Nyúlik, mint a gumi Orbán Viktor alkotmánymódosítása

Négy helyen kívánja módosítani a kormány az alkotmányt, az október 2-i érvénytelen népszavazás nyomán. A módosítási javaslatot Orbán Viktor nyújtotta be a parlamentnek.

Valljuk

Az alkotmány elején van az úgynevezett nemzeti hitvallás. Ez nem szabályokat, hanem értékeket rögzít. Ide ezt suvasztják:

„Valljuk, hogy a történeti alkotmányban gyökerező alkotmányos önazonosságunk védelmezése az állam alapvető kötelessége.”

Ez egy puha módosítás, hiszen nem állít gyakorlatban teljesítendő konkrétumot. Általánosságban viszont alkalmas lehet arra, hogy le lehessen vezetni, hogy a magyar alkotmány védelme fontosabb, mint a nemzetközi szerződések védelme, és így az Alkotmánybíróság vagy az EU-val tárgyaló mindenkori kormány számára jelenthet talán támpontot, hivatkozási alapot. A kvótától konkrétan messze van azért.

Néhány dolog, amibe az EU sem szólhat bele

Eddig ez volt az alkotmányban a magyar és az EU-s jog viszonyáról:

„Magyarország az Európai Unióban tagállamként való részvétele érdekében nemzetközi szerződés alapján – az alapító szerződésekből fakadó jogok gyakorlásához és kötelezettségek teljesítéséhez szükséges mértékig – az Alaptörvényből eredő egyes hatásköreit a többi tagállammal közösen, az Európai Unió intézményei útján gyakorolhatja.”

Ez a rész marad, de mögé írnák, hogy:

„Az e bekezdés szerinti hatáskörgyakorlás összhangban kell álljon az Alaptörvényben foglalt alapvető jogokkal és szabadságokkal, továbbá nem korlátozhatja Magyarország területi egységére, népességére, államformájára és állami berendezkedésére vonatkozó elidegeníthetetlen rendelkezési jogát.”

A hivatalos indoklás szerint az új szöveg a régiben szereplő „szükség szerint” kitételt pontosítja, vagyis felsorolják, hogy milyen ügyekben erősebb a magyar alkotmány az EU-s jognál.

Ezek tehát a következők lettek:

  • az Alaptörvénybe foglalt alapvető jogok és szabadságok,
  • területi egység,
  • népesség,
  • államforma
  • és állami berendezkedés.

Ezek viszonylag tág definíciók.

Az első pont például mindenre vonatkozik, ami az Alkotmányban van, vagy csak egy részére? Ha az egészre, akkor a többi pont miért kell?

A területi egységet és az államformát még viszonylag könnyű megérteni, hogy micsoda: ne írhassa elő az EU, hogy Magyarország királyság legyen, vagy hogy Debrecent ne csatolhassák Romániához. Ez világos, és szerencsére ilyen ambíciója az EU-nak nincs is, ebből vita aligha lesz.

A mondat „népesség” szavába kapaszkodva lehetne kvótaügyben ellent állni. Nagy kérdés persze, hogy „a népességre vonatkozó rendelkezés” kategóriába bele lehet-e érteni mondjuk 1294 menekült befogadását egy közel 10 millió lakosú ország esetén, vagy azért ez túlzás.

„Az állami berendezkedés” megint nyúlósabb definíció. Ha mondjuk a magyar demokrácia állapotát kezdené vizsgálni az Európai Bizottság (mint teszi Lengyelország esetében), akkor ez már beleszólás lenne az állami berendezkedésbe? Egyáltalán nem világos itt sem, hogy mi értelme van a módosításnak.

Ki az erősebb?

Más tagállamban is felmerül néha a vita, hogy mi van akkor, ha az ország alkotmánya és az EU-s jog szembe mennek egymással.

Ám a helyzet az, hogy az EU-nak van eszköze kikényszeríteni a közös szabályok teljesítését, míg a tagállamoknak nincs módjuk kikényszeríteni az EU-s szabályok utólagos megváltoztatását. Hiszen ha az Európai Unió bírósága úgy határoz, hogy egy tagállam nem alkalmazza a közös jogot, akkor pénzbüntetést vethet ki rá. A tagállamok viszont nem tudják megbüntetni az EU-t, legfeljebb kilépésükkel jelezhetik, hogy ebből nem kérnek. Szóval a talaj ingoványos marad akkor is, ha ez a szöveg bekerül az alkotmányba.

A szöveg szellemisége viszont összhangban van a magyar kormánynak azzal a törekvésével, hogy az EU alapszerződésének módosításával korlátozza a közös intézmények erejét, és lehetőség szerint a tagállami kormányok és parlamentek vétójogot kapjanak minden ügyben.

Mindenki védje az alkotmányt!

Az alkotmány R cikke eddig ebből a három részből állt:

  • Az Alaptörvény Magyarország jogrendszerének alapja.
  • Az Alaptörvény és a jogszabályok mindenkire kötelezőek.
  • Az Alaptörvény rendelkezéseit azok céljával, a benne foglalt Nemzeti hitvallással és történeti alkotmányunk vívmányaival összhangban kell értelmezni.

Ide most beletennének egy negyedik pontot is, ezt:

„Magyarország alkotmányos identitásának védelme az állam minden szervének kötelessége.”

Ez talán arról szól, hogy megtiltják a későbbi parlamenteknek és kormányoknak, hogy még több jogkört adjanak az EU-nak? Nem egyértelmű.

A lényeg

Kvóta ügyben a legfontosabb részhez csak most jutottunk el. A kormány terve szerint a XIV. cikk elejére betoldják ezt:

„Magyarországra idegen népesség nem telepíthető be. Idegen állampolgár - ide nem értve az Európai Gazdasági Térség országainak állampolgárait - Magyarország területén az Országgyűlés által megalkotott törvény szerinti eljárásban, a magyar hatóságok által egyedileg elbírált kérelme alapján élhet.”

Ez nem zárja ki a kvóta-döntések végrehajtását, csak egy menetrendet rendel mellé. Ráadásul az eddig elfogadott áttelepítés esetében is joga van a tagállamoknak válogatni a menekültek között.

Az új bekezdéshez rendelt indoklás így fogalmaz: „A XIV. cikk új első bekezdése a népszavazási kérdés alkotmányos szinten történő megfogalmazása oly módon, hogy a rendelkezés világossá tenné, hogy betelepítés csak a kérelmező alapjogait is garantáló módon, saját akaratából megfogalmazott kérelmére és a magyar állam szervei által egyedileg elbíráltan történhet.”

Ez azt jelenti, hogy a betelepítendő menekülteknek nyilatkozniuk kell, hogy Magyarországra akarnak jönni.

Az indoklás szerint a bekezdés alapján „nyilvánvaló, hogy az állami szuverenitás immanensen magában foglalja a külföldi személyek államterületre történő belépésének engedélyezéséhez való elidegeníthetetlen jogát”.

Az engedélyezést valóban előírja, de az még jogi értelmezés kérdése lehet, hogy egy EU-s döntésből következik-e az engedélyezés kötelező megadása. Vagyis lehet ezt úgy is értelmezni, hogy ha az EU hoz egy kvótadöntést, akkor a magyar parlamentnek törvényt kell hoznia a végrehajtásáról, a magyar hatóságoknak pedig egyenként kell legalizálniuk az érkezők státusát. Persze lehet úgy is értelmezni, hogy a parlament jogában áll mérlegelni, hogy meghozza-e a szükséges törvényt. Ehhez lenne jó feloldalni az alábbi dilemmát:

Korábban ugye azt láttuk, hogy „a népességre” vonatkozó döntések esetében az EU jogalkotása nem lehet erősebb a magyar alkotmánynál. Azonban hogy a „népességre vonatkozó rendelkezés” 1 vagy 100 vagy 100000 embertől értelmezhető fogalom, az még felvethet vitákat.

Könnyebb lesz okosba' szabotálni

Ránézésre az alkotmánymódosítás inkább ad alkalmat ügyeskedésre, mint strukturális elutasításra kvóta ügyben. Az egyéni kérvényezés és elbírálás előírása adhat lehetőséget izgalmas játékra. Mondjuk van egy kvótadöntés, amit végre kell éppen hajtani: ebben az esetben el kell juttatni megfelelő számú menekültnek a jelentkezési lapokat, amiben jelezniük kell, hogy ide akarnak jönni, annak kitöltésében nyilván segíteni kellene nekik, aztán az egyéni elbírálást is meg kell szervezni magyar oldalon. Itt lehet olyan időhúzó taktikákat a rendszerbe rakni, ami alkalmat adhat a magyar kormánynak a kvótakötelezettségek elodázására.

Első ránézésre az Európai Bizottság nem fog belekötni

A szöveg elég óvatos és nyúlós ahhoz, hogy az Európai Bizottság ne kössön bele alapból. A módosítás nyomán akkor alakulhat ki várakozásunk szerint éles vita Brüsszel és Budapest között, ha egy konkrét ügyben erre a szövegre hivatkozva nem hajt végre Magyarország valamit, amit a brüsszeli intézmények szerint végre kellene hajtania.

Ez a valami jelen esetben nyilván egy kötelező kvótáról szóló döntés lenne. Ám ha lenne is ilyen vita, akkor első körben meg kellene várniuk a feleknek az Európai Bíróság ítéletét, hiszen a magyar és a szlovák kormány már beperelte az EU-t, hogy érvénytelenítsék az eddigi egyetlen kvótadöntést. Az ottani ítélet fontosabb lesz minden alkotmánymódosításnál.

Az egyetlen Magyarországra is vonatkozó kvótadöntés alapján 1294 főt kellene befogadni jövő októberig. Ezt Magyarország egyelőre nem hajtja végre, nyilván kivárják a bírósági ítéletet.

Ha az ítélet nem a magyar kormánynak kedvez, legfeljebb akkor jöhet majd a kérdés, hogy az utólagos alkotmány-módosítás alapján meg lehet-e úszni az 1294 ember befogadását. Hiszen a magyar igazságügyi miniszter korábban azt mondta, hogy a népszavazás nem vonatkozik az 1294 emberre, csak a későbbi kvóta döntésre. Ha ebben változik a magyar kormány álláspontja, akkor lesz csak érdekes az alkotmánymódosítás. Vagy ha újabb kvótáról döntenének az EU intézményei. Csakhogy ilyen döntés nincs napirenden, és elég sok ország ellenzi már az ötletet ahhoz, hogy belátható időn belül ne is legyen.

Vagyis nagyon valószínű, hogy soha az életben nem kell a magyar alkotmányra mutogatva nem végrehajtani egy EU-s kvótadöntést.

Mit kezd ezzel a Jobbik?

A kormánypártoknak nincs meg a kétharmados többségük ahhoz, hogy ezt a módosítást belerakják az alkotmányba. A parlamenti pártok közül csak a Jobbik jelezte, hogy hajlandó elgondolkodni azon, hogy megszavazzák-e a módosítást. A szavazást a kormány november elejére időzítené.

Nagy kérdés, hogy ez a láthatóan óvatos, az Európai Bizottságot fölöslegesen provokálni nem akaró szöveg elég lesz-e a Jobbiknak. Illetve az is nagy kérdés, hogy a Jobbik képes lehet-e ellenállni annak a kormányzati kampánynak, amelyet Orbán Viktor már személyesen elkezdett a múlt héten a parlamentben, amikor arról beszélt, hogy "a Jobbik Brüsszel mellé állt".

Úgyhogy az alkotmánymódosítás egészen részletes értelmezgetésével ráérünk akkor, amikor a Vona Gáborék eldöntik, hogy megszavazzák-e.

Vona első reakciója legalább olyan nyúlós volt, mint az alkotmánymódosítás szövege: a javaslat szerinte jó és támogatható, de vannak módosító javaslataik is.

Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.