Kell-e félnie az ügyészségtől a korrupcióval vádolt politikusnak? (SPOILER: :DDDDD)
2015 január 12., 07:10
Ügyészség: Nyomozás csak bűncselekmény gyanúja alapján indítható, ilyen pedig az MNB-ügyben nincs
Mint ma kiderült, a Fővárosi Főügyészség elutasította az Együtt, a Magyar Nemzeti Bank alapítványai ellen tett feljelentését.
Együtt: Hűtlen kezelés gyanúja merül fel
Szigetvári Viktor, az Együtt elnöke a feljelentésében arról írt, hogy az MNB alapítványai április 22-én közzétették a honlapjukon az 5 millió forint feletti szerződéseik listáját, amik összesen 21 milliárd forintot tesznek ki. Mint azt az Index cikkét linkelve megírta az ügyészségnek:
„A szerződések áttekintése alapján felmerül a hűtlen kezelés bűncselekmény és a hanyag kezelés bűncselekmény gyanúja: az derül ki, hogy több olyan szerződést kötöttek, amelyek szerződéses értéke feltűnő mértékben magas és értékaránytalan, a vállalkozási díj nem áll összhangban az ellenértékként nyújtott szolgáltatás valós, piaci értékével. Ezáltal e megbízások esetében az ismeretlen tettesek gondjára bízott közvagyon nem kellő gondossággal volt kezelve, így ismeretlen tettesek kárt okoztak közvetlenül a kifizető alapítványnak, és közvetve a Magyar Nemzeti Banknak mint közpénzből gazdálkodó szervezeteknek. A feljelentésben foglaltak megalapozására a következő kifizetéseket hozom fel.”
Szigetvári megírta, hogy a közvetetten Matolcsy György MNB-elnök unokatestvére, Szemerey Tamás érdekeltségébe tartozó New Wave Kft. az egyes alapítványoktól összesen 501 416 000 forintot kapott. (Az ügyről itt, Szemerey érintettségéről itt írtunk.) Mint azt Szigetvári írta:
„Itt azon túlmenően, hogy a Magyar Nemzeti Bank alapítványa a Bank elnöke unokatestvérének cége számára fizetett, az látható, hogy még fizetett médiaértékben is kiemelkedően magas a több mint félmilliárdos ellenérték, nem beszélve a szerződésekben rögzített tartalmi együttműködésekről. A mai magyar médiapiacon a vs.hu portál kereskedelmi értéke mellett feltűnően értékaránytalan ez a megbízási összeg, és ugyanezen fogyasztói elérés sokkal alacsonyabb áron is megvásárolható volna.”
Szigetvári a feljelentésben említi azt is, hogy az alapítványok ezeken túl olyan szerződéseket is kötöttek, „amik szükségessége nehezen indokolható, illetve olyan összegű szerződésekről van szó, amelyek alapján a megrendelt szolgáltatások túlárazottak”. Például, hogy a Matolcsy György miniszteri tevékenységét bemutató könyv kiadására és több nyelvre lefordítására összesen 70 millió forintot fizettek az alapítványok, és ez olyan magas ár, hogy megalapozza a hűtlen vagy hanyag kezelés gyanúját.
Megkerestük az ügyészséget, hogy ez miért nem volt elég.
Ügyészség: Nincs bűncselekmény gyanúja
Mint írták:
„Az indokolás lényege szerint a feljelentésben foglaltak, az abban hivatkozott újságcikk és az alapítványok honlapján közzétett adatok a nagy értékű szerződéskötések tényére vonatkoznak, a szerződések értékaránytalanságának és vagyoni hátrány bekövetkezésének – így bűncselekmény gyanújának – valószínűsítésére azonban nem alkalmasak.”
A feljelentés az objektív adatokat figyelmen kívül hagyta
„Egyrészt magában a feljelentésben hivatkozott adatokból (cikk és honlap) megállapítható, hogy a feljelentő által sérelmezett kifizetések körében javarészt – a feljelentésben állítottakkal ellentétben – nem vállalkozási vagy megbízási szerződésekről, hanem támogatási szerződésekről van szó, ahol a piaci áraktól való eltérés, értékaránytalanság fel sem merülhet. Ahol pedig ténylegesen vállalkozási szerződésekről beszélhetünk, azokkal kapcsolatban az értékaránytalanságra utaló konkrét adatokat vagy nem tartalmazott a feljelentés, vagy a szerződés tárgyára vonatkozó egyéb objektív adatokat figyelmen kívül hagyta” – írta meg az ügyészség.
Tehát a feljelentés és az Index cikke az ügyészség szerint nem volt elég alapos, így nem látták elsőre, hogy mi a gond az egésszel. De annyira nem látták, hogy három nap után úgy döntöttek, még eljárást sem érdemes indítani emiatt.
Itt a lényeg
Az ügyészség tehát megállapította:
„Nyomozás csak bűncselekmény gyanúja alapján indítható, illetve olyan konkrét adatok alapján, amik bűncselekmény gyanúját valószínűsítik. Ilyen konkrét adatok hiányában a feljelentés elutasításáról kellett dönteni.”
Legutóbb itt írtuk meg, hogy valójában miért súlyos az, amit az MNB alapítványai műveltek. Röviden: mert az MNB vezetése lop, és ezt megpróbálta eltitkolni.
Két napja az derült ki, hogy az ügyészség a Quaestor-nyomozás során nem hallgatta ki Tarsoly Csaba személyi titkárát. Akiről egyébként az ügy kirobbanásakor a Blikk megírta: a barátnője nem más, mint Polt Péter lánya.
Ebben a tavalyi cikkünkben azzal foglalkoztunk, kell-e félnie az ügyészségtől a korrupcióval vádolt politikusnak. A fentiek ismeretében a válasz még egyértelműbb, mint valaha.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.