Lassan, de biztosan rágja az idő vasfoga ezt a sárga ábrát, amiből már alig látszik valami a Margit-híd aszfaltján:

Gondolhatnánk, hogy semmiség, csak egy adag festék, ami nem fog hiányozni senkinek, de nem.

Az a különös helyzet fog előállni, hogyha a piktogram eltűnik, gyakorlatilag a hatályos KRESZ szerint a kerékpárosokra vonatkozó szabályozás is megváltozik. Onnantól pedig a közúton nem, hanem kizárólag a gyalogosok mellett, a híd északi oldalán kialakított szűk, kétirányú, igencsak balesetveszélyes szakaszon kelhet majd át szabályosan a biciklista Pestről Budára.

SŐT!

Igazán nagyot azok buknak majd, akik Budáról Pestre igyekeznek, mert nekik teljesen fölöslegesen át kell majd kelniük az úttest túlsó oldalára Budán, hogy aztán a hídon átérve Pesten visszatérjenek a körút innenső oldalára.

A kerékpáros nyom titka

Az az úttestre felfestett piktogram ebben a helyzetben nagyon fontos a kerékpárosok számára. Csak 2010 óta rész a magyar KRESZ-nek, és úgy nevezik, hogy

KERÉKPÁROS NYOM.

Általában nincsen különösebb funkciója, csak orientálja a kerékpárosokat az olyan utakon, ahol – mondjuk – helyszűke van, hogy hol, kábé milyen nyomvonalon biciklizzenek. (Nyom, sáv, út - itt egy jó összefoglaló a kerékpáros utak fajtáiról) Egyúttal persze az autósok figyelmét is felhívja, hogy kerékpáros közlekedőkre lehet annak a nyomnak a vonalában számítani.

„(9) Az úttesten, burkolati jellel kijelölt kerékpáros nyom (158/k. ábra) jelzi a kerékpárosok részére az úttesten történő haladásra ajánlott útfelületet. Az így megjelölt úttesten fokozottan számolni kell kerékpárosok közlekedésével.”

- írja a KRESZ.

De nem tilt, nem tűr, nem támogat, szóval nem csinál különösebb módon semmit.

Kivéve, ha nem főútra van felfestve, és a nem főút mellett párhuzamosan kerékpársáv vagy kerékpárút van vezetve. Ekkor a kerékpáros nyom komoly főszereplővé válik, hiszen a KRESZ így fogalmaz:

„(11) Ha az út mellett, annak vonalvezetését követve kerékpárutat vagy gyalog-és kerékpárutat jelöltek ki a kétkerekű kerékpároknak a kerékpárúton vagy a gyalog-és kerékpárúton kell közlekedni. Ha a lakott területen a nem főútvonalként megjelölt út mellett annak vonalvezetését követve kerékpárutat vagy gyalog-és kerékpárutat jelöltek ki és az úton kerékpár nyomot (158/k. ábra) is kijelöltek - ha a közúti jelzésekből más nem következik - a kétkerekű kerékpárok az úttesten is közlekedhetnek. ”

Magyarabbul: ha onnan eltűnik a kerékpáros nyom, hirtelen érvénybe lép a KERÉKPÁRRAL AZ ÚTRA FELHAJTANI TILOS-szabály, innentől kezdve pedig a kerékpárost joggal büntetheti meg a rendőr, kiabálhatja le az útról az autós, hiszen a piktogram hiányában a Margit-hídon érvényes forgalmi rend nem felismerhető a közlekedők számára.

(A Margit-híd éppen emiatt nem számít főútvonalnak, ez is megváltozott a híd felújítása után. Akkor egyébként a Magyar Kerékpáros Klub és a budapesti biciklisek harcolták ki nagy nehezen, hogy megmaradjon a lehetőség a kerékpárosoknak az úton való áthaladáshoz.)

Ezért kiabál az autós hídon

Engem egy agresszívebb autós két hónapja kis híján súlyosan megsebesített, mert - vélelmezem - jól ismerte a KRESZ-t, és abban a hiszemben volt, hogy az úttesten kerékpározva szabálytalankodom, mivel párhuzamosan kerékpársáv fut az út mellett, a megkopott ábrát pedig nem látta.

Önbíráskodó típus volt, ezért módszeresen bevágott elém az autójával, és leszorított az úttestről.

Pechjére utolértem, és némi bokszolás után hajlandó volt egy villáminterjút adni, amiből kiderült, hogy valóban azt hitte, hogy nem mehetek át az úton a hídon:

link Forrás

Ennyit számít a kerékpáros nyom, pedig lehettünk volna barátok is.

Vissza kellene festeni, de a Fővárosi Önkormányzat, illetve a budapesti utak forgalomszabályozásáért felelős Budapest Közút nem akarja visszafesteni.

Ez egészen biztosan kijelenthető, hiszen pár méterrel előtte frissen van festve egy másik biciklis piktogram, amely azonban csak a híd előtti szakaszra, a nagykörú Jászai Mari téri torkolatára vonatkozik.

Egy-két hete festették fel, friss és sárga, mint a kinyílott a pitypang. A hídon azonban nem pingálták újra a piktogramokat:

Írtam levelet a BKK-nak, mivel elsősorban ők foglalkoznak a főváros közelekedési ügyeivel, jóllehet Tarlós István és politikai családja pár hónapja elkezdte kiherélni az intézményt, aminek következménye többek között, hogy a kerékpáros forgalomszabályozási ügyeket az autósok nagy barátja, a Budapest Közút kapta meg, amelynek vezetője az egyébként életvitelszerűen autóval közlekedő Almássy Kornél.

KÉT ÉS FÉL HÓNAPJA NEM VÁLASZOLTAK.

Na, de tényleg megváltozik a KRESZ a hídon?

Ez már egy összetettebb kérdés, de az biztos, hogy továbbra is balesetveszélyes lesz átkelni kerékpárral is és gyalogosan is.

Két dolog áll egymással szemben: a Margit-hídon van egy elfogadott forgalmi rend, aminek a kerékpáros nyom is a része. Ez le van írva, a híd felújításakor (2010) el lett fogadva. A Budapest Közút jelenleg valószínűleg konkrétan jogszabályt sért, amikor a hatályos forgalmi rendet nem állítja vissza a hídon azzal, hogy nem festi újra a piktogramot.

Egy dörzsölt ügyvéd ugyanakkor bármikor megnyerne egy, a piktogram hiányából fakadó ügyben indított pert, hiszen nem nehéz bebizonyítani, hogy a közlekedő, legyen az autós vagy bringás a lekopott festés miatt nem tudott tájékozódni a hídon hatályos szabályokról. (Bizonyos taxisok ezért fordulnak meg simán kopott záróvonalon keresztül, mert pontosan tudják, hogy a záróvonal csakk akkor tekinthető folyamatosnak a bíróság előtt is, ha folyamatos. Ha a korrózió megszagatta, tulajdonképpen átléphető.)  

Annak idején is nagy csata volt a hídért

Amikor a felújított Margit-hídat átadták a Magyar Kerékpárosklub sokáig harcolt azért, hogy a kerékpáros nyomokat felfessék a hídra, hogy legalább azok a biciklisek, akik hajlandók a városi autóforgalomban közlekedni, ne a gyalogosok mellett tekerjenek el.

A Klub azóta elhunyt elnöke, akiről még Tarlós István is nagy tisztelettel szokott beszélni, miközben az autósokat a kerékpárosok ellen hangolja pontosan megjósolta 2011-ben, hogy milyen balesetveszélyes lesz, ha ennyi gyalogos-túrista-bámészkodó egy felületen találkozik a gyors, és kevésbé gyors, családos biciklisek tömegeivel:

link Forrás

Azóta volt is baleset, sajnos a kerékpárosok sem vigyáznak túlzottan a gyalogosokra, egy ütközés esetén pedig egyértelmű, hogy a gyalogos jár rosszabbul:

Sajnos a Margit-híd jelenlegi forgalmi rendjébe bele vannak kódolva az ilyen balesetek, hiszen ekkora tömeget nem bír el az északi járda. A közlekedés átszervezésével kellene ezt megoldani, de most egyelőre úgy tűnik, visszalépés következik, és végleg ki lesznek tiltva az úttestről a kerékpárosok.

A révész talán átvisz a folyón

Ha ez így marad, és látszólag így marad, alig marad Budapesten olyan híd, ahol tisztességgel, európai módon át lehetne kelni a Dunán kerékpárral anélkül, hogy ne veszélyeztesse az ember a gyalogosokat, ne kelljen a híd egyik oldaláról a másikra átkelni vagy ne kelljen tolni a kerékpárt, hiszen járdán 12 év alatt nem is lehet biciklizni.

Pedig Magyarország rengeteg uniós pénzt költött el kerékpáros fejlesztésekre, mégis - különösen az utóbbi idők kerékpárosellenes kirohanásai, a fejlesztések leállítása miatt - ebből a pénzből most inkább csak távoludunk Európától.

A budapesti hídak és a kerékpáros átkelés:

Megyeri híd

Nem Budapest része :D

Északi összekötő vasúti híd

A budapestiek 95%-ának nem számít Budapest részének. Amúgy össze vannak eresztve itt is a gyalogosok, kerékpárosok sőt a kismotorosok is, de a forgalom csak hétvégén nagy.

3/10

Árpád-híd

Csak a híd északi oldalán van végig széles járda, amely viszont egyszerre a gyalogosoké (sebességük 5 km/h), a szigetre futóké ( 7-15 km/h). Ezen az úton még a rutinos városi bringások sem nagyon tekernek végig a 70-es tábla és az ezekre fittyet hányó, száguldó autók miatt.

Update: bicigli nevű olvasónk küldte: „tennék annyi kiegészítést (illetve javítást), hogy az Árpád híd északi oldalán a gyalogosok és a biciklisek a kresz szerint nincsenek összeeresztve, mivel a teljes északi oldal kijelölt biciklisáv. Meg lehet nézni a Google Mapsen, vagy személyesen is, oda gyalogos a lábát be nem tehetné.”

2/10 (3/10)

Margit-híd

Csak az egyik oldali járdán van kerékpársáv, ráadásul azon, ahol rengeteg a kocogó, családos, bámészkodó turista. Rettenetesen balesetveszélyes főleg a gyalogosokra nézve.

2/10

Lánchíd

A járdán annyi a szemlélődő túrista, hogy tisztességes biciklista tolja a szamarat, azaz gyalogol, a szűk, párkányos kialakítás a pillérek derékszögű kanyarjaival teljesen alkalmatlan még a hétvégi, rekreációs kerékpáros forgalomnak is. Az úttest annyira szűk, hogy csak a gyakorlottak mernek arra kerekezni. Alapvetően tolni kell :(

1/10

Szabadság-híd

Kivételesen a dél-budai villamosinfratruktúra fejlesztése (peronigazítás) miatt lehet menni az úton, ami egyébként a szűk autóforgalmi sáv és a villamossínek miatt nem a kerekesek kedvence. A járdán itt is rengeteg a bámészkodó turista.

3/10

Petőfi-híd

Ez is csak a járdán, a gyalogosokkal közösen használható, ráadásul a felhajtás a leágazó autóutak miatt elég macerás és balesetveszélyes.

3/10

Rákóczi-híd

A budapestiek 97%-ának ez már nem számít Budapestnek. A járda itt is közös.

2/10

Déli M0-ás híd

:DDDD