43,38 százalék vette a fáradságot, az ő 6,27 százalékuk érvénytelenül szavazott, a maradék 98,34 százaléka pedig nemmel. Vidéken többen mentek, Budapesten kiugróan kevesen. De nem ez a lényeg, hanem:

1. Magyarország nem lett jobb hely

Ahogy a 444 is leszögezte a népszavazás előtt, ha már egy teljesen értelmetlen népszavazást rendez az ország, a lehető legjobb végkifejlet, ha az érvénytelen lesz. De ettől még Magyarország nem jobb hely hétfőn, mint amilyen szombaton volt. Még az az öröm sem adatott meg senkinek, hogy legalább egy kicsit tényleg őszintén ünnepelhessen vasárnap este. A pártok ilyenkor kényszeresen sugárzott öröme a szokásosnal is hamisabb volt, és valahogy a nép sem táncolt sehol az utcán.

Aki tényleg azt hitte, hogy a nemzet megvédése a tét, nem lehet boldog egy ilyen 40 százalékos védelem után. Olyan ember pedig biztosan nem létezik, aki miután megünnepelte az Újlipótváros mélyén elért 40 százalékos érvénytelenkedést, tényleg azt gondolja, hogy ettől Magyarország jobb hely lett.

2. Magyarország egyáltalán nem lett jobb hely

A közvéleménykutatásoket mindenki ismeri, pontosan tudjuk, hogy a magyar választópolgárok elsöprő többsége mit gondol azokról a szerencsétlenekről, akiknek el kell menekülniük hazájukból. Még a legjobb estetben is azt, hogy ne jöjjenek ide. Senkinek nincs semmi alapja azt gondolni, hogy ha a vasárnapi népszavazáson kötelező a részvétel, a mostanitól alapvetően különböző eredmény született volna.

És ha nem 98 százalék a nem, csak mondjuk 80, amihez azért már elég erős fantázia kell, akkor mi van? Semmi nincs. Magyarország ilyen hely, csak most a passzivitás és az undor mindentől, amit a Fidesz 2016-ban képvisel, erősebb volt az idegengyűlöletnél.

3. Magyarország rosszabb hely lesz

Orbán Viktor 2015 novemberében Felcsúton - hol máshol - foglalta össze a legjobban politikájának a lényegét: „ha támadják a kisvasutat, akkor meg kell hosszabbítani Bicskéig, és ha akkor is támadják, akkor meg Lovasberényig”. A kifelé kommunikált „elsöprő siker” ellenére Orbán nyilván tisztában van azzal, hogy vasárnap ő nem nyert semmit, és hiába a népszavazás előtti napok villámgyors visszatáncolása, egy kétharmaddal kérkedő kormánynak a 40 százalék nem lehet győzelem.

A népszavazás eredményétől teljesen függetlenül benyújtandó alkotmánymódosítás nem a kormány igazi reakciója erre a 40 százalékra. Arra még várnunk kell néhány napot, és minden bizonnyal károsabb és drágább lesz, mint a kisvasút meghosszabbítása Bicskéig. Lovasberényig.

4. Orbán Viktor leváltása semmivel sem került közelebb

Pedig ahhoz, hogy Magyarország valah is jobb hely lehessen, ez elkerülhetetlen. A legpozitívabb olvasata a vasárnapi népszavazásnak az, hogy nemcsak Budapest, de a vidéki nagyvárosok sem nagyon vevők már a lopásnak és a hazudozásnak arra a különösen mérgező keverékére, amit a Fidesz 2016-ban ajánlani tud. Cserébe viszont senki nem ajánl nekik semmit.

A Jobbik fulladozik a Fidesz ravaszabb gyűlöletáradatában. A „balliberális” ellenzék egyik feléről már nemcsak az újságírók, hanem potenciális szavazóik is sejtik, hogy a Fidesztől kapják a fizetést, a másik fele pedig még az Újlipótváros mélyén sem érdekel senkit. Az megvan, hogy a Párbeszéd Magyarországért néhány hete Párbeszédre változtatta a nevét? Na ugye.

A vasárnap otthon maradó hatvan százalékból jó képzelőerővel egy ellenzéki budapesti főpolgármestert ki lehet nézni, de az már 2014-ben is majdnem összejött. Ennél többhöz valaminek nagyon meg kellene változnia Magyarországon.

5. 3 282 928 Magyarország lakosságának egyharmada

Pluszmínusz néhány tízezer ember, de az egyszerűség kedvéért maradjunk annyiban, hogy vasárnap Magyarország lakosságának - nem a választópolgároknak, a teljes lakosságnak - egyharmada elment egy teljesen értelmetlen, valós tét nélküli népszavazásra, hogy úgy voksoljon, ahogy a hónapok óta ömlő aljas kormánypropaganda kérte tőle. Ez az egyetlen igazán fontos szám, és akit tényleg érdekel, hogy mi folyik itt, és mi minden jön még, az ezzel a számmal foglalkozzon, ne mással.