Gyanús az EU-nak a kínaiakkal leboltolt vasútfelújításunk

Nincsenek jó híreink a kormány által egyszerűen Közép-Európa legnagyobb infrastrukturális projektjeként emlegetett vasútfelújításról.

Ez az a beruházás, ami magyar, szerb és kínai együttműködésben korszerűsítené a Budapest-Belgrád vasútvonalat.

Miután múlt héten kiderült, hogy az amúgy is 2400 év alatt megtérülő 472 milliárdos beruházás további 80 milliárddal bővül a budapesti olimpia tervei miatt, a Magyar Nemzet most arról ír, hogy az Európai Uniónak több kifogása is van a projekttel.

A lap szerint korrupció gyanúja miatt májusban az Európai Bizottság elindította a kötelezettségszegési eljárás előkészületeit a Budapest–Belgrád-vasútvonal fejlesztésének kínai szála miatt.

A Magyar Nemzetnél lévő dokumentumok szerint Brüsszel hiányolja a tendereztetést, hiszen a tavalyi szucsoui megállapodásban egyszerűen a MÁV Zrt.-t, valamint a kínai vasúttársaságok, a China Railway International Corporation Ltd. és a China Railway International Group által létrehozott vegyesvállalatot nevezik meg a beruházás fővállalkozójának, ami Brüsszel szerint versenyjogi szabályokat sért.

A magyar kormány válasza szerint a fővállalkozóként nevezett vegyes vállalat nem vesz majd részt közvetlenül a beruházás megvalósításában.

A bizottság felvetette a közös kereskedelempolitikát is, de a magyar válasz szerint a kormányközi megállapodás nem tartozik a közös kereskedelempolitika hatálya alá, vagyis az ügyhöz Brüsszelnek nincs köze.

A kötelezettségszegési eljárás most az első, úgynevezett pilot fázisában jár. Ha a tárgyalások nem vezetnek eredményre, akkor indítja el a bizottság a tényleges kötelezettségszegési eljárást.

Brüsszel talált egy másik fogást is a projekten. Ez pedig az órisái kínai hitel.

Szijjártó Belgrádban a múlt héten megerősítette azt a szándékot, hogy a beruházás 85 százalékát kedvezményes kamatozású kínai hitelből finanszírozzák. A 20 éves futamidejű hitel kamatáról még nincs döntés, de annak olcsóbbnak kell lenni bármely Európában elérhető, fejlesztési banki típusú hitelnél.  

Brüsszel szerint a hitel felvétele – egyéb költségcsökkentés híján – ellentétes lehet a 2016–2020-ra vonatkozó konvergenciaprogrammal, ami rögzíti az államadósság csökkentését, mégpedig a mostani GDP-arányos 75 százalék körüli szintről 65 százalék alá. Ráadásul az alaptörvényben is az szerepel, hogy csökkenteni kell az államadósság mértékét mindaddig, amíg az a teljes hazai össztermék felét meghaladja.

Nem sokat segít a Budapest-Belgrád vasútvonal felújításának megismerésében, hogy a kormány 10 évre titkosította azt a félmilliárdért készült megvalósíthatósági tanulmányt, ami azt vizsgálta, hogy mekkora áruforgalommal számolnak, és mennyi idő alatt térülne meg a beruházás. Így marad a Figyelő korábbi számítása, ami szerint 2400 év alatt térül meg a beruházás.

Szijjártó szerint egyébként azért nagyon fontos ennek a vasútvonalnak a felújítása, mert „a beruházással Magyarországon keresztül vezet majd a leggyorsabb útvonal Nyugat-Európába azon görögországi kikötők felől, ahova a Közel-Keletről és Kínából nagy mennyiségű árut szállítanak”.

;