A kormány pont azt csinálja az igazságszolgáltatással, amit autoriter rendszerekben szoktak

Az autoriter rendszerekben jellemző az a munkamegosztás, hogy úgy biztosítják a bíróságok függetlenségét, hogy a jelentős ügyeket kiszervezik alóluk

- erről Fleck Zoltán jogszociológus beszélt a Magyar Tudományos Akadémián, ahol csütörtökön három és fél órás vita folyt a kormány különbíróságos tervéről.

A terv lényege, hogy közigazgatási bíróság néven új szereplőt hoznak be az igazságszolgáltatásba, ide kerülnének többek között például a választási ügyekkel, a közbeszerzésekkel vagy a médiahatóság döntéseivel kapcsolatos jogviták. Látható, hogy az új bíróság nagyon sok, a hatalom számára fontos, gazdasági, politikai ügyben döntene. Vezető testülete csak felerészben állna bírókból, az másik felét a közigazgatásból, például kormánytisztviselőkből verbuválnák.

A kormány elképzelése olyan meredekre sikerült, hogy Handó Tünde vezette Országos Bírósági Hivatal (OBH) is 32 oldalas elemzésben szedte szét az ötletet. Láthatóan tisztában vannak vele, mire megy ki a játék, többek között azt írták, hogy

"Kiemelt gazdasági, gyakran politikai faktorral is rendelkező ügyek kerülnek majd a felsőbíróság elé (...) a bírói hatalom (...) a végrehajtói hatalomból érkező nagyszámú szakemberre átruházása a bíróság szervezeti függetlenségének, a jogállamiság alkotmányos követelményének sérülésére hivatkozó kritikai álláspont megfogalmazására ad - kétség kívül nem kevés - alapot."

Ilyen előzmények után hívott össze csütörtök délelőttre szakmai vitát az MTA Állam- és Jogtudományi Bizottság Közjogi Albizottsága.

A beszélgetésen először Rozsnyai Krisztina, a igazságügyi minisztérium különbíróságos javaslatának egyik készítője adta elő, hogy éppen a hatékonyabb jogvédelem érdekében csinálnák most meg a különbíróságokat, és egyébként is nemzetközi példák felhasználásával dolgoztak. Rozsnyai az elmúlt hetekben elhangzott kritikákkal nem foglalkozott.

Tordai Csaba alkotmányjogász Rozsnyai után arról beszélt, hogy lehetnek egyébként prímák a javasolt szabályok, ha nem megfelelő emberek kerülnek a bíróságokra. Felvetette, hogy európai szakértők gyönyörű törvényeket írnak az igazságszolgáltatásról a közép-ázsiai diktatúráknak, csak ha aztán a rendszert a hatalom embereivel töltik fel, akkor a jó törvények nem sokat érnek.

A legsúlyosabb dolgokat csütörtökön Fleck Zoltán jogszociológus mondta.

Szerinte az autokratikus rendszer, ami ma Magyarországon működik, nem érdekelt a bíróságok függetlenségében. Minél több a visszaélés a kormányzásban, annál erősebb az igény a független bíróságok legyűrésére, vagy különbíróságok létrehozására.

Erre utalt már az elején idézett mondata is. A hatalom számára kiemelt jelentőségű ügyekben dönt a különbíróság, így a "normál" igazságszolgáltatás megőrizheti függetlenségét, mert ugye a fontos témák nem kerülnek eléjük.

Ez a megoldás több dolog is miatt jó a hatalomnak.

  • Egyrészt lehet mutatni, hogy igenis van független igazságszolgáltatás, tehát erősítheti a legitimációt,
  • a különbíróságokat fel lehet használni a politikai ellenfelekkel szemben is,
  • és bizonyos kellemetlen döntéseket egész egyszerűen át lehet tolni a bíróságokra.

Bár Fleck direktben nem mondta ki, ezek közül ma Magyarországon mindegyikre lehet példát találni. Legutóbb is a Kúria mondta ki, hogy nem lehet népszavazás az olimpiáról, így a kormánynak nem kellett.

A különbíróságok tervét jegyző Rosznyai előadása láthatóan nem nagyon győzte meg a hallgatóságot. A vitában hivatalban lévő bírók is részt vettek, érthetően ők nem fogalmaztak nagyon sarkosan, de az kiderült, hogy továbbra se nagyon érti senki, hogy a jelenleg működő rendszeren miért kell most hirtelen változtatni.

A kormány egyik fő érvét is gyorsan szétszedték.

A javaslat valami olyasmivel próbál érvelni, hogy egy bíró akkor tud majd okosan, igazságosan dönteni mondjuk egy építési engedély ügyében, ha jártas az építési engedélyeztetés világában. Ezért kellenek csak bírák helyett közigazgatási szakemberek is a különbíróságra.

Ezzel szemben az volt a markáns álláspont, hogy valaki nem elsősorban attól lesz jó bíró, hogy ász építési, vízszabályozási vagy bármilyen szakjogi kérdésekben, hanem attól, hogy tudja értelmezni az elé kerülő ügyeket, meglátja bennünk a jogvita lényegét, és erős szakmai tartása van.

Ezen a vonalon azt is többen megjegyezték, hogy a jelenlegi szabályok szerint, ha valaki, a példánál maradva az építésügyről kerül a bíróságra, akkor a saját szakterületén két évig nem ítélkezhet. Addig mással kell foglalkoznia, miközben nem világos, hogy egy penge építésügyi közigazgatási ember miért értene mondjuk az adóügyi vagy versenyjogi vitákhoz, amivel az első két évben kellene foglalkoznia.

Az egyetlen igazán pozitív fejlemény az volt, hogy a javaslatot készítő Rozsnyai Krisztina a Narancs kérdésére válaszolva elmondta, hogy az eredeti tervekkel szemben a közérdekű adat perek mégsem kerülnek majd a különbíróságokhoz. Erre azért Fleck Zoltán megjegyezte, hogy a parlament előtt egy módosítóval még visszacsempészhetik majd a törvénybe a kormánypárti képviselők.