egyensúlyozásról szól, hogyan lehet az egyik oldalon a sikeres felderítéshez elég hatalmat, mozgásteret adni, de közben korlátokat beépíteni a visszaélések ellen.

Egy helyen ne tudjanak túl sokat

Részben a fenti megfontolások miatt alakult a magyar rendszer úgy, hogy sokféle titkosszolgálati intézmény működik egymás mellett, néha kicsit párhuzamosan.

A katonai felderítés próbálja például kisasolni, hogy hány szerb katona állomásozik a határ mellett, és milyen fegyvereik vannak. A katonai elhárítás próbálja megakadályozni, hogy a szerbek ilyesmiket tudjanak meg a magyarokról. Ők a honvédelmi minisztérium alá tartoznak, Simicskó Istvánhoz.

A külföldi felderítést, mondjuk hogy biztonságban van az ISIS-től egy MOL számára fontos kurd olajkút, az Információs Hivatal végzi. Ők a Miniszterelnökséghez és Lázár Jánoshoz tartoznak.

Az Alkotmányvédelmi Hivatal, ami mondjuk a Magyarországon dolgozó orosz kémeket próbálná azonosítani a belügyminisztériumhoz és így Pintér Sándorhoz tartozik.

Ezzel, mármint a példában szereplő orosz felderítésével egyébként politikai okoból vannak problémák. A kormány ugyanis az elmúlt években bizonyos szempontból közel került Moszkvához, az elhárítás pedig látja ezt. Míg 15 évvel ezelőtt biztos szakmai dicséretre számíthatott az a munkatárs, aki orosz kémet azonosított, a politikai közeledés miatt mára lehet egyfajta bizonytalanság a szervezetben. Megdicsérik vagy seggbe rúgják, aki nagyon rámegy az oroszokra? Az ilyen kétségek akkor sem segítik a felderítő és elhárító munkát, ha egyébként teljesen alaptalanok.

Pintérnél van még más is, például a rendőrségi és a TEK-es felderítés, amit a szervezett bűnözői csoportok vagy terrorgyanús személyek megfigyelésére használnak.

Szintén hozzá tartozik a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, akik a technikai feladatokat végzik. Amikor fel kell törni egy számítógépet, vagy le kell hallgatni egy telefont, akkor azt a szakszolgálat emberei csinálják.

Az is szándékosan van leválasztva, hogy egy szervezet ne tudjon egymaga túl sok mindent. Mondjuk magánlakásokat titokban átkutatni, telefonokat lehallgatni, emaileket feltörni. Az ilyesmit a rendőrségnek is kérnie kell a szakszolgálattól, indoklás kell, bírói engedély, több ember közös jóváhagyása, így kisebb az esély a visszaélésre. 

Az igazi fal a belügyi felderítés és a nemzetbiztonsági felderítés között van. A belügynek nagyságrendekkel nagyobb a kapacitása, elképesztően sok infója van, ami nemzetbiztonságilag fontos, de rivalizáló, sőt inkább ellenséges kultúra jellemző a szervezetek között.

A szétválasztás a visszaélések ellen hasznos lehet, az árnyoldala viszont az, hogy senki sem látja a "teljes" képet, a nagytotált. Hiába hallotta az Információs Hivatal libanoni embere, hogy Salah Abdeslam készül valamire, és írta ezt be az ő adatbázisukba, az Alkotmányvédelmi Hivatalban vagy a TEK-nél ezt ettől még nem feltétlenül tudják. Mikor ők írják be a gépükbe Abdeslam nevét, az könnyen lehet, hogy semmilyen találtot sem ad.

Pintér egyszer már megpróbálta létrehozni a szuperszolgálatot

Nem sokkal a Fidesz 2010-es választási győzelme után, évekkel a menekültválság, és a mostani nyugat-európai terrorhullám előtt Pintér Sándor belügyminiszter egyszer már megpróbálta maga alá gyűrni az összes szolgálatot.

2011. novemberében készült el erről a két törvényjavaslat. Az egyik a külföldi felderítést végző Információs Hivatalt húzta volna a belügyhöz, a másik pedig NIBEK néven egy új szervezetet hozott volna létre.

A NIBEK a Nemzeti Információs és Bűnügyi Elemző Központot jelöli, ennek a neve is alig tér el Pintér csütörtökön délelőtt elővezetett új szervezetétől.

A NIBEK a katonai titkosszolgálat, a polgári hírszerzés, a polgári elhárítás, és a szakszolgálat mellett az ötödik titkosszolgálat lett volna. A NIBEK-nél futottak volna össze a szálak, ez a szervezet hozzáférhetett volna az összes többi titkosszolgálat, a rendőrség és a belső elhárítás által összegyűjtött minden adathoz. 

A Pintér alatt létrejövő szuperszolgálat hatalmát nem csak ez adta volna.

"A szabályozás biztosítja a NIBEK részére, hogy a közbiztonsági, valamint a nemzetbiztonsági kockázatokkal szemben fellépő rendészeti szervek, nemzetbiztonsági szolgálatok és közigazgatási szervek legfőbb információfúziós és információmegosztó központjaként funkcionálhasson. Egyúttal biztosítja, hogy a NIBEK képes legyen a nemzetbiztonságot vagy a közbiztonságot fenyegető cselekmények, támadások elleni bűnüldöző és nemzetbiztonsági szaktevékenység érdemi támogatására, a kormányzati és biztonságpolitikai döntéshozatal segítésére, információs igényének kielégítésére."

Ez olvasható az egyik 2011-es anyagban.

A "kormányzati és biztonságpolitikai döntéshozatal segítésére, információs igényének kielégítése" is nagy befolyást eredményez, nem mindegy ugyanis, hogy ki, és milyen szempontok alapján válogatja és rendszerezi az információkat, amik a politikai döntéhozókhoz kerülnek. Nem nehéz elképzelni, hogy ha minden titkosszolgálati adat egy helyre kerülne, akkor az onnan érkező összefoglalókat részesítenék előnyben a politikusok, és a különböző szolgálatok egyedi, egyáltalán nem érdektelen szempontjai hátérbe szorulnának.

Pintér akkori tervéből nagy balhé lett, amit Dezső András, akkor még a HVG-nél dokumentált részletesen.

A Fidesz két másik titkosszolgálati szakpolitikusa, Kövér László és Demeter Ervin módosító javaslatokkal szétbombázták Pintér elképzelését a parlamentben, az Információs Hivatal sem került a belügyminisztériumhoz, és a NIBEK nevű szuperszolgálatot sem hozták létre.

Pár szót azért változtassunk

"A kormány döntést hozott egy terrorizmus elleni intézkedéscsomag megalkotására, amely segíti a megelőzést, a gyors cselekvést, és ezeknek megfelelően az információáramlást. Létre kell hozni a kormány döntése alapján a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központot. Ennek a központnak a feladata lesz az, hogy a beérkezett információkat megfelelő szakmai tudással párosítva értékelje, elemezze és az egyes nemzetbiztonsághoz kötődő szervezetek vagy a rendőrség szervezeteit támogassa a munkájában és felhívja a figyelmüket egyes csoportra, egyes cselekményre, vagy egyes eseménysorozatra."

Egészen pontosan ezt a szöveget mondta el Pintér Sándor a 2011-es bukta után négy és fél évvel, 2016. március 24-én.

A névhasonlóságon túl ebből a pár mondatból sem nehéz észrevenni, hogy milyen hasonlóan fest a két szervezet, legalább is, ami a célokat illeti. Az akkori anyagokban is pont ezek az érvek, gyorsaság, hatékony információáramlás, beérkező információk egy helyen történő értékelése, szerepelnek.

A belügyi körökben otthonosan mozgó informátorunk utalt arra, hogy a mostani központ, legalább is részben építene a 2011-ben elbukott elképzelésekre.

Egy másik, a szolgálatok működését jól ismerő beszélgetőpartnerünk arról beszélt, hogy kifejezetten helyes törekvés a szolgálatok működését a jelenleginél sokkal jobban összehangolni, és a különböző helyen lévő információk összesítésére és elemzésére kihasználni az informatikai fejlődés adta lehetőségeket. Ebből a szempontból szerinte új titkosszolgálatot létrehozni lehet, hogy felesleges, az viszont fontos, hogy egy helyre kerüljenek információk.

Szerinte a különálló szervezetek miatt pont a politikusoknak a feladata, hogy ösztönözzék az információáramlást. Így magyarázta el a jelenlegi bonyolult helyzetet:

"Szervezeti varázslással nem sok minden fog történni. Nem kell szervezetszociológusnak lenni, hogy az ember maga előtt lássa Lázár miniszter úr csalfa mosolyát, amikor az »Önre bízom Tábornok Úr« mondat elhagyja a száját arra a kérdésre, amit az IH vezető feltett neki, hogy adjon-e át egy adott információt ennek az új központnak."

Egy harmadik forrásunk szerint még korai azon spekulálni, hogy fog működni a most bejelentett új szervezet. Szerinte a 2011-es tervek ma is elbuknának Kövérék vagy Lázár ellenállásán. Ő azt emelte ki, hogy Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ létrehozása már önmagában a TEK kudarcát jelenti, hiszen évekig az volt a mondás, hogy Hajdú János jellemzően kommandósokból verbuvált szupercsapata védi az országot a terroristáktól. Ha most viszont, egy korábbinál élesebb helyzetben egy teljesen új szervezetre van szükség, az szerinte azt jelenti, hogy az eddigi rendszer megbukott.

(A TEK-kel szembeni elégedetlenségről, és a magyar titkosszolgálatokat terhelő belső feszültségekről szintén Dezső András írt a héten, már az Index színeiben.)