• A Fővárosi Törvényszék kedden megállapította, hogy igazi vesztegetési kísérlet történt az egyetlen olyan ügyben, amiből büntetőper lett az amerikai kitiltások nyomán.
  
• Azt azonban nem tudta a bíróság megállapítani, hogy ki volt az, aki kenőpénzt kért egy törvénymódosításért.
  
• Az ügyészség ugyanis arra jutott, hogy nem volt igazi vesztegetési kísérlet, és ezért nem is nyomozott ezen a vonalon.
  
• Nagyon nagyon furcsa ez.

A bírósági ítélet alapján könnyű arra a következtetésre jutni, hogy az ügyészségnek fontosabb a hatalom környékén lévő emberek védelme, mint az igazság kiderítése.

Tagadással kezdődött

Az USA kormánya még 2014 őszén több magyar állampolgárt kitiltott a területéről, mert információik szerint közük volt valamilyen kormányzati korrupcióhoz. Sem az érintettek névsorát, sem pedig a korrupciós ügyeket nem közölték.

Erre hivatkozva a magyar kormány úgy tett, mintha nem történt volna semmi, miniszterek és képviselők nyilatkoztak arról egységesen, hogy egyetlen gyanús ügyről vagy személyről sem tudnak, úgyhogy igazi korrupció sem történhetett. Polt Péter legfőbb ügyész is azt mondta, hogy nem tud semmilyen bűncselekményről sem. Megkérdezte az USA igazságügy-miniszterét a kitiltottakról, de ahogy várható volt, nem kapta meg Washingtonból a kitiltottak listáját. Ez azért volt várható, mert a kitiltást lehetővé tevő törvényben benne van az is, hogy a kitiltási eljárást titkosan kell kezelni. Az amerikaiak csak annyit segítettek, hogy olyan ügyekről van szó, amelyekkel kapcsolatban magyar állampolgárok már tettek panaszt.

A kitiltási botránynak így legfeljebb csak politikai következményei lettek, az ügyészség részéről ment tovább az élet, mintha kitiltási ügy nem is lett volna.

Egyetlen magyar állampolgár jelentkezett, hogy ő egyike a kitiltottaknak: Vida Ildikó, az adóhatóság elnöke. Ő viszont azt állította, hogy a saját ügyéről értesítette a kormányt, azt a kormányt, amelyiknek az összes képviselője határozottan állította, hogy fogalmuk sincsen, ki lehet rajta a listán.

Ha addig teljes naivitiással azt lehetett volna hinni, hogy tényleg senki nem tud semmit ebben az ügyben, és semmilyen jogi lehetőség sincs az amerikai gyanút kivizsgálni, akkor ettől kezdve világossá vált, hogy nem hülyék, hanem terelnek. Vida egyébként önmaga ellen indíthatott vizsgálatot, ami felmentette a gyanú árnyéka alól is, más szerv pedig nem lépett akkor sem az ügyben.

Eltelt egy év, és valamit találtak!

Tavaly decemberben aztán fordulat történt. Az ügyészség bejelentette, hogy meggyanúsítottak egy embert, aki a kitiltottak között van, és egy amerikai cégtől kétmilliárd forintot akart kicsalni, hogy cserébe elintézze, hogy Magyarországon csökkenjen az étolaj áfája. Az ügyészség rögtön azt is hozzátette, hogy az illető kamuzott, nem is tudott volna semmit sem elintézni, csak úgy pénzt kért. Az illetőt T. Viktornak hívják.

Kedden ebben az ügyben született meg az az ítélet, ami alapján a bíróság T. Viktort felfüggesztett börtönre ítélte, mint bűnsegédet. Ez utóbbi azért nagyon fontos kitétel, mert a bíróság ezzel is kifejezte, hogy valaki állt T. Viktor mögött, valaki, aki tényleg áfatörvényt árult 2 milliárd forintért, valaki, aki elég befolyásosnak érezte magát ahhoz, hogy el tudjon intézni egy törvénymódosítást. Az ügyészség közben ragaszkodik ahhoz, hogy T. Viktor magányos imposztorként árult kamuból áfatörvényt, éppen ezért az ügyész súlyosabb ítéletért fellebbezett.

Hogyan talált erre az ügyre az ügyészség?

A bíróság keddi ítéletéből kiderült, hogy a nyomozás úgy kezdődött, hogy valaki feljelentést tett az ügyészségen, mert olvasta az újságban, hogy az amerikaiak korrupció miatt kitiltottak több kormányzati tisztviselőt. E feljelentésből indult a T. Viktor elleni nyomozás, miközben a feljelentő magánszemélynek semmilyen fogalma sem volt a konkrét ügyről. Valahogy mégis ezt az ügyet hozta ki az ügyészség, mint az egyetlen konkrétumot, ami a kitiltással összefügg.

A tanú szerint a Századvég nevében hangzott el a korrupciós ajánlat

A perben kiderült, hogyan ment a kétmilliárdos ajánlat: 2014-ben egy céges buliról T. Viktor kiugrott cigizni egy régi ismerősével, aki egy olyan lobbicégnek dolgozott, amely a megbízói között tudhatta az étolajjal kereksedő amerikai Bunge nevű vállalatot. Egymás között már korábban is beszéltek arról, hogy a Bunget bosszantja, hogy Magyarországon rendszerszinten csalnak más cégek az étolaj áfájával, és ha már a NAV ez ellen nem tesz semmit, akkor legalább az áfakulcs csökkentésével lehetne elejét venni ennek. A cigiszünetben T. Viktor szólt, hogy most úgy állnak a dolgok, hogy kétmilliárd forintért el lehetne intézni, hogy 27-ről 5 százalékra csökkentsék az étolaj áfakulcsát.

Az üzenetet továbbította a lobbista a Bungenak, a cég azonban ahelyett, hogy befizette volna a kenőpénzt, nemet mondott, és felbontotta a szerződését a lobbistával. A lobbista ezután maga jelentette a korrupciós ajánlatot az USA budapesti nagykövetségén, nehogy gyanúba keveredjen. Az amerikaiak pedig T. Viktort saját állítása szerint rátették egy listára, amin azok vannak, akik nem kaphatnak automatikus beutazási engedélyt az USA-ba. Hogy ez ugyanaz a lista e, mint amin a kitiltott kormányhoz kötődő emberek vannak, azt legfeljebb sejteni lehet.

A T. Viktor elleni perben a legfontosabb részleteket a tanúként beidézett lobbistától lehetett megismerni. Eszerint T. Viktor azt mondta neki, hogy a Századvégnek kell kifizetni a kétmilliárdot, ahogyan a tárgyaláson elhangzott: „az összeget a Századvégnél tanulmányokra, rendezvényekre kellett volna költeni”. A Századvég Gazdaságkutató Zrt. illetve a vele partnerként dolgozó Századvég Alapítvány rendszeresen készítenek kormányzati megbízásra elemzéseket. A tanú szerint az is elhangzott, hogy Heim Pétert, a Századvég Gazdaságkutató akkori vezetőjét ajánlotta T. Viktor a figyelmébe. Az ügyészség a gyanúsításkor azt mondta, hogy T. Viktor egy alapítvány számlájára kérte volna a pénzt, a Századvéget azonban ők nem nevezték meg.

Néhány fura gesztus a Századvégtől

A kitiltási botrányt a Századvég által kiadott Napi Gazdaság című lap fedte fel. Az egész botrány úgy indult, hogy írtak egy cikket arról, hogy a NAV néhány amerikai cégnél adóvizsgálatot tartott, és bosszúból az amerikai kormány az adóhatóság vezetői ellen utazási korlátozást léptett életbe. A cikk arra volt kihegyezve, hogy az amerikaiak méltatlan módon, adminisztratív eszközökkel akarják megakadályozni a magyar szervek munkáját. A cikkre válaszul jelentette be André Goodfriend, az USA budapesti nagykövetségének akkori ügyvivője, hogy a cikk állításai nem igazak, viszont több kormányközeli magyar állampolgárt tényleg kitiltottak korrupció gyanúja miatt.

A Századvég Gazdaságkutató Zrt.-ben lévő részvényeit Heim Péter egy hónappal a botrány kirobbanása után, 2014 novemberében eladta. (Előtte az Origónak azt nyilatkozta, hogy semmilyen korrupciós ügyhöz nincs köze, sem neki, sem a Századvég Gazdaságkutató Zrt.-nek, és a kitiltási ügyhöz sincs közük.) Heim azóta minden közéleti szerepléstől visszavonult. Az ügyészség arra jutott, hogy soha nem volt kapcsolat T. Viktor és Heim Péter között. Ezt állította a bíróság előtt maga Heim Péter és T. Viktor is.

Nem lehet tudni, hogy ki ajánlotta fel magát kétmilliárdért

A bíróság arra jutott a keddi ítéletben, hogy nem lehetett megállapítani, hogy kinek a nevében a hozta fel az áfacsökkentési ajánlatot T. Viktor, de arról a bíróság meggyőződött, hogy T. Viktor nem blöffölt, hanem valódi üzenetet közvetített.

A perben egyetlen lehetséges megbízó merült fel, valaki, aki a Századvég csoporthoz kötődik. Ám ezt a szálat az ügyészség nem nyomozta ki, mert szerintük nem volt T. Viktornak megbízója.