Amerikai kutatók vizsgálták a Facebook hatását a mentális egészségre a Pittsburghi Egyetemen.

1787 felnőttet kérdeztek többek között arról, hogy milyen gyakran használják a közösségi médiát, Facebookot, Tumblrt és a többit, és közben olyan kérdéseket is feltettek, amiből kiderült, hogy mennyire valószínűen depressziósak.

Az derült ki, hogy a fiatal felnőttek átlagosan napi 61 percet töltenek aktív facebookozással (meg a többi site-on), és egy héten harmincszor mennek fel az oldalakra. Azt látták, hogy minél több időt tölt valaki a közösségi oldalakon, a többi válaszából annál depressziósabbnak látszott.

Ezt azzal magyarázták a kutatók, hogy kb. mindenki üresnek és unalmasnak érezte a saját életét ahhoz képest, amilyennek az ismerőseié látszik a Facebookon keresztül. Ha mindenki csak szuper vidám képeket posztol, csak a vele történt legjobb dolgokat írja ki, akkor úgy tűnik, hogy az egész élete tökéletes. Nem tartozik az elektromos műveknek, nem fogják kirúgni az állásából, nem csalja a barátnője. Pedig hát egy csomó ember tartozik az elmünek, vannak, akik elveszítik az állásukat, és csalja őket a feleségük. Csak ezeket nem írják ki nyilvánosan.

Egyébként láthatóan a Facebook is hasonlóan gondolkodik. Ha egy ismerős posztja túl "depressziós", akkor azt lehet jelenteni, egész pontosan a

"Report post / I think it shouldn't be on Facebook"

szóval a "Jelentem / Azt hiszem ennek nem kéne a Facebookon lennie" menü felé indulva lehet eljutni oda, hogy szól az ember, ha egy ismerőse öngyilkossági szándéka miatt aggódik. A Tumblren is működik hasonló rendszer. Ott ha a "depresszió", "öngyilkosság" vagy hasonló kulcsszavakra keres rá valaki, akkor az oldal rákérdez, hogy minden rendben van-e, meg ilyen lelki segély telefonszámokat kezd el ajánlgatni. (Forbes)