Százmilliárdos hitelekből kénytelen a kormány pótolni az EU-s büntetéseket
2016 március 17., 06:22
Közel kétharmadát átutalja Brüsszel a befagyasztott pénznek
- Megvan a megállapodás aszfaltügyben az EU-val.
- Ezzel az előző ciklusból befagyasztott 775 milliárd forint kétharmada megérkezhet Magyarországra.
- Már csak azt kellene elérni, hogy a 2014 óta járó pénzből is jöjjön valami.
Mi számoltunk be elsőként az úgynevezett aszfaltügyről, ami miatt már több mint két éve nem jön útépítésre pénz az Európai Uniótól.
Egy 2013-as ellenőrzéskor az Európai Bizottság arra jutott, hogy Magyarországon szabálytalan közbeszerzéseken költötték el az útépítésre szánt pénzeket. A problémát abban látták, hogy a 2007-2013 között a legtöbb esetben csak olyan cég indulhatott a pályázatokon, amelynek az új úttól legfeljebb 50 kilométerre saját aszfaltkeverő telepe van. Ezt protekcionizmusnak értékelték Brüsszelben. A magyar kormány kezdettől vitatta ezt, részben egyéb európai példákat hozva hasonló szabályozásokra, részben pedig azzal érvelve, hogy a kifogásolt pályázatok több mint a felét így is külföldi cégek vitték el. A legtöbb pénzt ezeken a pályázatokon ugyanis az alábbi cégek hozták el:
- Colas (francia)
- Közgép (magyar)
- Strabag (osztrák)
- Duna Aszfalt (magyar)
- Swietelsky (osztrák)
Az érvek azonban nem hatották meg a bizottságot, és kifejezetten magas, 25%-os korrekciót írtak elő. A korrekció azt jelenti, hogy a vitatott pályázatok ekkora hányadát nem fizetik ki, viszont más, hasonló célú pályázatokra (ebben az esetben útépítésre) még el lehet költeni. A kormány ebbe nem ment bele, aminek egyik oka az volt, hogy már látszott, nincs idő átirányítani más pályázatokra a korrekciós összeget, hiszen 2015 utolsó napjára minden beruházást le kellett zárni. A másik ok az volt, hogy számos szakértő elég határozottan azt mondta, hogy az ügy nyerhető lenne az EU bíróságán.
Érdekes fordulata volt a vitának, amikor 2014 nyarán a kormány egy olyan javaslatot vizsgált, ami visszamenőleg kivetett különadóval az útépítési pályázatokon győztes cégekkel fizettette volna ki a korrekcióval elvesztett pénzt. Végül ebből semmi sem lett.
Amióta a vita tart, azóta az EU nem fizet a további útépítések után sem, hiába nem előírás már az 50 km-en belüli aszfaltkeverő telep. Így mostanra 500 milliárd forint ragadt be, amelyet a magyar kormány eddig saját forrásból (leginkább hitelből) adott oda az útépítőknek.
Lázár János csütörtökön Budapesten tárgyalt az EU illetékes biztosával, Corina Cretuval, és bejelentették, hogy megegyeztek. Lázár azt mondta, hogy ezzel 500 milliárd forint érkezik hamarosan az országba. Vagyis a megegyezés nyomán Brüsszel kiegyenlíti a vita kezdete óta beragadt számlákat. Lázár azt is mondta, hogy „olyan korrekciót fogunk alkalmazni, amely nettó veszteséget nem jelenthet Magyarországnak”. Ebből többen azt a következtetést vonták le, hogy a bizottság jelentősen engedett a 25%-os korrekcióból, amihez már két éve határozottan ragaszkodott.
Ám úgy tudjuk, hogy nem ennyire kedvező a helyzet. A csütörtöki Lázár – Cretu alku azt rögzíti, hogy az egyedi szerződések alapján kötött útépítések esetében 10, a keretszerződéses beruházások esetében viszont 25 százalék lesz a korrekció.
A magyar kormány már 2014 nyarára meggyőzte Brüsszelt, hogy a kezdetben vitatott 600 helyett csak 360 milliárd forintnyi pályázatot tekintsenek ebben az ügyben hibásnak, így a korrekciót ebből az összegből kell kiszámítani. Arról egyelőre nincs információnk, hogy ebből mennyi volt az egyedi és mennyi a keretszerződés, vagyis valahol 36 és 90 milliárd forint között lehet a korrekció. Ezt az összeget le kell szedni abból az 500 milliárdból, amit most feloldanak.
Hogyan lesz ebből nettó nulla veszteség?
Talán úgy, hogy a kormány több utat építtetett a pályázatok terhére, mint amennyire eredetileg Brüsszelből pénz járt. A Miniszterelnökség szerint a teljes pályázati keretet 7-8 százalékkal túltervezték, hogy a bebukott projektek helyett is el lehessen költeni a pénzt. Ebben az volt a kockázat, hogy ha a pénzek 100%-át sikerül elkölteni, akkor a túljegyzést költségvetési pénzből kell kifizetni. Most viszont jó eséllyel a kormány abban bízik, hogy túltolt projektekre irányíthatja át a korrekción elvesztett pénzt.
Hogy ez az útépítések esetében a végén tényleg nullszaldót jelent-e ez, arról nem láttunk adatokat, ám az biztos, hogy a kormánynak nagyon kell a friss pénz Brüsszelből, és ezért még valamekkora veszteséget is érdemes lehet vállalni. Ugyanis mint azt itt megírtuk, az aszfaltügyhöz hasonló viták miatt 775 milliárd forintot tart befagyasztva Brüsszel, és ebből az aszfaltügy volt messze a legnagyobb tétel. Ezt a hiányzó összeget az állam hitelből adta oda a pályázatok győzteseinek, ami hosszabb távon a kamatok okozta veszteség, és az államadósság elszállása miatt nem tűnt jó megoldásnak.
Ez vezethette a kormányt arra, hogy elálljon a pereskedéstől, vállalja a korrekciót akkor is, ha abban bíztak Budapesten, hogy megnyerik majd a pert, és egy szép napon korrekció nélkül le lehet hívni a teljes összeget. Ezt azonban már nem lehetett kivárni.
Most, hogy a 2007-2013 közötti pénzügyi ciklus EU-s kifizetései rendeződni látszanak, csupán az a kérdés, hogy mikor kezdenek el érkezni a 2014-2020 között járó pályázati pénzek. Brüsszel ugyanis az intézményrendszert és szabályozást is érintő viták miatt a mostani ciklus kifizetéseit még nem kezdte meg.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.