Hol van már Ron Werber gyűlöletkarmester ahhoz képest, ami most folyik?

  • Arról nem lehet vita, hogy az izraeli tanácsadó, Ron Werber irányításával az MSZP állt bele először egy totális negatív kampányba Magyarországon, még 2002-ben.
  • A Fidesz el is vesztette a választásokat, mert az ő Werberük, a polgári Fidesz imázsát megteremtő Wermer András nem állt bele ebbe a harcba.
  • Ezután a Fidesz demonizálni kezdte Ron Werbert, Orbán Viktor viszont lecserélte a budai értelmiségi, a középosztályt célzó Wermer Andrást Habony Árpádra és Arthur J. Finkelsteinre.
  • Habony aztán gyökeresen szakított a polgári középosztállyal és mindenben túlnőtt a szocialista kampányördög Ron Werberen.

„Nehéz idők következnek, a szocialisták provokálni fognak és háborút akarnak indítani. Kormányzati eredmények és tevékenység helyett, valójában gyűlöletre, megosztásra építik saját hatalmi számításaikat” – mondta 2004-ben, akkor már két éve ellenzékben Orbán Viktor.

Ez volt az az időszak, amikor a Fidesz patás ördögöt faragott Ron Werberből, az MSZP-hez 2001-ben érkezett izraeli, de nagyszülei révén magyar származású kampánytanácsadóból. Ez a sablon aztán állandó kellék lett a pártnál, szinte mindenfélre rá lehetett húzni kisebb-nagyobb változtatásokkal.

A Fideszben a 2002-es választási vereséget egyszerűen arra fogták, hogy bár remekül kormányoztak, de Ron Werber vezetésével az MSZP olyan gyűlöletkampányt folytatott, így nem tudtak érvényesülni a kormányzás eredményei.

Orbán Viktor, amellett, hogy

követelte a Ron Werber és az MSZP közöttti szerződés nyilvánosságra hozatalát,

azt mondta a 2004-es Európai Parlament-kampányban: „Meg kell védeni az emberek nyugalmát és világossá kell tenni, még akkor is, ha az ellenfél másként gondolja, hogy Magyarországon a választás nem háború, hanem kiélezett versengés.”

Ron Werber Kuncze Gáborral beszélget a 2014-es kampányban (Fotó: Botos Tamás)

Habony és Kubatov egyben

Miért lett ilyen ördögi figura Ron Werberből? Akkori munkáját ismerők szerint egyszerre volt kora Kubatov Gábora és Habony Árpádja, nagyjából kétharmad-egyharmad arányban. A szervezéssel többet foglalkozott, mint a kampány tartalmával. Reménytelen helyzetben vállalta el az MSZP kampányát, első kormányzati ciklusa vége felé a Fidesz biztos győztesnek tűnt. Ezt fordították meg a szocialisták.

Amiben Werber itthon újat hozott: a Nyugaton megszokott, nyomokban korábban nálunk is megjelent, de teljességében most először megtapasztalt negatív választási kampány. Ennél is fontosabb volt, hogy kiküldte az utcára az MSZP aktivistáit, hogy személyesen győzködjék a választókat, és gyűjtsenek róluk adatokat. Ez a „földharcos kampány” még nem volt megszokott nálunk; ekkor használták először a szavazókról összegyűjtött, a mozgosításhoz elengedhetetlen listát.

A módszer akkor vált igazán ismertté, amikor az Index bejutott a 2004-es EP-kampány szocialista felkészítőjére, ahol Werber futballedzőstílusban hergelte, fanatizálta az aktivistákat, Tóbiás József kampányfőnök pedig azt mondta, hogy ne foglalkozzanak a szabályokkal, a büntetéseket majd elrendezik a választások után. (A „Werber-tréning” napvilágra kerülése egyébként munciót adott a Werber-ellenes Fidesz-kampánynak. Most már valami tényalapja is volt a démonizáló kommunikációnak.)

Hogy mennyire nem érezte még ekkor, 2004-ben sem a Fidesz politikusainak a többsége az utcai kampányolás jelentőségét, arra jellemző Kövér László reakciója a kiszivárgott MSZP-s felkészítőről:

„a fogyatkozó népszerűség kapcsán sem a problémák megoldásán gondolkodnak, hanem azon, hogyan lehet 500 fiatal aktivistát kiképezni, utcai harcosként az utcára küldeni".

Szerinte a valóság problémái, tényei nem takarhatók el néhány százmillió segítségével, meg

„a Werber Jugend utcára küldésével”.

És Kövér még a legkomolyabb érvet is bemondta:

„Jó lenne a kampányra szánt pénzt lélegeztető készülékekre költeni”.

Pedig itt még tényleg csak nevetséges százmilliókról volt szó, ami most egy párhetes, közepes, a baráti médiában elköltött évközi kormányzati kampány költsége.

A most már annyira ismerős, akkor még csak próbálgatott démonizálás jegyében a Fidesz mindent Werber nyakába varrt. 2004 áprilisban összegyűjtötték a kampánytanácsadó bűnlajstromát. Ebből csak három elem:

  • Április 14. Orbán Viktort egy ismeretlen személy telefonon megfenyegette: lelövik, ha kimegy Gazdagrétre, a Szövetség Nemzeti Petícióját bemutató rendezvényre.
  • Április 16. Schmitt Pál veszprémi lakossági fórumának egész ideje alatt szólt egy a rendezvény kezdetén a térre beálló autó riasztója.
  • Április 19. A Fidesz Központi Hivatalának zászlóját ismeretlen tettesek vasárnapról hétfőre virradó éjjel megrongálták.

Annyira beakadt nekik Ron Werber, hogy Répássy Róbert fideszes politikus idegenrendészeti eljárást kezdeményezett, a munkaügyi felügyelőséghez és az APEH-hez fordult, hogy nézzenek utána: megvan-e az izraeli tanácsadó minden engedélye a magyarországi munkavégzéshez.

Szerződni nem fideszes szokás

Nem sok, de van valami közös az első Fidesz-kormány és a mostani között: az első kampánygurujuk, az orvos és filmművészetis végzettségű Wermer András nem volt hivatalos tanácsadója a pártnak, ahogyan most Habony Árpád sem az.

Wermer Andrást a Happy Enden keresztül fizették ki, a mostani megbízásokhoz képest nevetséges összegért. Hogy Habony miből tartja fent a magyar átlágnál jóval magasabb életszínvonalát, azt nem tudni. Aligha csak kölcsönökből.

Ennek ellenére a Ron Werberre megállás nélkül tüzelő Fidesz, ahogyan Orbán személyesen maga is, folyamatosan a tanácsadói szerződés nyilvánosságra hozatalát követelte, és szerette volna megtudni, mégis hogyan sikerült kiválasztani Werbert a feladatra.

Csak egy példa a sok hasonló közül, Répássy Róbert korabeli parlamenti felszólalásából:

„Milyen szakmai referenciákkal rendelkezik Ron Werber? Mi a végzettsége? Milyen szakmai tevékenységet végzett eddig, ami alapján kiválasztották? Kik voltak Ron Werber versenytársai? Kiknek az ajánlatai közül fogadták el Ron Werber ajánlatát? Miért nem engedélyezte február 25-én Áder Jánosnak az iratba való betekintést, ha három nappal később nekem már engedélyezte?”

Szemben a mostani helyzettel, amikor a Habonyra vonatkozó kérdéseket azzal hárítják el a Fideszben, hogy Habony nem is tanácsadó, és nem áll szerződésben senkivel, Ron Werberről legalább kiderült pár dolog. Előkerült egy szerződés, amit a Miniszterelnöki Hivatallal kötött, 10 ezer dollárról (2,7 millió forintról).

Ennél a két Gucci táskányi pénznél Werber nyilván többet keresett, de Szijjártó Péter akkor még ezt a tízezer dollárt is óriási pénznek tartotta:

„Az elmúlt hetek egyik legfurcsább pillanata az volt, amikor az egyik szocialista politikus Ron Werber 10 ezer dolláros megbízatását bagatell összegnek minősítette. Nem tudom, belegondoltak-e a szocialista kormány tagjai abba, hogy ma Magyarországon ennyi pénzért egy magyar orvos, mérnök vagy tanár két, míg egy minimálbéren foglalkoztatott munkás pedig öt teljes éven keresztül dolgozik.”

A Fidesz-frakcióvezetőjeként még Áder János is megkérdezte a Parlamentben:

„Megkapja-e a siklósi kórház a kormánytól az idei évi alapellátás biztosításához hiányzó 84 millió forintos fedezetet? Csodálkoznánk egy esetleges elutasításon. Úgy hírlik, Ron Werber mellényzsebébe a közpénzből ennél az összegnél jóval több jut.”

A tízezer dolláros tanulmányba némi kormányzati titkolózás után végül Répássy belenézhetett. A fideszes politikus ezután közepes minőségűnek nevezte a Werber-taulmányt. Ami ahhoz képest nem is rossz, hogy azóta megismerhettük a Fidesztől kiperelt, négymilliárdos Századvég-iratok színvonalát.  

1 Werber > 10 Wermer

Az MSZP 2002 után egy ideig még védte Werbert, Szekeres Imre, a párt elnökhelyettese például azt mondta, hogy tíz Wermer Andrást sem adnának Ron Werberért. Kovács László pedig egy interjúban hízelgett úgy, hogy az izraeli tanácsadó hozta azt a pluszt, amivel megnyerték a választást.

A korábban az izraeli Munkapártnál, majd Romániában Ion Iliesu pártjának segítő Werberről azóta kiderül, hogy Magyarországon ugyan új dolgokat hozott a kampányban, de valójában közepes képességű szakember, ahogy későbbi, nem különösebben jelentős megbízásai is bizonyítják.

Az MSZP-vel elég viharos volt a kapcsolata. A 2002-es győztes választás után elég hamar megromlott Werber viszonya az MSZP-vel, szakítottak is, de a 2004-es EP-kampány előtt visszahívták. Azt viszont már elbukták a szocialisták. Ezután, már Gyurcsány Ferenc alatt, megint elválltak az útjaik.

Aztán Mesterházy Attila pártelnök váratlanul 2012-ben felmelegítette a kapcsolatot. Optimisták voltak, Ron Werber a szocialisták választmányi ülésen azt mondta, hogy az MSZP tízszer felkészültebb a választásokra, mint 2001-es Magyarországra érkezésekor volt. „Úgy fogalmazott, hogy ha a fele igaz annak, amit mondunk, akkor meg fogjuk nyerni a választásokat, méghozzá simán” – közölte Mesterházy Attila sajtótájékoztatón. De persze óriási bukta lett, Werber pedig szokatlan módon a sajtón keresztül kezdett üzengetni a szocialistáknak.

Werber, a gyűlöletkampány visszatérő nagymestere

Az izraeli kampánytanácsadó visszatérése újraélesztette a Fidesz werberezését. Nagyon nem kellett feltámasztani a szokást, mert élt az addig is.

Selmeczi Gabriella 2013-ban sajtótájékoztatón vett elő egy tíz évvel korábbi szerződést, amiből az derül ki, hogy a „szocialisták közpénzből pénzelték a gyűlöletkampány nagy mesterét, Ron Werbert”. Tényleg csak az érdekesség kedvéért, ilyen ugyanis biztosan nem fordulhat elő a Fidesz alatt, de az történt, hogy Ron Werber cége 50 ezer forintos órabérért készíthetett szóbeli elemzéseket az állami tulajdonú Magyar Követeléskezelőnek.

Harrach Péter is kiállt a közvélemény elé, és azt mondta: a kampányban megjelent „egy derék úr”, Ron Werber és egyre inkább az ő világa tükröződik az egyes akciókban.

„Céljuk az ellenfél lejáratása, és ehhez az eszközökben nem válogatnak. Ez a kampány mocskos, a személyt és a közösséget lejárató”,

de szerinte ez ellen keményen küzdeni kell, nem úgy, mint 2002-ben.

Ez volt az az időszak, amikor megyei fideszesek sorra tartottak sajtótájékoztatót, mert a szocialisták „mocskolódással tapétázzák ki az országot”. Az történt, hogy az MSZP Matolcsy Györgyöt és Hoffmann Rózsát tette ki plakátokra, ezzel a szöveggel:

Mindezt hónapokkal azután, hogy a Fidesz kedvenc civiljei, a párt alapítványa által is támogatott CÖF már beindította az Együtt tették tönkre az országot kampányát, Gyurcsánnyal és Bajnaival. A Werber-gyalázásból a CÖF sem akart kimaradni, a 2013 októberi békemenetet például azzal hirdették meg, hogy

"Nem akarunk olyan országban élni, ahol a közéletet Ron Werber csapatának stílusa uralja!"

– fogalmaztak, és a leghatározottabban elutasították a „baloldal gyűlöletkampányát”.

A werberezés akkor ért a csúcsára, amikor Bayer Zsolt 2013 januárban cigány állatozott egyet (ezúttal egy szigethalmi késelés miatt): „gyáva, undorító, kártékony állatok” késeltek, „a tények pedig ezek, a cigányság jelentős része nem alkalmas az együttélésre”, „a cigányság ezen része állat, és állatként viselkedik” és a többi, ezért pedig kisebb tüntetést szervezett a DK a Fidesz székháza elé.

És ekkor jött Selmeczi Gabriella és a Fidesz közleménye. Kristálytiszta logikával azt bizonyította be, hogy a baloldal a kampányával valójában a bűnelkövetőket bátorítja azzal, hogy szerintük nem az a bűnös, aki embert öl, hanem az, aki ezen felháborodik, vagyis nem kéne bántani a cigányállatozó Bayer Zsoltot. Majd azzal folytatta Selmeczi és a Fidesz:

„Magyarország nem kér többet Ron Werber gyűlöletkampányából, az emberek hergeléséből”.

A Werber elleni támadások másik visszatérő eleme az volt, hogy külföldi, néha közelebbről megnevezve, hogy izraeli, a MIÉP persze lnyíltan zsidózott. A legjobb idegenezéshez Kövér Lászlóhoz nyúlhatunk vissza ismét, aki titkosszolgálati hátteret is sejtet Werber tevékenysége mögött, és megjegyezte azt is:

„Eleve az a megközelítés, hogy Magyarországon egy, a magyar társadalmi közegben megvívott politikai versenyhez külső szakértőket, külső instruktorokat kell importálni, ez valahogy a szovjet tanácsadók valahai jelenlétére emlékeztet engem.”

Mi ebből a tanulság?

Mátrai Márta, a Fidesz országgyűlési képviselője 2006-ban ezt a közleményt címezte az MSZP-nek:

„Szeretném leszögezni, hogy a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség mindent el fog követni azért, hogy a 2006-os választási verseny ne kampánytanácsadók által kreált műbalhékról, hanem az ország valós gondjairól szóljon. Ennek megfelelően tisztelettel megkérem Önt és az MSZP más vezetőit, hogy ne szabadítsák rá újra a társadalomra mindenen átgázoló propagandagépezetüket.”

Szép ígéret, de a Fidesz mostanra természetesen a Werber-pályáján nemhogy leelőzte, de sokszorosan lekörözte az MSZP-t.

Orbán Viktor miniszterelnök, balján Habony Árpád és Nagy János, a kormányfő személyi titkára és a kabinetiroda államtitkára. (Fotó: Orbán Viktor/facebook)

A „földharcban” hamar erősebb lett, mint a baloldal. Az kampányaktivisták által gyűjtött adatokból összeálltott listáik sokkal részletesebbek voltak. Kubatov Gábor azt mondta a 2009-es pécsi időközi választásról: nemcsak mind a 38 ezer helyi Fidesz-szavazó nevét, címét, korát és telefonszámát ismerték, de még azt is nyilvántartották, hogy mennyire erős támogatói a pártnak, sőt nemcsak a saját szimpatizánsaikról voltak adataik. „Meg tudom mondani a városban, kik azok a komcsik, akik elmentek szavazni” – mondta az adatbázisról.

Ellenségkreálásból (menekültek, Brüsszel, Soros) már nem is egy pályán játszanak.

Habony szerződésébe nehéz belekötni, hiszen az nincs.

Kövér László számára pedig igazán rossz hír, hogy a Fidesz a magyar társadalmi közegben megvívott politikai versenyhez olyan külső szakértőt importált Arthur J. Finkelstein személyében, akihez képest Ron Werber egy nevetséges amatőr a gyűlöletkeltés porondján. Az ellenségképgyártásban páratlan „Finki” Orbán Viktor legbizalmasabb tanácsadója Habony mellett.

Lehet-e még ebben nagyot dobni?

Az elmúlt hetek alapján úgy tűnik, hogy igen. Nem teljesen világos, hogy Finkelstein ötletére, Habony javaslatára vagy valami ismeretlen tanácsadót követve, de szintet lépett a kormányzati propaganda. Személyre szabott lejáratás korábban is volt, emlékezzünk csak Kende Péternek a választásokhoz igazított ócska könyvére Orbán Viktorról. De a mostani helyzet olyan, mintha a Fidesz vagy egy állami pénzen felpumpált kiadó hetente adna ki egy Kende-féle Viktort. Vagy mintha Kósa Lajos állítólagos, majd helyreigazított kurvázásához profi paprazziképeket adott volna „egy olvasó” a kormánysajtónak. (2002-ben a Blikk prostituáltakra és más városbeli forrásokra hivatkozva írt arról, hogy az akkori debreceni polgármester több alkalommal örömlányok szolgáltatásait vette igénybe. A cikket később helyreigazították.)

A kormányközeliből hirtelen ellenséggé vált bankár, Spéder Zoltán vagy az ellenzéki frakcióvezető, Volner János követése, lesifotózása, majd alapos végifuttatása a frissen gründolt kormánybulvársajtóban olyan gyakorlat, ami itthon korábban ismeretlen volt. Talán Oroszországig kell menni, hogy hasonló, a hatalom által szervezett lejáratóakciókat találjunk.

Megnyugtató olvasni Áder János pár évvel ezelőtti szavait a parlamentből, amikor a szocialistákhoz fordulva azt mondta:

„A Fidesz ebben a sárdobálásban nem kíván részt venni. (Derültség, szórványos taps az MSZP soraiban. - Taps a Fidesz soraiban.) Arra kérem önöket, hogy ne folytassák ebben a stílusban a kampányukat, beszéljünk inkább az embereket jobban érintő és érdeklő kérdésekről.”

Ahogy Selmeczi Gabriella is feltette a kérdést 2012-ben:

„Tisztelt Képviselőtársaim! Önök mit gondolnak, mi lesz a következménye annak, ha már bő másfél évvel a választások előtt a Gyurcsány-Bajnai-szövetség és szocialista segédcsapatai sértő és gyűlölködő szennylapokkal árasztják el a postaládákat, ha féktelen hatalomvágyuk felülírja a társadalom tagjai által megkívánt erkölcs szabályait?”

Sajnos Selmeczi Gabriella most már nincs sehol.

Szerencsére akad még józan hang

Ron Werber haraggal vált el az MSZP-től 2014-ben. Elmondta, vitája volt Molnár Zsolttal, az MSZP kampányfőnökével azon, hogy mihez kezdjenek Rogán Antal vagyonnyilatkozatával, amiben nem az igazság szerepelt a lakásáról. Werber ezt használni akart a kampányban, Molnár Zsolt viszont ezt nem engedte, és hetekig visszatartotta az információt, annak ellenére, hogy a Fidesz sorra vette elő a szocialista politikusok ügyeit.

Fotó: Botos Tamás