A nyugaton dolgozó magyaroknak nagyon nehéz lesz üzenniük Brüsszelnek a kvótanépszavazáson

Tudta?

Az október 2-ra kitűzött kvótanépszavazáson a külföldről szavazókra ugyanazok a szabályok vonatkoznak, amik a két évvel ezelőtti parlamenti választáson. Tehát míg a főleg a szomszédos országokban (főleg Romániában és Szlovákiában) élő kettős állampolgárok levélben is szavazhatnak, addig a külföldön dolgozó vagy tanuló magyaroknak el kell menniük a hozzájuk legközelebb eső külképviseletre.

Több százezer olyan magyar állampolgár van, aki ugyan rendelkezik magyarországi lakcímmel, de munka vagy tanulás miatt külföldön él.

Ők, ha olyan nagyvárosban élnek, ahol van magyar külképviselet, akkor sorba kell állniuk a szavazáshoz, ha pedig a külképviselettől messze, akkor még utazniuk is kell. Ausztráliában vagy az Egyesült Államokban akár több ezer kilométert is.

Ezt a gyakorlatot a parlamenti választások idején is sok kritika érte, de akkor az Alkotmánybíróság és az Emberi Jogok Európai Bírósága is elutasította a panaszokat. mindkét főrumon azzal érveltek, hogy azért lehet eltérés a szavazás módjában a kettős állampolgárok és a külföldön dolgozók között, mert eltérően is szavaznak: a magyar lakcímmel nem rendelkező kettős állampolgárok csak pártlistákra, a külföldön dolgozó, de magyar lakcímmel rendelkező nagykorúak pedig pártlistákra és egyéni képviselőre is szavazhattak.

Az október 2-i kvótanépszavazáson azonban már nem lesz különbség a szavazatok között, a kettős állampolgároknak és a külföldön dolgozóknak is ugyanazt a kérdést teszik fel, és a szavazatuk is ugyanannyit ér majd.

De az Alkotmánybíróság szerint ezzel nincs semmi gond, egy korábbi ítéletükban azt írták, hogy

„a Magyarországon állandó lakóhellyel rendelkező választópolgárok kapcsolata az állammal közvetlenebb és erősebb, tőlük elvárható, hogy szavazataikat személyesen, akár a külképviseleteken adják le”.

Ebben az esetben viszont az a kérdés, hogy ha az Alkotmánybíróság szerint a magyar lakcímmel nem rendelkező kettős állampolgárok kapcsolata gyengébb a magyar állammal, akkor miért ér ugyanannyit a szavazatuk a bevánsorlásellenes népszavazáson. De erre egyelőre nincs válasz. (Népszabadság)