Olvasónk hívta fel a figyelmet, a Felcsúton, a Puskás Akadémia árnyékában (konkrétan a címén) kiadott sporthetilap, a FouFourTwo legújabb publicisztikájára, amelyet egy bizonyos Bodnár Zalán jegyez az online kiadás főszerkesztőjeként.

Az írás kiindulópontja, hogy Bodnár végignézte a hétvégi meccseket, de nem emlékezett a gólokra. Azért nem emlékezett a gólokra, mert nem voltak emlékezetes gólok. Azért nem voltak emlékezetes gólok, mert a mai focisták rosszak, lányosak, buzisak, nem tudnak focizni.

A szerző ezután rátér az okokra, amelyek nem mások, mint a tradicionális klubmezeket megszégyenítő szponzorált színek. Nem akármilyen színek ezek! Olyan színek, amelyek kiölik a férfiasságot a férfiakból.

A világos zöld!

„a hagyományápolásra oly büszke Liverpool valami meghatározhatatlan színű - amit legfeljebb a nők tudnak szóval kifejezni -, talán leginkább libafoszöld-hányásnak nevezhető mezben játszott”

A piros és a rószaszín!

„hazaiaknál majdnem minden futballistának rózsaszín vagy piros cipője volt”

– írja a szerző, aki ezután – egy kontyra pillantva – világos logikával vezeti le, hogy el van veszve a jövő:

„Ráneztem erre a Morenóra, a kis buzis csurijára, és azon gondolkodtam: ez most tényleg gyerekek példaképe kellene, hogy legyen?”

Az írást persze néhányan nem értették, így a cikk Facebook-oldalán kommentáltak páran.

A szerző azonban nem ingott meg, zseniálisan szerelt:

Nem véletlenül kapott oklevelet ez az egyébként zseniálisan jó stílusú, öltözködésben is pazar formában játszó publicista: