Csütörtökön a luxemburgi központú RTL Group bejelentette, hogy hét év után távozik a cégcsoport kötelékéből az ázsiai és közép-európai régióért felelős, magyar származású Andreas Rudas, aki a Magyar RTL Televízió Zrt. elnöke és a német médiamulti üzletfejlesztésért felelős alelnöke is volt. Rudas felügyelte a magyar- és a horvátországi RTL-operációt, és ő egyengette a csatorna politikai kapcsolatait Magyarországon. Utódja eddigi munkatársa, a 46 éves Andreas Fischer lesz.
Rudas lelépése mögött elsősorban üzleti okok lehetnek, de talán attól sem független a váltás, hogy belekeveredett a Népszabadság bezárása körüli kavarásba is. Távozásával valószínűleg Vidus Gabriella vezérigazgató és az RTL jelenlegi vezetése lesz kénytelen asztalhoz ülni Rogán Antallal és köreivel, amikor úgy hozza a szükség.
A 63 éves Rudas és a cég hivatalosan közös megegyezéssel válnak el, és ahogy ilyenkor szokás, egy tanácsadói megbízással köszönik meg neki az eddigi munkát. Benne marad az RTL Magyarország igazgatóságában is, de már csak külsősként dolgozik majd.
Rudas a legfelső körökbe tartozó médiaipari kijáróember volt, aki a kereskedelmi média és a nagypolitika közti szürke zónában mozogva egyengette cége útját. Az egyik legnagyobb tévétársaság második embereként Rudas igazi európai nagykutya volt, erős magyar kötődésekkel.
A Budapesten született, de már diákéveit is Ausztriában töltő Rudas kipróbálta magát a politikában is az osztrák szociáldemokrata párt, az SPÖ színeiben. Később a köszszolgálati ORF csatornánál helyezkedett el, majd újra a pártban dolgozott. Végül a Westdeutschen Allgemeinen Zeitung kiadójától, a Funkétól került 2009-ben az RTL-hez, ahol a közép-kelet európai régió felügyeletét osztották neki.
2010 után rögtön mélyvízben találta magát, amikor a kétharmadot szerzett Orbán-kormány nagyon gyorsan nekilátott a médiapiaci terjeszkedésnek – akkor még természetesen Simicska Lajos vezetésével.
Az Infocenter volt akkor a nagy fideszes médiahajó, a Heti Válasszal, a Class FM-mel és a Lánchíd rádióval a fedélzeten. A cég hivatalosan egy erősen strómangyanús „dán kockázati befektetőcsoporté” és Fellegi Tamásé volt, de mivel Fellegi miniszter lett, átadta az irányítást Nyerges Zsoltnak és – a később alkotmánybíróvá választása miatt kiszállt – Stumpf Istvánnak. Simicska és az Infocenter pedig Rákosin keresztül rástartolt az RTL Klubra.
2010-ben 31 százalékos tulajdonrésze volt a magyar RTL-ben Rákosi Tamás kondom- és médiamilliárdosnak, a német-spanyol vezérigazgató Dirk Gerkens évtizedes üzlettársának. Ezt a szeletet vették meg Simicskáék, amit rutinosan a 2010-es elsöprő választási győzelem napján jelentettek be, így nem is kavart nagyobb botrányt. Később kiderült, hogy a bejelentés korai volt: Simicskáék nem tudták birtokba venni az RTL-t, annak ellenére, hogy a Fidesz-háttérmilliárdos legbelső bizami embere, Nyerges Zsolt így is bekerült at RTL Klub igazgatóságába. Simicskáék tulajdonszerzése az utolsó utáni pillanatban hiúsult meg, mert az RTL végül ráígért, és 160 millió euróért maga vásárolta ki Rákosit.
Kezdettől Rudas egyengette a háttérből ezeket az egyeztetéseket, méghozzá Fellegi fejlesztési miniszter közvetítésével.
Rudas nem csak régi ismerőse, hanem barátja és későbbi üzlettársa is lett Felleginek. Bécs egyik patinás belvárosi palotájában egymás mellett dolgoznak: itt van Fellegi Euroatlantic Solutions Beteiligungs GmbH névre keresztelt pénzügyi és biztosító cége, a szomszédban az RTL alelnökének irodájával és a csatorna egyik osztrák leányvállalatával.
Az RTL-t az új Orbán-kormány első éveiben a Gerkens-Rákosi-Róbert Ákos trió vezette, közülük a Szalai Annamáriával régóta jó viszonyt ápoló Róbert menedzselte a közéleti ügyeket. Amikor viszont nagypolitikai konfliktus volt az RTL és a kormány között, Rudas közvetített. És a 2014-es választások közeledtével egyre több ilyen konfliktus keletkezett.
2013 derekán vette elő a kormány a két nagy kereskedelmi tévét sújtó reklámadó ötletét, aminek az volt a célja, hogy elijessze a külföldi vevőjelölteket a TV2-től, és a választások előtt megrendszabályozza a kampány előtt keménykedő RTL hírműsorait.
Működött is a dolog: a TV2 tulajdonosa, ProSiebenSat1 inkább a Simicska zsebében lévő menedzsmentnek adta el a tévét, az RTL híradója pedig nem durvult tovább a választásokig. A finomhangolásokat már Rudas menedzselte a tévé vezetésével együtt - ekkoriban főleg a Fellegi-Simicska vonalon, és a német politikai vezetőkkel sűrű kapcsolatot tartót Lázár János frakcióvezetőn, majd Miniszterelnökséget vezető államtitkáron keresztül.
Az RTL oldaláról nézve viszont nem ért sokat a smúzolás, mert a választások után az természetesen ugyanúgy megkapták a nyakukba a 4,5 milliárdos giga-reklámadót, mintha mi sem történt volna. Ekkor durvultak el hirtelen az RTL híradók, és lett Gerkens a kormány fő ellensége.
Csak vezéráldozattal lehetett enyhíteni a nyomáson, Rudas pedig meghúzta, amit Lázárék vártak tőle ezért cserébe: 2015 márciusában Gerkens 14 év után (!) botrányos körülmények között távozott a tévétől. A leszedett igazgatót biztonságiak kísérték ki a Nagytétényi úti központból, máig perben áll a tévével; egy éve a főkonkurens TV2-t igazgatja, és más célja sincs, mint földbe döngölni az RTL-t.
Nem egyértelmű, hogy Gerkensnek csak emiatt kellett mennie, de ez a konfliktus biztosan benne volt a pakliban. A reklámadót mindenesetre hirtelen visszavágta a kormány, a következő évben már csak 1,25 milliárd extrát kellett befizetnie az RTL-nek. Néhány hónapig Rudas maga vezette a tévét, mielőtt átadta Vidus Gabriellának a posztot. Egy ideig sikeresen magyarázta a magyar kormány unorthodox médiapolitikáját Luxemburgban, de ez sem tartott örökké.
Félreállítása részben összefügg azzal is, hogy a kormányban a médiaügyek Lázáréról Rogán Antal asztalára kerültek át. Hiába szerette volna, hiába kereste a lehetőséget ahol csak adódott, az új kommunikációs miniszterrel való kapcsolata sosem működött olyan "olajozottan", mint a Lázár-vonal.
Más gondok is felszínre kerültek Rudassal kapcsolatban. 2012-ben a Guillaume de Posch és Anke Schäferkordt páros vette át az RTL Group vezetését, és több helyen meghúzták a nadrágszíjat. 2014-ben bezárták az RTL és a Reliance Broadcast Networks közös indiai projektjét, amit Rudas vezetett, és ami három év alatt rengeteg pénzt elégetett.
A reklámadó miatt a magyar operáció nem tudott növekedni az elmúlt két évben, Luxemburg pedig Rudast tehette felelőssé, amiért nem tudta kijárni az adót eltörlését. Az RTL külföldön bejegyzett kábelcsatornái rengeteg pénzt termelnek a cégnek, de a tulajdonos Bertelsmann múlt heti őszi jelentés meg is állapítja, hogy az RTL Group mindenhol tudott növekedni, kivéve Hollandiát és Magyarországot.
A fentiek lehettek a fő okok, de van más is. Luxemburg bizalmát élvező vezetést is meglepték az elmúlt hetek médiahírei, amik elég kellemetlen képet festettek a kormány fő ellenlábasaként elkönyvelt RTL Klubról. Kiderült, hogy Rudas is benne ült a Vienna Capital Partners, a Mediaworks tulajdonosának tanácsadó-testületében, amely néhány hete a Népszabadság bezárásáról döntött.
Hirtelen többeknek feltűnt, hogy Heinrich Pecina VCP-vezér is abban az épületben bérelt irodát, ahol Fellegi és Rudas, és az ügy több fronton is kínos lett az RTL-nek. A tulaj Bertelsmann korábban, a Ringier-korszak előtt volt tulajdonosa a Népszabadságnak - a német multinál senkinek nem kellett elmagyarázni, mit jelent ez a lap Magyarországon.
És ha ez nem lett volna elég gyanús, kiderült, hogy a Mediaworks azzal a Funkéval bonyolította le utolsó nagy üzletét - a kormánynak fontos Pannon Lapok Társaságának felvásárlását -, ami Rudas utolsó munkaadója volt az RTL előtt.
A válás békésen zajlik, ennek szól az a tanácsadói szerződés, amivel januártól is részt vehet majd a magyar board évi négy ülésén. Rudas távozása így is érzékelhető változást hozhat majd az RTL Klub és a kormány közötti kapcsolatok alakulásában. A Fidesz valószínűleg nem a Magyarországon alig jártas Andreas Fischerrel akar egyeztetni, hanem inkább Vidusékat keresik majd, ha valamit szeretnének. És ahogy négy éve, úgy valószínűleg a jövőre kezdődő kampány idején is próbálkoznak majd.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.