Lenne még pár téma, amiben érdemes lenne megkérdezni a magyarokat

„Mi, magyarok mindig népszavazáson döntöttünk a jövőnket érintő legfontosabb ügyekben” - írta és mondta mostanában Orbán Viktor, de annyiszor, mintha igaz lenne.

Bőven lett volna olyan alkalom, amikor a mostani népszavazásnál indokoltabb lett volna megkérdezni a népet.

Az alaptörvény például egészen biztosan több embert érint, mint a menekültkvóta. Nem erősítették meg referendummal, Orbán Viktor azt mondta, hogy nem híve a népszavazásnak az új alkotmány kérdésében, "azért választják meg a képviselőket, hogy a mindenkire tartozó fontos kérdésekben döntsenek, és csak kivételes esetben forduljanak a választókhoz".

Az alaptörvény ugyanakkor nehezítette a későbbi népszavazásokat. Akkor is, amikor valaki ezzel próbálkozott:

„Egyetért Ön azzal, hogy a demokrácia alapelvének megfelelően a magyar állampolgárok népszavazással bármiről dönthessenek?”

De ennél azért komolyabb kérdésekben is komoly népszavazás elhárító lett.

Nem vagyunk Svájc, ahol mindenről megkérdezik az embereket, így aztán rengeteg kérdés fennakad a szűrőn. Nem mindig teljesen érthetetlenül. Idén nem ment át például az az állampolgári kezdeményezés sem, hogy

„- Egyetért-e Ön azzal, hogy II. Rákóczi Ferenc, Széchenyi István, Deák Ferenc, Kossuth Lajos földi maradványai az Országház Felsőházi termében (Felsőházában) kerüljenek végső elhelyezésre, hogy szellemiségükkel vigyázzák a jelen és jövő politikusait?"

vagy ez sem

"Akarja-e, hogy minden magyar állampolgár -aki magyarországi, bejelentett lakóhellyel rendelkezik-, havi nettó 100 000 Ft, a kisgyermeket váró édesanyák pedig havi nettó 200 000 Ft alanyi jogon járó juttatást kapjanak?"

Voltak viszont olyan témák, amikben a hirtelen népszavazásbarát kormány mércéjével mérve már szavaznunk kellett volna, hiszen majdnem minden magyart érint, az ország sorsát évtizedekre meghatározza.

Ha azt vesszük alapul, hogy a kormányzati szórólap szerint Brüsszel a bevándorlók elutasítása miatt akkora büntetést helyezett kilátásban, amennyiért egy magyar ember átlagosan 39 évet dolgozik, akkor a következő témákban kellett volna népszavazást tartani:

  • a paksi atomerőmű bővítése, amit teljesen váratlanul jelentette be egy moszkvai útján Orbán Viktor. Becsült költsége 12 milliárd euró, vagyis 3700-3800 milliárd forint. Ellenzéki oldalról volt népszavazási kezdeményezés, de a Nemzeti Választási Bizottság lesöpörte azzal, hogy nemzetközi szerződésbe foglalt kötelezettségről nem lehet népszavazást tartani, hiszen a kormány gyorsan keresztülvert a parlamenten egy, az oroszokkal kötött nemzetközi szerződést. Sakk-matt.
  • magánnyugdíjpénztárak államosítása. A kormány az emberek 3000 milliárdos megtakarítására tette rá a kezét, az emberek megkérdezése nélkül. Az így megszerzett vagyont felélte.
  • budapesti olimpia. Ennek költsége alsó hangon 2700 milliárd forint. Úgy pályáztunk, hogy a fővárosi képviselőknek kiosztottak egy nagyon optimista vezetői összefoglalót az 1300 oldalas, a nyilvánosság elől sokáig dugdosott tanulmányból. Tarlós István szerint az embereknek nem lett volna elég információja a döntéshez, a főpolgármester és Lázár János is arról beszélt, hogy az ilyen döntések meghozatalára ott vannak a megválasztott népképviseleti szervek. Hogy mennyire átláthatatlanul szórják már rá most is a pénzt, arról itt írtunk.
  • vasárnapi zárva tartás. Ami ebben az ügyben ment, az tényleg megmutatta, mit is gondol a Fidesz erről a népszavazás dologról. Volt itt minden, hogy a közvélemény többsége számára utált rendelkezésről ne legyen szavazás: a semmiből felbukkanó kezdeményezők, szándékosan rossz kérdésekkel, amivel beelőzték azokat, amik eljuthattak volna a népszavazásig, végül a kopaszok, akik körül akkora felháborodás lett, hogy a kormány elengedte a vasárnapi zárva tartást. A kopaszok megúszták.