Valami nagyon furcsa dolog, egy nilométer épülhet a budai vár mélyén

Sajtóbejárást tartott kedd délelőtt a Pallas Athéné Geopolitikai Alapítvány (PAGEO) a Várban, az Úri utca 72. szám alatt. Ez az az ingatlan, ahova előzetes tervek szerint wellnessbunker építése is felmerült az alapítvány részéről, amitől aztán állítólag végül a tervezők elálltak.

Az újságírókat persze elsősorban az érdekelte, mit mond az alapítvány elnöke, Csizmadia Norbert azokra a kétes hátterű pályázatokra, amiknek a listája pénteken került ki a PAGEO honlapjára.

Csizmadia Norbert, a PAGEO elnöke az Úri utca 72. belső udvarán.

Mindenki előtt nyitva volt a lehetőség, tetszettek volna többet olvasgatni a PAGEO honlapját

Csizmadia és az épület tervezésére felkért szakemberek körbekísérték az épület szintjein az újságírókat, de a folyosókon haladva, majd a bejárás végén azért lehetett tőle kérdezni az elmúlt napok eseményeiről is.

Az elnök szerint a pályázatok teljesen transzparensen és jogszerűen zajlottak, mert ők minden lehetőségről folyamatosan tájékoztatták a nyilvánosságot a honlapjukon.A PAGEO 2014. november 13-án alakult. Csizmadiától most megtudtuk, hogy az első pályázatokat 2015. január 15-én hirdették meg. Gyorsan dolgoztak:

Bő két héttel később, február 4-én már le is szerződtek a VS.hu-t kiadó New Wave Production Kft.-vel 72,2 millió forint értékben.

A geográfus végzettségű elnök szerint azért lehetett ilyen gyorsan dönteni, mert "ezek nem EU-s pályázatok, óriási dokumentációval, itt folyamatos az elbírálás."

Csizmadia szerint nem volt és nincs tudomásuk arról, hogy a cég Szemerey Tamás – Matolcsy György unokatestvére – érdekeltségébe tartozott volna. Bánkuty Tamás igazgató – Matolcsy egykori főtanácsosa – kérdésünkre ehhez annyit tett hozzá, hogy minden olyan győztes cég hátterét megvizsgálják, ami jelentősebb támogatást kap, így elvileg a New Wave-et is. Bánkuty azt is mondta, másfél év alatt nagyjából 300-an pályáztak náluk – a lista szerint végül 50 és 60 közötti cégnek és magánszemélynek adtak támogatást.

Csizmadia kérdésünkre azt mondta, hogy amúgy is nyilvánosságra hozták volna a győztes pályázatok összesítését, mert beszámolási kötelezettség terheli őket.

Merő véletlen lehet, hogy a határidő lejárta előtt valamivel az Alkotmánybíróság kötelezte erre az alapítványokat.

Elvileg nem lesz wellness, de valami furcsa víz csobog majd a Vár mélyén

A bejárásra elvileg azért került sor, hogy a sajtó és a nyilvánosság kicsit közelebb jusson ahhoz, pontosan mi is készül az Úri utca mélyén, a 72. szám alatti pince- és alagútrendszerben. Egy-két dolog kiderült, de mivel tervezési fázisban tart még a történet, nem minden világos.

Az Úri utcai komplexum metszete az eredeti wellnesbunkeres tervek szerint.

A föld feletti térben 150 fő fogadására alkalmas előadótermet, kutatói irodákat alakítanak ki, és a Földrajzi Társaság könyvtárának nyilvánosan hozzáférhető köteteit is az emeleten helyezik el.

A (33 méteres) mélyben elvileg két közlekedőszint lesz. „A Vatikán titkos irattárához, vagy a pannonhalmi apátság 300 ezer kötetes könyvtárához hasonlóan" őrzik majd itt a Földrajzi Társaság 17. század óta halmozódó könyvtárát, de szó van turisztikai funkciókról is. Ezt a részét a barlangrendszernek annak idején épp a tulajdonos jegybank bővítette ki; a háború idején óvóhelyként funkcionált, és itt őrizték a magyar aranytartalékokat is. Később itt működött az országos villamos teherelosztó.

Ami biztos, hogy a Lovas út felé lesz kijárata az alagútrendszernek: 300 férőhelyes garázs kialakítását tervezik, és továbbra is van szó arról, hogy Attila útról is megközelíthető legyen a komplexum egy 100 méteres alagúton keresztül – mint ahogy az általunk közölt terveken ez látszott is.

"Elterjedt egy mém az interneten" – mondta a wellnessbunker terveiről Csizmadia, majd elismerte, hogy volt ilyen koncepció, de a tervtanács elé került dokumentációban már nem szerepelt.

"Nem lesz nyilvános medence a házban"

– hangzott el a tájékoztató elején, de valami vizes blokk mindenképp készül. Itt láthatóan még eltérő koncepciók versengenek, de mind nagyon izgalmasnak látszik. Csizmadia, amikor erről kérdeztük, a Dísz téren talált 13. századi rituális zsidó fürdőről (mikve) kezdett regélni, a földalatti rendszerek megtervezésével megbízott Schüller Ferenc, (Schüller és Társa Építésziroda Kft.) viszont

a magyarabok által az egyiptomi Kom Ombo városában kialakított nilométerhez hasonló víztározót álmodna meg a vár mélyére.

Duna az új Nílus

A nilométer egyfajta vízmérce, nyolcszögletű oszlop, amibe ó-egyiptomi mérték alapján rovátkákat véstek. Ezen olvasták le az egyiptomi papok a Nílus vízállását – innen tudták, hogy adott esetben mikor fenyeget vízhiány, és ez adta meg mikor kell vetni, aratni.

Wikimedia fotó egy nilométerről.

Schüller személyesen találkozott magyarábokkal a Nílus partján. "Én ezt a vizet szeretném ide visszahozni" – mondta a tervező, és nem tette ugyan hozzá, de a Vár mélyén a Nílus szerepét valószínűleg a Duna venné át. A tervező komolyan veszi a PAGEO küldetését, tehát hogy a magyarság és más népek kapcsolatát tanulmányozzák, méghozzá geopolitikai szempontok szerint.

Schüller cégét bízták még a mélységi szintek tervezési munkáival, úgyhogy minden esély megvan rá, hogy tényleg legyen nilométer. Méreteit tekintve ez azért nem lenne akkora dobás, mint az óriásmedence szaunákkal – maximum egy kisebb termet foglalna el –, de annál látványosabbnak ígérkezik.

Mindennek fényében kíváncsian várjuk a végleges tervdokumentációt – a PAGEO-sok azt ígérték, hogy amint elkészülnek vele, nyilvánosságra hozzák.

A 2014-ben 28 milliárdos alaptőkével létrehozott PAGEO 2015-ben vette meg az Úri utcai épületet a Szép Házak Kft.-től, 795 millió forintos vételáron. A tervezési munkálatok hozzávetőleg 70 millió forintba kerülnek majd.