Aggasztja a jezsuitákat a félelem gerjesztése

migráció
2016 szeptember 09., 14:31
comments 195

A magyarországi jezsuiták azt javasolják, hogy mindenki vegyen részt az október 2-i népszavazáson, azonban azt már mindenki egyéni döntésére bízzák, hogyan szavazzon. Ebbe beleférhet az igen, a nem és az érvénytelen szavazat is, hiszen ahogy egy budapesti beszélgetésen a rend egyik tisztségviselője említette, ha valaki szavaz, akkor három lehetőség is nyitva áll előtte.

Érezhetően óvakodik a katolikus egyház állást foglalni a népszavazás ügyében. Helyzetüket különösen kényelmetlenné tette, hogy a kormánypárti politikusok és a kormánypárti sajtó élesen kritizálja Ferenc pápa türelemre és befogadásra intő szavait. Így fordulhatott elő, hogy Orbán Viktor legutóbbi vatikáni látogatása után már olyan hozzászólások jelentek meg a miniszterelnök Facebook-oldalán, hogy Orbán jobb keresztény a pápánál.

A jezsuták szerint túl feketére festették a hazai képet

A jezsuiták szerint jó, hogy bizonyos kérdésekben helye van a pluralizmusnak az egyházon belül, és így többféle vélemény is megjelenhetett a népszavazással és a menekültválsággal kapcsolatban.

Van saját véleményük is, és eszerint nem jó az, hogy Magyarországon a valós, de felnagyított félelmeken alapuló értelmezés kapott csak igazán teret.

Ennél a probléma szerintük komplexebb. A határozott hangú üzenetek csak határozott válaszokat váltanak ki, ahelyett hogy a téma bonyolultságához méltó, összetettebb gondolkodás kezdődne.

Kontrollálatlan folyamat indulhat

A jezsuiták szerint a népszavazáson feltett kérdés nem ügydöntő, hiszen jogi hatása az EU működésére nem lehet.

Ha Magyarország újra akarja írni azt, hogy miben dönthetnek a közös intézmények, és miben a tagállamok, akkor ebből az következik, hogy az EU alapszerződését kellene módosítani. Amennyiben pedig ez nem sikerül, akkor akár Magyarország EU-ból való kilépése is következhet a népszavazásból, és a Brexithez hasonló, kontrollálatlan folyamat indulhat el, merült fel az aggodalom a rendben.

A kérdést ezért jogi szempontból nem tartják szerencsésnek. Hiszen felvetésével azt is vizsgálni kellene, hogy Magyarország jövője hogyan volna lehetséges az EU-n kívül, erről azonban nincs most vita.

Ugyanígy a közösségek együttélésére is hosszú távon hatással lehet a mostani népszavazás és a hozzá kötődő kampány. Nem csupán a magyarok és az itteni menekültek viszonyára lehet hatással, hanem a magyar – cigány együttélésre, a határon túli magyarok sorsára, és a Nyugaton munkát vállaló magyarok helyzetére is. E szempontokra is jobban lehetne figyelni.

Félelmetesebb az, amit nem ismerünk

A jezsuitáknak fontos tapasztalatuk, hogy a migránsoktól sokkal inkább félnek az emberek az ország olyan részein, ahol sohasem fordultak meg menekültek, például a Tiszántúlon. Közben Nyugat-Európában, ahol napi szinten feladatot jelent az ellátásuk és az integrálásuk, sokkal érzékenyebben lehet vitatkozni a helyzetről, sokkal kevésbé fekete-fehér kérdésként merül fel, hogy mit kellene tenni.

Míg a Wilkommenskulturnak nevezett teljesen pozitív reakciót is szélső kilengésnek tartják a hazai jezsuiták, addig a migránsok teljes elutasítását, illetve a félelem gerjesztését is ilyen kilengésnek értékelik.

Az integráció a személyes kapcsolatokon múlik

A jezsuiták szerint a legjobb az lenne, ha mindenki a saját hazájában tudna boldogulni, ezért a közel-keleti béke megteremtése, és az újjáépítés segítése lenne a legfontosabb globális feladat.

Loyolai Ignác, a jezsuita rend alapítója Jean Helart festményén. Fotó: Manuel Cohen/AFP
photo_camera Loyolai Ignác, a jezsuita rend alapítója Jean Helart festményén. Fotó: Manuel Cohen/AFP

Azonban ha vannak emberek, akik itt tudnak csak boldogulni, és befogadásukat az állam is elismeri, akkor segíteni kell őket, nem csupán anyagilag, hanem közvetlen emberi kapcsolatokkal is. A rend igyekszik családok segítésén és gyerekek iskoláztatásán keresztül modelleket kialakítani, hogyan is működhet az integráció a gyakorlatban.

Figyelemre méltónak tartanak egy francia egyházi kezdeményezést, ahol 600 család segít napi szinten egy-egy menekült családnak, hogy a személyes kapcsolatokon keresztül valósulhasson meg az integráció.

Programokat akarnak indítani a magyar társadalom érzékenyítése érdekében, iskolai anyagokat is készítenek ehhez.

A jezsuiták tapasztalata szerint fontos, hogy belátható időn belül rendeződjön egy-egy menekült sorsa, mert a hosszú ideig tartó egzisztenciális kilátástalanságtól megőrülnek az emberek, és ezután már nagyon nehéz lesz az integrálásuk. Találkoztak olyan családdal, akik ugyan megkapták a magyar államtól az oltalmazotti státust, tehát biztosan rászorulók voltak, ám egyszerűen kirakták őket a menekülttáborból, és nem volt semmilyen módjuk arra, hogy új életet kezdjenek itt.

Nem volt audencia

Megkérdeztem, hogy a népszavazás szóba került e Ferenc pápa és Orbán Viktor augusztus 28-i római találkozóján. Kiderült, hogy egy nagyobb, sok vendéget felvonultató rendezvény fogadásán találkoztak, az egyházfő és a miniszterelnök a köszönésen túl most nem beszélgetett egymással.

Kommentek

Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.