Van egy rossz hírünk azoknak, akik az izlandi focicsodából annyit értettek meg, hogy stadionépítésekkel kezdték

Az izlandi labdarúgó válogatott óriásit dobott története legelső nagy tornáján. Hogy hogyan jutottak el nagyon mélyről az Európa-bajnokságon a nyolc közé, arról már írtunk. Olyan csoda volt, amiben nem volt csoda, csak egy jó elképzelés szisztemtikus megvalósítása, ami mostanra be is ért be.

Igen, ennek része volt, hogy infrastruktúrába is beruháztak. Volt, aki párhuzamot vont a magyarországi stadionépítések és az izlandi építkezések között, hogy lám, ők is ezzel kezdték. Ez így nem igaz, Izlandon a legnagyobb stadion is csak 15 ezres, a következő 6 ezres, igaz, nincsenek is sokan, összesen Veszprém megyényien. De nálunk Kisvárdán is ilyen kis ékszerdoboz stadion épül.

Amit ők építettek, azok nem stadionok, hanem hangárszerű csarnokok.

Ezekben a futballházakban egész évben focizhatnak, elsősorban gyerekek. Akinek egyébként az iskolák közelében is építettek kisebb pályákat.

Az izlandi futballházakhoz hasonlóból nincs egy sem Magyarországon. Ez derült ki abból a tegnap nyilvánosságra hozott jelentésből is, amit a belga Double Pass készített a magyar futballakadémiákról a Magyar Labdarúgó Szövetség megbízásából.

„Fedett, nagypályás, műfüves létesítmények nem állnak az utánpótlásközpontok rendelkezésére.”

- írják az átvilágítók.

Az izlandi siker másik megalapozója az volt, hogy egészen kis gyerekekkel kezdtek komolyan foglalkozni, képzett edzőket állítottak melléjük.

Ehhez képest nálunk a Double Pass a kitűzött célok közé ezt is beírta:

„A fiatalabb (pre-akadémiai, kispályás) korosztályok: több figyelmet fordítani a csapat- és egyéni fejlesztésre!”

Arra jutottak, hogy a fiatalokkal foglalkozó edzők között kevés a főállású, és a fizetésük is jóval alacsonyabb, mint az idősebbekkel foglalkozóké, „holott az alapozó fázis legalább ugyanazt az edzői minőséget követeli meg, sőt, a felelősség nagyobb e korosztályok trénerein”.

Izlandon 11 futballház van. Magyarországon 15 akadémiát világítottak át a Double Pass-osok. A végső listájukon csak hatodik az a Puskás Akadémia, ami tao-s pénzekből az elmúlt években több mint 11 milliárdhoz jutott. A megállapításaik alapján egyáltalán nem csoda, hogy a magyar utánpóltásválogatottak rendre elbuknak a selejtezőkön.

Az MLSZ a jelentés alapján átszervezné az utánpótlásképzést. Az elnökség 12 regionális hatáskörrel is rendelkező utánpótlás-képző központot jelölt ki és a regionális feladatokra további forrásokat biztosít. (Ezeket az MLSZ egyébként - teljesen jogosan - közpénznek tekinti, mint az korábban kiderült, amikor Bernd Strock mellé álltak abban a vitában, amit a szövetségi kapitány a Felcsúttal vívott.)

A kiemelt utánpótlás-központok működését a szövetség a Double Pass fejlesztési javaslatok alapján szigorú minőségbiztosítási eljárás alá vonja. Az egyik szempont például az lesz, hogy hány, később minél magasabb szinten futballozó játékost tudnak kinevelni.

A Double Pass ranglistája a magyar fociakadémiákról így néz ki (zárójelben a 2014-es helyezésük, ha akkor volt ilyen):

  1. Debrecen (2014-ben 1.)
  2. Illés Akadémia, Szombathely (3.)
  3. Magyar Futball Akadémia, Honvéd (5.)
  4. Sándor Károly, MTK (6.)
  5. Fehér Miklós, Győr (2.)
  6. Puskás Akadémia, Felcsút (9.)
  7. Vasas (3.)
  8. Újpest (6.)
  9. Bozsik József, Nyíregyháza (8.)
  10. Békéscsaba (9.)
  11. Ferencváros (-)
  12. Kecskemét (12.)
  13. Pécs (-)
  14. Kaposvár (9.)
  15. Diósgyőr (-)