Norvégiában komoly társadalmi vita zajlott az elmúlt években, hogy méltó-e az áldozatok emlékére az emlékhely, melyet még 2013-ban választottak ki egy pályázaton Utoya szigetén.

Itt lőtt agyon 77 embert, elsősorban fiatalokat Anders Behring Breivik 2011-ben. Az emlékhely pályázatán egy stockholmi képzőművész, Jonas Dahlberg terve nyert. E szerint kettévágnak a szigetet, így megmutatva azt a sebet, amit Breivik mészárlása okozott. A terveket korábban nagyon lelkesen fogadta a szakmai közeg, és a világsajtó számos lapjához hasonlóan mi is elismerően írtunk róla.

A tervet viszont nem fogadták lelkesen a környéken élők. A Magyar Nemzet részletes cikkben foglalta össze, hogy mi minden történt az emlékhely terve körül az elmúlt években, de a fő kifogások, hogy a sziget kettévágása ártana a természetnek, vonzaná a turistákat, ráadásul ronda is. A helyiek pert is indítottak az állam ellen, a kormány pedig múlt szeptemberben végül visszakozni látszott, bejelentették, hogy készek elállni a tervtől.

Erre válaszul nemzetközi képzőművészek egy csoportja nyílt levélben állt ki a terv mellett. Levelükben írról írtak, nem meglepő, hogy az emlékhely tervét ennyire élénk párbeszéd kíséri, de szerintük a társadalmi párbeszéd épp része a trauma feldolgozási folyamatának. De szerintük nem a Dahlberg által tervezett műalkotás nyers és kegyetlen, hanem Breivik támadása, aminek emléket állít.

A terv lényege nem csak a sziget egyik csücskének levágása lett volna, hanem a gyalogosan nem megközelíthető oldalra fel is írták volna az áldozatok neveit, amit a túloldalról lehetett volna elolvasni.

A Magyar Nemzet szerette volna megtudni, hol áll most a történet, ezért keresték a képzőművész irodáját és a kormányt is. Dahlberg munkatársa válaszként csak a nemzetközi művészállásfoglalást ajánlotta válaszként, míg az illetékes minisztérium azt üzente, egyelőre dolgoznak a válaszokon az emlékhely jövőjével kapcsolatos kérdésekre.