Lázár lassított: nem sietnek a posták takarékokba olvasztásával

gazdaság
2016 március 30., 11:45
comments 34

Szerdán került volna a parlament elé az a törvénymódosítás, amit Lázár János terjesztett be, és amelynek legizgalmasabb része kimondta volna, hogy a tízezer főnél kisebb településeken a posták szerepét pénzügyi intézmények, azaz bankfiókok is átvehetik. 

A törvény alapján elvben bármelyik kistelepülési bankfiók szerződést köthetne a Magyar Postával a feladatok átvételéről, ám a magyar valóságot ismerve nyilvánvaló, hogy a törvényt kifejezetten a takarékszövetkezetekre írták, hiszen a többi nagy lakossági banknak alig vannak fiókjai kisebb lélekszámú településeken. A takarékok viszont ott vannak, nekik kifejezetten a profiljukba vág a kistelepüléseken élőknek nyújtott szolgáltatás.

A törvény alapján reális forgatókönyvnek tűnt, hogy több kistelepülésen a postát bezárják. (Összesen 1933 tízezer lakosnál kisebb településen működik most posta.) Tóth Bertalan szocialista képviselő kedden a parlamentben rákérdezett Lázár Jánosnál, hogy a törvény nyomán hány postát terveznek bezárni. Lázár erre azt mondta, hogy a törvényről ötpárti egyeztetést kezdeményez. 

Tóth és Lázár parlamenti vitája után a Miniszterelnökség hivatalosan is kérte, hogy a törvény szerdára tervezett vitáját halasszák el, illetve a frakcióvezetőknek is kiment egy levél, ami szerint Németh Lászlóné jelentkezik majd náluk, hogy ötpárti egyeztetést tartsanak a törvényről.

Ennek megszervezésére nyolc napja lenne Némethnének, a házszabály szerint ugyanis ha ennyi időn belül nem kéri írásban a beterjesztő egy halasztott törvény napirendre vételét, akkor a javaslatot visszavontnak kell tekinteni. Néhány ellenzéki képviselő tippje szerint most erre megy Lázár János, és így akarja arcvesztés nélkül veszni hagyni a törvénytervezetet.

Ki kavar?

Ritkán fordul elő, hogy a kormány vitatott törvények esetében egyeztetést kezdeményezne, vagy éppen lassítana a meneten. Ennél a módosításnál sokkal keményebb ügyek sokaságában ragaszkodtak ahhoz, hogy átnyomjanak erősen kritizált törvényeket. 

Lázár János a parlamentben kedden arról beszélt, hogy szerinte a posta és az FHB összefonódását firtató Tóth Bertalan inkább külföldi bankok érdekében feszegeti a témát, hiszen így szólt vissza a szocialista képpviselőnek: „Kinek a nevében kérdez, képviselő úr? Melyik külföldi banknak fáj, hogy magyar emberek százezreinek a tulajdonában lévő takarékszövetkezetekkel működik együtt a Posta? Mondja meg, hogy az Erste Bank érdekeit sérti, a Raiffeisen érdekeit sérti, vagy kinek az érdekeit sérti ez, képviselő úr?”

Legközvetlenebbül egyébként a posta érdekeit sértené a törvény, hiszen míg 2014-ben Némethné Lászlóné még egy olyan koncepcióról beszélt, amelyben a takarékok szolgáltatásai kerültek volna a postához, addig a most elhalasztott koncepció már éppen ennek a fordítottját jelentené. 

Ugyanakkor ha valamelyik magyarországi bankban utálhatják a törvénymódosítást, akkor az leginkább az OTP lehet. Csányi Sándort személyesen is bosszanthatja, hogy az állami segédlettel épülő Posta&Közmű&Bank konglomerátum Spéder Zoltán bankját, az FHB-t hozza helyzetbe, hiszen a két bankár viszonya közismerten hűvös.

A legvalószínűbb ezért az lehet, hogy nem külföldről, hanem az OTP irányából jöhetett most a fék, ami a Miniszterelnökséget lassításra késztette.

Kommentek

Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.