Kerek évfordulója van idén a 56-os forradalomnak, a kormány nem is sajnálja a pénzt a megünneplésére, 13,5 milliárd forintot tettek félre a méltó megünneplésre. (Emlékéve van Szigetvárnak ostromának is, a 450 évfordulóra egymilliárdot kanyarított ki Orbán Viktor.)

Még forradalomügyi kormánybiztos is van szeptember óta, Schmidt Mária személyében, ahogy emlékbizottság is, novemberben már meg is tartották az első ülésüket. Ekkor mondta azt Schmidt Mária, hogy az évfordulón egy nagy nemzeti ünnepet szeretnének, és külön feladatként jelölte meg Orbán útmutatása alapján, hogy „el kell érni a fiatalokat, azt a nyelvet kell megtanulni, ahogy a ma fiataljai beszélnek, ezért azt várja el a bizottságtól, hogy fancy, szexi és trendi legyen”.

Nézzük a tagokat: a bizottság elnöke Balog Zoltán, társelnöke pedig Schmidt Mária. Az emlékév fővédnöke Kövér László, az Országgyűlés elnöke, védnöke pedig Wittner Mária 1956-os halálraítélt, volt fideszes parlamenti képviselő. A szervezet állandó tagja a belügyminiszter, az igazságügyi miniszter, a külgazdasági és külügyminiszter, a honvédelmi miniszter, a Miniszterelnökséget vezető miniszter; a kormány felkérte továbbá tagnak a Magyar Tudományos Akadémia elnökét, a Magyar Művészeti Akadémia elnökét, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatóját, valamint a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnökét (Boross Péter).

Aztán megvolt a második ülés is februárban, azt ígérték, hogy friss, lendületes és nagyszababású lesz az 1956-os emlékév.

Itt már a konkért pályázatokról volt szó, amelyek „"lehetővé teszik, hogy programjaival, kreatív ötleteivel, szakmai munkájával mindenki hozzájárulhasson 1956 emlékének megőrzéséhez, felelevenítéséhez”".

A beérkezett, főként fiatalok megcélzó pályázatokat egy bírálóbizottság értékeli:

Ugyan messze van még október 23-a, de a kiírások szerint a pályázatok megvalósítási időszaka: 2016. március 1. – 2017. április 30.

Megkérdeztük az Emlékbizottságot, hogy milyen pályázatok indultak el márciusban.

„Nincs ilyen pályázat”

- kaptuk a választ március 31-én. Sőt, ekkor még nyertes pályázatokat sem hirdettek.

Azóta kijött egy hír, hogy a posta az Emlékbizottság támogatásával pályázatot ír ki az emlékév hivatalos emlékbélyegének elkészítésére. Pénteken pedig a forradalom cigány hőseire, valamint a holokauszt cigány áldozataira emlékeztek a nemzetközi roma nap alkalmából a Terror Házában. Felszólalt Balog Zoltán miniszter és Schmidt Mária igazgató, bemutatták a „Ha szaladok, agyonlőnek, ha megállok agyonvernek” című oktatási segédanyag könyvet és az 56-os forradalom cigány hőseinek emléket állító kisfilmeket, plakátok is készültek.

Mire megy a 13, 5 milliárd?

A kormány által adott 13,5 milliárd forint egyébként úgy oszlik meg, hogy abból „7 és fél milliárd forintot biztosít civil szervezetek, közintézmények és önkormányzatok számára az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékeit, hőseit és áldozatait megidéző programokra kiírt pályázathoz. 4,6 milliárd forint pedig a központi programok megvalósításának fedezete”.

A pályázati irodához március 25-ig 393 pályázat érkezett. A pályáztatás és pályázatok elbírálása folyamatos, ötmillió forint, előfinanszírozott támogatást lehet nyerni.

• A Mansfeld Péter pályázaton tudományos kötetek, ismeretterjesztő kiadványok, irodalmi alkotások létrehozatalára lehet pályázni. Március 25-ig 76-an jelentkeztek.
  
• A Büszkeségpont pályázatra az 1956-os forradalom és szabadságharc eseményeinek, hőseinek és áldozatainak közterületi emlékműveket, emlékhelyeket állítani kívánók jelentkezését várják. 65 pályázat érkezett március 25-ig.
  
• A Zsigmond Vilmos pályázat a 60 évvel ezelőtti történelmi események filmes feldolgozására jelentkezőknek szól. 42 pályázat érkezett március 25-ig.
• A Sinkovits Imre pályázatra kulturális és tudományos programokat, eseményeket megvalósítani kívánók nyújthatják be pályaműveiket. 177 pályázat érkezett március 25-ig.
• A Romkocsma pályázatra pedig a romkocsmákat ’56-ra emlékeztető dekorációval, rendezvényekkel, arculattal ellátni szándékozó üzemeltetők jelentkezhetnek. 22 pályázat érkezett március 25-ig.
• Az Angyal István pályázat az 1956-os forradalmat és szabadságharcot felidéző, a hősöknek és az áldozatoknak emléket állító, kiemelt minősítésű országos illetve országhatáron átnyúló programok megvalósítása. 11 pályázat eddig.

A pályázatokról szakmai bírálóbizottság, kiemelt pályázók esetében (Angyal István pályázat) a bírálóbizottság javaslatát követően az 1956-os Emlékbizottság dönt.

Kiderült az is, hogy ki milyen juttatásban részesül. Az Emlékbizottság tagjai és a kormánybiztos ezért a munkájukért külön díjazásban nem részesülnek. Viszont a bírálóbizottság tagjai havi bruttó 200 ezer forintos tiszteletdíjban részesülnek, illetve minden elbírált pályázatot követően bruttó 10 ezer forint illeti őket.

Kérdésünkre, hogy lehet-e már tudni, mi lesz a 4,6 milliárdos központi ünnepségek fő eseménye, érkeznek-e Magyarországra külföldi államfők, kormányfők, azt a választ kaptuk, hogy

„Az ünnepségeken nem a politikai protokollra helyezzük a hangsúlyt. Sokkal inkább azoknak a személyeknek szeretnénk köszönetet mondani, akik támogatták a külföldre került magyarokat.”

Cikkünk megjelenése után Schmidt Mária azt jelezte, hogy az emlékév februárban elindult Békéssámsonban, a kommunizmus áldozatainak emléknapján elmondott Áder János beszéddel. Februárban „1956 - A szabadságért és a függetlenségért” címmel szabadtéri, kétnyelvű, ingyenesen megtekinthető tablókiállítást nyílt a Terror Háza Múzeum előtt. Szerinte hiányosan számoltunk be a Nemzetközi Roma Nap eseményeiről, melyek között hangsúlyosan jelent meg az 1956-os forradalom és szabadságharc is. Valamint az írásunkban említést sem tettünk a Romani Design már hagyományszámba menő divatbemutatójáról, melynek idei kollekciójában hangsúlyosan jelentek meg '56 cigány hősei. „Sajnálatosnak tartjuk, hogy pólókra, ruhadarabokra került hőstörténetüket, a kortárs cigány divat hiánypótló darabjait nem tartották érdemesnek arra, hogy bemutassák olvasóiknak” - írja Schmidt Mária, aki nem tett említést arról, hogy a pályázatok miért nem indultak el.