Jogi káosz alakul az új alkotmánybírók keddre tervezett megválasztása körül.

Négy bíró megüresedő helyét is be kellene töltenie a parlamentnek, és hétfőn kora délután a képviselők el is fogadták a napirendet, amelynek értelmében kedden szavazniuk kellene a négy jelöltről.

Úgy nézett ki, hogy simán elfogadja a parlament a négy jelöltet, mert ugyan a Fidesznek és a KDNP-nek már nincs meg az ehhez szükséges kétharmados többsége, az LMP már jelezte, hogy megszavazza a jelölteket. A zöld párt már február óta tárgyal a Fidesszel a lehetséges jelöltekről, és úgy érzik, sikerült olyan bírókban megegyezni, akik szerintük nem a kormány szekerét tolják majd.

A kormánypártok (Fidesz, KDNP) és az ellenzéki LMP megegyezése felháborította az MSZP-t, és már az egyezség csütörtöki bejelentésekor puccsszerű eljárással vádolták a Fideszt, és az LMP-t meg azzal támadták, hogy a Fidesz kottájából játszik.

Obstrukció, amit eddig senki sem vett észre

Az MSZP azonban a nyilatkozatokon túl húzott egy érdemit is: a párt delegáltja lemondott a bírákat jelölő bizottságban betöltött tagságáról, és ezzel a bírák múlt pénteki jelölése valószínűleg érvénytelen volt. Csakhogy ezt a bizottságból és a parlamentben senki sem vette észre.

A bírák megválasztásáról szóló törvény így rendelkezik:

„Az Alkotmánybíróság tagjaira az Országgyűlésben képviselettel rendelkező pártok képviselőcsoportjai által jelölt legalább kilenc és legfeljebb tizenöt képviselőből álló jelölő bizottság tesz javaslatot. A bizottságban a képviselőcsoportok legalább egy-egy képviselőjének helyet kell kapnia.”

A bizottság pénteken, november 18-án jelölte a négy új alkotmánybírót. Ám akkor már csak nyolc tagot számlált a bizottság, és az MSZP képviselőcsoportjának nem volt benne képviselője. Tóth Bertalan ugyanis előző nap, november 17-én lemondott a tagságáról, és így törvénytelenné tette a bizottság működését. Hiszen két kritériumnak sem felelt meg pénteken, a hivatalos jelölés idején a bizottság: nem volt legalább kilenc tagja, és nem nem volt legalább egy tagja minden parlamenti frakciónak.

Az obstrukciót látszólag senki sem vette észre.

Rubovszky György (KDNP) bizottsági elnök simán összehívta péntekre csonkán is a bizottságot, végigment a jelölésről szóló szavazás, és hétfőn simán átment a parlamenten a napirend megszavazása is, benne a keddre időzített bíróválasztással.

Kövér nem hagyta elmondani

Tóth Bertalan azt tervezte, hogy a napirend megszavazása után ügyrendi javaslattal szakítja meg a hétfői parlamenti ülést, és ekkor mondja el, hogy a jelölő bizottság törvénytelenül jelölt, és javasolja a bíróválasztás elhalasztását.

Terve azonban nem jött be, mert ahogy elkezdte mondani, hogy ne szavazzanak kedden a bírókról, Kövér László házelnök azonnal megvonta tőle a szót, azzal, hogy:

„Ez nem ügyrendi indítvány, ez szórakozás a Ház türelmével. Nem minősül ügyrendi indítványnak, nem adok helyt.”

Tóth így nem tudta elmondani, hogy miért nem lehet alkotmányosan kedden szavazni az alkotmánybírókról. Végül a házbizottság összehívását kérte a törvénytelenség megállapítására, és sajtótájékoztatón mondta el, hogy mi a baj.

Szerinte törvénytelen lenne, ha kedden megválasztanák az alkotmánybírókat, úgyhogy arra szólította fel a képviselőket, hogy ha meg is tartanák a szavazást, akkor se vegyék majd fel a szavazólapjaikat.

Ha az ellenzéki pártok közti vita részletesen is érdekli, akkor itt nézheti meg Burány Sándor (MSZP) csütörtöki kirohánását a Fidesz és az LMP ellen itt pedig az LMP lapjában olvashatja el, hogy a párt szerint miért volt racionális és hasznos döntés a megállapodásuk a jelöltekről.