Orbán Viktor nem fogad el támogatást az EU-tól a menekültválság kezelésére
2016 szeptember 24., 15:19
Orbán fegyvereket vinne Líbiába, hogy megállítsa a menekülteket
Szombaton Orbán Viktor a bécsi sajtótájékoztatóján kitért arra is a Földközi-tenger országaira is. Azt mondta, Líbiában létrehozna egy „gigantikus menekültvárost” ahová visszatoloncolhatnák a tengeri úton érkezett menekülteket, csakhogy ehhez előbb stabilizálni kellene az országot. A stabilizációt pedig úgy képzeli el, hogy
„fel kell fegyverezni a megfelelő líbiai erőket, és az érintett partszakaszt európai pénzen és európai fegyverekkel meg kell védeni”.
Majd kitért arra is, hogy bár Magyarország súlya nem hatalmazza fel arra, hogy „ilyen dimenziókban” gondolkodjon, de hajlandó lenne arra, hogy egy líbiai kormány létrehozatala nélkül is felügyelet alá vonhatnák a líbiai partszakasz egy részét, hogy ott ellássák az Európába tartó migránsokat.
Szerinte a kvótánál ezek sokkal becsületesebb, egyszerűbb és az európai jogrendnek inkább megfelelő megoldások
Beszélt arról is, hogy az Európai Uniónak Egyiptommal is külön megállapodást kellene kötnie, mert szerinte ott még 5,5 millió migráns várakozik. Elmondta, hogy ha a az EU nem köt megállapodást Egyiptommal, „akkor onnan meglepetés érhet bennünket”.
Nem bízik már Törökországban
Orbán a bécsi migrációs csúcsnak egyedül azzal a részével volt elégedett, hogy minden résztvevő lezárva tartaná a balkáni útvonalat. Orbán szerint ugyanakkor kudarcnak tekinthető, hogy nem kaptak választ arra, Görögország mikortól lesz képes lezárni déli határát.
Kiemelte, ez felveti annak kérdését, hogy akkor hol van Európa azon külső határa, amely még megvédhető. A magyar miniszterelnök szerint egyesek erre azt a választ adják, hogy nincs szükség ilyen védelemre, mert a török-EU megállapodás nem engedi megismétlődni az egy évvel ezelőtt történteket.
Orbán már nem bízik ennyire Törökországban, úgy gondolja, szükség van egy vészforgatókönyvre, mivel nem lehet kizárólag ebben a megállapodásban bízni, például azért sem, mert Törökországban nemrég puccsot kíséreltek meg. Hozzátette, hogy „a migránsok megindulásakor már késő lesz kapkodni”. A miniszterelnök tájékoztatása szerint a részvevők nem jutottak egyezségre javaslatáról, ezért további tanácskozásokra lesz szükség.
Már igazából csak a népszavazásban bízik
A magyar miniszterelnök még mindig úgy érzi, hogy Magyarországot becsapták kvótaügyben, beszélt beszélt, hogy ő már nem tudja elhinni az EU-nak, hogy nem lesz kötelező kvóta. Persze elmondta, hogy a kételyei eloszlatásában csak egy nagy népszavazási NEM segíthet. Ugyanakkor egy fillért sem hajlandó elfogadni Brüsszeltől, ha azt a menekültválság kezelésére adnák.
A NEM Ámen lehet az alkotmánymódosításra
Arra a felvetésre, hogy egy sikeres kvótanépszavazás után lesz-e alkotmánymódosítás, azt felelte: a népszavazás után „megfelelő szintű” tanácskozásokat fog tartani a közjogi következményekről.
„Ebben a kérdésben egyszer kell kimondani az áment, és az utána úgy van. És nekünk, politikusoknak az a dolgunk, hogy ha a nép kimondta, akkor azt rögzíteni kell olyan jogi formában, hogy azt onnan kimozdítani többé ne lehessen”
- jegyezte meg Orbán az alkotmánymódostásról.
Az európai no-go zónákkal kapcsolatos vitára úgy reagált, hogy szerinte fel kell menni az internetre, és el kell olvasni a turisztikai cégek ajánlásait arról, hogy hova nem kellene menni. Hozzátette, belátja, hogy ez kényelmetlen egy-egy országnak.
Mindenki húzzon vissza a saját fügefája alá!
Orbán Viktor az európai politikai élet jelenlegi legfontosabb vitájának nevezte azt a két komoly gondolati iskola közötti szembenállást, amely eltérően képzeli el a modern világot. Az ezek egyikét valló vezetők szerint olyan nagymértékű, akár milliós nagyságrendű népvándorlás indult el, amely nem állítható meg, sőt az a jövő fejlődési iránya. A miniszterelnök szerint ez az oldal úgy gondolja, ha igaz, hogy a Föld egy globális falu, akkor lehet alvégről felvégre mozogni, miért kellene őket megállítani.
„Mi szerintünk azonban nem ilyen lesz, mi szerintünk mindenkinek - ahogy írva van - a saját fügefája alatt van a helye” - emelte ki a miniszterelnök. Szerinte a Föld továbbra is országok és nemzetek között lesz felosztva, „mindenkinek azért a földdarabért van felelőssége, ahova született, és nem lehet csak ki-be ugrálni egyik országból a másikba, és azt gondolni, hogy ez egy emberi jog”.
Orbán beszélt arról is, hogy a „huszonegyedik század technikai korszakában bármennyi embert meg lehet állítani. Csak kellő óvatossággal, együttérzéssel és egyértelműséggel kell ezt tenni”. Hozzátette, hogy senki nem akar háborút, áldozatokat. Orbán Viktor szerint ilyen határvédelemre van példa az Egyesült Államokban, Spanyolországban vagy Izraelben.
További kérdésekre válaszolva a miniszterelnök kijelentette, Magyarország nem azért lépett be az unióba, hogy kilépjen, az EU legnagyobb támogatottságát pedig a sok vita ellenére is Magyarországon mérik. „Negyven év szovjet megszállás után könnyű hinni Európában" - jegyezte meg.
Orbán Viktor végül kitért arra is, hogy az uniót nem az intézményei, hanem a meghatározó nemzetállamok fogják majd megreformálni, a változtatások tartalma pedig a nemzeti választásokon dől majd el. (Index/MTI)
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.