Új információs központ létrehozását tervezi a kormány. Az új szerv feladata az lesz, hogy rendszerezze, kielemezze és értékelje azokat az információkat és adatokat, amelyeket a különböző szakszolgálatok és felderítő szervek gyűjtenek össze. A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ (TIBEK) névre keresztelt egység nem végezne önálló felderítő munkát, inkább egyfajta szűrőfunkciót látna el a szolgálatok és a kormány között.

Minderről a Belügyminisztériumban tartott háttérbeszélgetésen volt szó az Index tudósítása szerint, ahol olyan szaktekintélyek is részt vettek, mint Nógrádi György és Georg Spöttle biztonságpolitikai szakértők és Hajdu János, a terrorelhárítás vezetője.

A TIBEK a kilencvenes évek óta létező, ám súlytalanul működő Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központot (SZEBEK) infrastruktúráját venné át, tehát nincs szükség teljesen új infrastruktúra kialakítására, viszont új kapacitásokat kapna a régi-új szervezet.

A belügy célja az elmondottak szerint az, hogy ne essen meg, ami például a romagyilkosságok idején többször is, amikor az egymással rivalizáló szakszolgálatok párhuzamosan szállítottak információkat, de nem volt egy olyan szerv, amely rendszerezte volna és átfésülve továbbította volna a döntéshozók felé ezeket az értesüléseket. 

Elhangzott, hogy a lépés nem jár majd jogkörök szélesítésével, mert az új szervezet nem titkosszolgálatként működik majd, és a vonatkozó jogszabályok nem változnak, így tömeges megfigyelésekre tehát elvileg nem kell számítani - vagy legalábbis nem többre, mint eddig. Az viszont igaz, hogy az új szerv utasításokat, feladatokat is kioszthatna a működő szolgálatoknak.  

Az elképzelés részleteiről, az azzal járó szakmai és politikai problémákról elsőként a 444 közölt részleteket - ezeket itt olvashatja. 

Az eseményen szó volt arról a törvényjavaslatról is, amely kötelezné a mobilszolgáltatókat, hogy a titkosított üzengetést lehetővé tevő alkalmazásokkal kapcsolatos információkat osszák meg a hatóságokkal. 

A lehallgatást végző szakszolgálat vezetője is azzal érvelt, hogy ezeket az üzemeltető cég sem tudja lehallgatni, mert éppen ez a szolgáltatások lényege, és emiatt az alkalmazást gyártó cégek akkor sem tudnának együttműködni szolgálatokkal, ha egyébként ez szándékukban állna. 

A jelek szerint a kormány "beéri azzal", hogy a nem titkosított szolgáltatók - mint a Viber, Whatsapp vagy Skype - tartalmaira rálátást biztosít az érintett szolgálatok számára. 

A törvénymódosítás veszélyeiről itt írtunk részletesen. 

(Index)