Vasárnap este 9 órakor az F csoportot megnyerő magyar válogatott az E csoportban második helyen végzett Belgium ellen játszik a legjobb nyolc közé jutásért. Aki továbbjut, a negyeddöntőben Wales válogatottjával találkozik.

A belgák az első meccsen meglehetősen impotens játékkal kikaptak az olaszoktól 2-0-ra, aztán egy félidőnyi szenvedés után Romelo Lukaku két és Axel Witsel egy góljával legázolták az íreket. Az utolsó fordulóban nagyot küzdöttek a svédek ellen, és végül Radja Nainggolan 84. percben szerzett góljával bemasíroztak a 16 közé.

A keretük borzasztóan erős, sokak szerint a legerősebb Európában, a tornán felszálló ágban vannak, toronymagasan ők az esélyek. De nekik is vannak hiányosságaik, és csapatként nem működnek hibátlanul.

15 év kellett a belga futballreformnak, hogy csodát tegyen

Az évtizedekig középkategóriás focinemzetként számontartott Belgium körül óriási futballhype alakult ki az elmúlt években. Az 1998-as francia vb-n csúfosan elbuktak és leszerepeltek a hollandokkal közösen rendezett 2000-es Eb-n is – ezután kezdték el újraszervezni az akadémiákat. 15 év kellett, hogy a rendszer kitermelje magából az első ütőképes generációt, és az eredmény minden képzeletet felülmúlt.

2014-ben a brazil VB-n már a negyeddöntőig jutottak és csak a döntős Argentina ellen estek ki. Belgium második Argentína mögött a FIFA-világranglistán, de tavaly sokáig elsők is voltak, a CIES Football Observatory pedig 550 millió euróra teszi a keretük összértékét, ami közel hússzorosa a magyarénak.

A belga futballreform nem csak arról szólt, hogy rengeteg pénzt toltak a pályák és edzőközpontok fejlesztésébe. Többek közt ingyenessé tették az kezdő edzőképzést, ezzel megtízszerezték a merítést, az egyetemi szféra bevonásával pedig tudományos igénnyel elemezték az utánpótlásképzés eredményeit és az edzéstechnikákat. A brüsszeli egyetem szárnyai alól kinőtt Double Pass tanácsadócég olyan értékelőrendszert dolgozott ki a fiatalképzés számára, amit azóta a Premier League-ben és az amerikai sportligákban is használnak.

Tudatosan egy játékrendszerben játszatták a fiatalokat: 15 éve azt a 4-3-3 / 4-5-1-es felállást tették meg alapkonfigurációnak az utánpótláscsapatoknál, amit ma a nagycsapat is játszik.

Az idei Eb-re már csontnélkül jutottak ki egy nem túl bonyolult csoportból - Izrael, Andorra, Ciprus, Wales, Bosznia-Hercegovina ellen -, de azért voltak megingásaik: Wales-nek két meccsen gólt sem tudtak rúgni (0-0, 0-1), és a bosnyákok is kiharcoltak ellenük egy döntetlent (1-1).

Jó nevű, de sebezhető védelem

A kapuban Thibaut Courtois (Chelsea) helye megingathatatlan. Az Eb-n eddig csak két gólt kapott (mindkettőt az olaszoktól), de egyikről sem tehetett. A védelem viszont megborult a torna előtt: kidőlt a Manchester City védője, a csapatkapitány/szellemi vezér Vincent Kompany és a zenites Nicolas Lombaerts is, így Ciman–Alderweireld–Vermaelen–Vertonghen védőnégyes kezdett az olaszok ellen, aztán a jobbszélen Ciman helyén a másik két meccsen már Meunier játszott.

Alderweireldnek jó szezonja volt a Tottenhamben, de jobbhátvédként, most viszont középről kell irányítania a védelmet. (Az első meccsen, Giaccherini gólja előtt csúnyán alá is szaladt egy 40 méteres labdának.) Vermaelen is világsztár, de a Barcelonában nem sok lehetőséget kapott a szezonban. A jobbszélt leszámítva minden poszton topkategóriás játékos játszik a belgáknál hátul, összességében mégis a védelem a legkevésbé összeszokott része a csapatnak.

Atom középpálya

Annyi világsztár van viszont a belgák középpályáján, hogy ott a legnagyobb gondot az okozza, ki padozzon.

Az olaszok ellen Nainggolan (Roma) és Witsel (Zenit) védekezett a 4-5-1 és 4-3-3 között váltakozó felállásban - előttük De Bruyne (Manchester City), Fellaini (Manchester United) és a kapitány Hazard (Chelsea) vezették a támadásokat.

Marc Wilmots edző az olasz bukta után változtatott: a középen osztogató Fellainit kivette, jobbról De Bruynet tolta be a helyére, és a szélen helyet csinált a BL-ben parádézó Carrascónak (Atlético), aki valószínűleg ellenünk is kezd majd. A szélsők sokat cserélgetik a helyeket, de a góljaikat mind jobboldali akciókból szerezték: az írek ellen De Bruyne és Hazard is adott innen gólpasszt.

link Forrás

Hazard a legnagyobb sztár, életveszélyes támadó: 88 százalékos pontosságú passzmutatója van eddig, tizenegyszer hozta helyzetbe valamelyik társát és két gólpasszt adott. Sokan ma Európa egyik legjobbjának tartják, a Transfermarkt 65 millió euróra teszi piaci értékét.

Elképesztően labdabiztos és gyors ez az ötös, de még így sem mindig találnak rést a védőfalon. Egyenként gólerősek, de az olaszok ellen helyzetük sem volt, és az ír meccsen is egy kontra kellett ahhoz, hogy vezetést szerezzenek, csak utána vált igazán átütővé a támadójáték. Előnyben viszont már hallatlanul magabiztosak.

Izomcsatárok egymás hátán

link Forrás

Romelo Lukaku 23 éves, 17 gólt lőtt az Evertonban idén, remek szezonja volt. Igazi erőcsatár, nagyon penge ballába van, és hatalmas testével jól fedezi a labdát. Cseréje, a liverpooli Origi hasonló felépítésű, de még nála is fiatalabb, csak 21 éves.

Ők ketten már Brazíliában, a vébén nagyot vívtak, hogy ki legyen a kezdő, most viszont az írek elleni meccset hozó Lukaku a nyerő. Nagy merítése van elöl is Wilmotsnak: olyan sztárcsatárok nem férnek a kezdő közelébe, mint a szintén megtermett marseille-i Batsuyahi vagy a liverpooli Benteke. Ebben a felállásban a négy óriás közül kezdőként csak egynek jut hely.

Marc Wilmots edző lehet a gyenge pont

Az a kritika szokta érni a belgákat, hogy még nem értek el nagy sikereket, de az arcuk már világbajnok méretű. Leginkább az edző Marc Wilmotsra mondják ezt, aki játékosként szép karriert futott, edzőként viszont csak a St.-Truident irányította egy évig, és onnan is gyorsan kirúgták. 2009-ben lett a válogatottnál másodedző, majd 2012-ben átvette a csapatot.

Brazília után is sokat támadták azzal, hogy elképzelés nélkül játszatja a csapatot, és a sztárokkal teli válogatott sokkal többre lenne képes. Az biztos, hogy Wilmots nem az a típus, aki túlstratégiázza a meccseket és nagy gondossággal váltja a formációkat meccs közben. Ő inkább a játékosok tüzelésében és a nagy akarásban hisz.

Az olasz meccs után halál komolyan kifakadt, amiért az olaszok túl sokat védekeznek (!), és a hibázó Alderweireldet és Lukakut okolta a vereségért. Meg is szólták a belga kiritkusok ezért, és mert nem volt hajlandó elismerni, hogy Conte taktikailag kerekedett felül a csapatán.

Elég furát nyilatkozott a magyarokról is, akik szerinte azért játszottak nyíltan a portugálok ellen, mert muszáj volt nekik (?), „de ha ellenünk is így fociznak, Belgium megbünteni őket".

A Guardian sportblogja részletesen elemzi Wilmots hiányosságait: nem igazán pazarol időt az ellenfél elemzésére, és a stábot is bólogató jánosokkal tölti fel, akik nem hozzák szóba a hiányosságokat. Wilmots sztárjátékosai, akik Simeone, Mourinho, Klopp és hasonló kaliberek keze alatt edződnek, és minden meccsre egyénre szabott kész tervet kapnak a trénerektől, nincsenek hozzászokva ahhoz, hogy részletesebb taktika nélkül csak úgy felzavarják őket a pályára. A magyar kapitány, Bernd Storck ellentétes iskolát visz, ő eddig minden csoportmeccsen az ellenfére szabott stratégiával küldte pályára a magyarokat.

Viszont a belgák nagyon jó íven vannak, és annyi klasszisuk van a keretben, hogy ez akkor is elég lehet a magyar válogatott ellen, ha vasárnap nem fognak ki különösen jó napot.

Az olasz vereség után nagy volt a riadalom a belga sajtóban, hogy mi lesz, most viszont még örülnek is, hogy a második helyen a könnyebb ágra kerültek, és nem a spanyolokkal kell meccselniük egy németek elleni negyeddöntőért. Az írek és svédek ellen Hazard és De Bruyne játékba lendült, Lukaku végre megszórta magát, a védelem pedig nem kapott gólt, így önbizalmat gyűjtött. Pokoli nehéz lesz ellenük.