Saját alapítványai lehetnek a kormánynak, hogy legyen hova önteni a pénzt

Múlt héten a parlament elfogadott egy módosítást, ami tíz év után újra lehetővé teszi, hogy a kormány alapítványokat hozzon létre. Az első ilyen a Habsburg Ottó Alapítvány lesz.

Csakhogy 2006-ba az akkori pénzügyminisztérium éppen azzal indokolta a kormányalapítványok betiltását, hogy hogy a „közalapítvány intézménye sok esetben a közpénzek elfolyatásának egyik alapvető csatornájává vált”, és a közalapítványok „valójában azért jöttek létre, hogy élvezzék az alapítványi formával járó előnyöket”, például az alapítótól való vagyoni elkülönültséget.

A Magyar Nemzet kormányalapítványok feltámasztásáról megkérdezte a Transparency International jogi igazgatóját, aki elmondta, az új szabályozás nem szab felső korlátot az alapítványoknak juttatható vagyon összegének, és azt sem szabályozza, hogy kik és milyen követelmények alapján nevezhetők ki a kormányalapítványok kuratóriumába. Ligeti Miklós emlékeztetett arra is, hogy korábban a jegybank is arra hivatkozva akarta eltitkolni alapítványainak költekezését, hogy azok önálló jogalanyok.

Ligeti szerint az Alkotmánybíróság korábban hiába mondta ki a Matolcsy-alapítványoknál, hogy a közpénz nem veszítette el a közvagyon jellegét, tartani lehet attól, hogy a kormány majd azzal bújik ki ez alól a döntés alól, hogy az MNB független a végrehajtó hatalomtól, így ami a jegybankra kötelező, az nem vonatkozik a az ő alapítványaikra.

Ráadásul a civil szervezetekkel szemben a kormányzati alapítványoknál a nyilvántartási kérelmet a bíróságoknak a szokásosnál hatszor gyorsabban, már öt napon belül meg kell vizsgálniuk, és legkésőbb 20 napon belül be is kell jegyezniük.