A 10 nap, ami alatt a teljes magyar sajtó megpróbálta elhallgatni, hogy a szomszédunkban atomkatasztrófa történt

Dejjó is volt régen, amikor az újságokban csak pozitív hírek voltak! :-)

Harminc éve ezen a napon, 1986. április 26-án történt minden idők egyik legsúlyosabb atomkatasztrófája, amikor az ukrajnai (akkor szovjet) Pripjaty és Csernobil városok melletti Lenin atomerőmű 4-es reaktora gőzrobbanástól kigyulladt, és robbanások sorozata után bekövetkezett a nukleáris olvadás. Radioaktív hulladék hullott a Szovjetunió nyugati részére és Európa más részeire. A csernobili robbanás közvetlenül kb. 9 millió ember életére volt hatással, ennyien voltak azok, akiknek az egészsége károsodott, és akiket kilakoltattak.

A katasztrófát a szovjetek megpróbálták eltusolni, de a radioaktív felhőt nem tudták láthatatlanná tenni. A katasztrófa szombatra eset, vasárnap már túl sok helyen szereztek róla tudomást, így arról a magyar lapok legkorábban a másnapi, hétfői lapszámban számolhattak be volna be.

Csakhogy a hírekben semmi sem volt erről.

A Nemzeti Könyvtár Blog gyűjtése a címlapokról:

A Magyar Nemzet, a Népszabadság és a Népszava címlapjai 1986. április 29-én, a csernobili atomkatasztrófa utáni első munkanapon (via nemzetikonyvtar.blog.hu)

Kedden már nem tudtak titkolózni: április 29-én a Népszabadság 2. oldalának közepére egy rövid MTI-hírt tettek, a Magyar Nemzet pedig csak a 8. oldalon írt az atomkatasztrófáról, kevesebbet, mint az NDK-s tehergépkocsik nádudvari átadási ünnepségéről.

Április 30-án a Magyar Nemzet a 6. oldalon, Népszabadság a 4. oldalon pozitív hangvételű cikkeket írt, majd jött a majális és a hosszú hétvége, így megint kuss volt. Május 4-én merte először címlapon hozni a hírt a Népszava, a Magyar Nemzet a 2. oldalán és a Népszabadság 5. oldalán írt róla.

Végül csak május 5-én jöttek hosszabb híradások, a Magyar Nemzet címlapon hozta a Pravda cikkét a katasztrófa körül zajló munkálatokról, a Népszabadság pedig kiemelte a nyugati lapokban folyó hisztériakeltési hadjáratot.

Szerencsére a világon nem mindenki hozott szégyent a sajtóra: az első fotósok, akik Csernobilhoz siettek, később meghaltak rákban.

Itt egy galéria, itt meg egy drónvideó látható a 30 éve lakatlan, behavazott Pripjatyról. Ez pedig olvasónk beszámolója a helyszínről.

Az Energiaklub az évfordulón archív anyagokkal és egy rövidfilmmel emlékezett, amiben magyar hírességek (Bangó Margit, Nagy Feró, Gálvölgyi János, Monspart Sarolta és Spíró György) visszaemlékezései hallhatók a katasztrófa idejéből, és arról, mit gondolnak, hasonló katasztrófa esetén ma mi történne:

Az atomerőművet az idén fedték be a világ legnagyobb mozgó építményével, ami állítólag 100 évig védi majd a világot a sugárzástól. (via nemzetikonyvtar.tumblr.com)