Szó sincs arról, hogy az ellenzék beállt volna a terrorveszélyhelyzet mögé

Schiffer András, az LMP társelnök-frakcióvezetõje, Vejkey Imre, a KDNP frakcióvezetõ-helyettese, Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetõje és Mirkóczki Ádám országgyûlési képviselõ, a Jobbik szóvivõje az alaptörvény módosításáról tartott, ötpártinak meghirdetett egyeztetés után a Honvédelmi Minisztériumban. A tanácskozáson az MSZP nem képviseltette magát. MTI Fotó: Kovács Tamás  

A Jobbikkal és az LMP-vel összejön a terrorhelyzetről szóló alkotmánymódosítás - derült ki a pénteki ötpárti egyeztetés után elhangzott Kósa Lajos-nyilatkozatról szóló MTI-hírből. “A Fidesz frakcióvezetője szerint konszenzus alakult ki a kormányoldal, valamint a Jobbik és az LMP között abban, hogy alkotmánymódosításra van szükség a terrorveszélyhelyzettel kapcsolatban, a kérdés rendezésében pedig már csak jogdogmatikai nézeteltérések maradtak” - állt a hírben. 

A résztvevő ellenzéki képviselőkkel beszélve viszont kiderült, egyáltalán nem csak "jogdogmatikai nézeteltérésekről" van szó, hanem alapvetően a módosítás tartalmáról. A módosítás tartalmával kapcsolatban pedig 

szó sincs konszenzusról.

A terrorveszélyhelyzet bevezetéséről szóló alkotmánymódosítás veszélyeiről korábban itt írtunk részletesen. Akkor a teljes ellenzék azt ígérte, ebben a formában nem szavazzák meg. A javaslat néhány részletén azóta változtattak ugyan, de ezek nagy része nem érdemi változás, vagyis  pénteken lényegében ugyanarról vitatkoztak a pártok, mint februárban.

Ez a javaslat mind az LMP, mind a Jobbik számára elfogadhatatlan 

- ezért megtévesztő, amikor a hírek arról szólnak, az ellenzék beállt az alkotmánymódosítás mögé. Ugyanis az LMP és a Jobbik csak abban értettek egyet a Fidesszel, hogy 

az alkotmány módosítására valamilyen módon szükség van

de ez egyáltalán nem azonos a Fidesz által javasolt módosítással. A jobbikos Mirkóczki Ádám szerint a kormányoldal elkezdte belátni, hogy ezt ebben a formában hiába erőltetik, ezért úgy tűnik, hogy hajlandóak érdemben elmozdulni a mostani álláspontról. 

A tárgyalás konklúziója az volt, hogy hétfőhöz egy hétre újra összegyűlnek, addigra pedig mindenki kidolgozza a saját javaslatát, és arról fognak tárgyalni. A jogtechnikai kérdés pedig annyiban igaz, hogy azon még folyik a vita, külön kategória legyen-e a terrorveszélyhelyzet, vagy a meglévő különleges jogrendek valamelyikét (leginkább a veszélyhelyzetet) egészítsék-e ki ezzel. 

Ez azonban a lényeget, vagyis a módosítással kapcsolatos legfőbb kritikát nem érinti: 

vagyis, hogy a mostani változatban a kormány maga dönthetné el, mi számít terrorveszélynek, pontosan meghatározott feltételek nélkül. 

Ebben továbbra sem engednek az ellenzékiek. Felmerült megoldásként, hogy a terrorizmus Btk-ban szereplő meghatározásához kössék a terrorveszélyhelyzet bevezetését. A Jobbik biztosan nem támogatja az internet korlátozásáról és a tévék elfoglalásáról szóló pontokat sem, amiknek semmi közük sincs a terrorveszélyhez.

A Fidesz, és az MTI tudósítása által sugalltakkal szemben ennyit jelent, hogy egyetértés volt a megbeszélésen. Ha a következő ötpárti egyeztetésen a kormányoldal lényegében ugyanazzal a javaslattal áll majd elő, akkor ugyanott tartunk majd, mint eddig. A Jobbik szerint ha ez így lesz, akkor nem lesz értelme folytatni a színjátékot. Schiffer András szerint pedig ha már azzal is így manipulálnak, hogy miben volt konszenzus egy megbeszélésen, az a tárgyalások folytatását is veszélyezteti.