Vasárnap a XII. kerületi otthonában, 84 éves korában váratlanul rosszul lett, és meghalt dr. Torgyán József, a Független Kisgazdapárt volt elnöke, az Orbán-kormány földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztere. A halálhírt a politikus özvegye, Torgyánné Cseh Mária erősítette meg a Blikknek. Torgyán volt a rendszerváltás utáni magyar politika egyik legbotrányosabb, egyben legszórakoztatóbb minisztere.

Hegedűs jogász a forradalomban

Torgyán József 1932. november 16-án született Mátészalkán. Apja tisztviselő, anyja óvónő volt. Torgyán Budapesten tanult zenei gimnáziumban, és elvégezte a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola hegedű főtanszakát. Ezután jogot hallgatott az ELTE-n, és 1958-ban az ügyvédi kamara tagja lett.

A Külügyi Akadémián tanulhatott volna tovább, ha belép a pártba, de nem akart, így segédmunkásként kellett elhelyezkednie egy budapesti hajógyárban. Az 56-os forradalomban való részvétele miatt 1958-ban kizárták a kamarából, ezért egy ideig az Acélöntő- és Csőgyárban lett segédmunkás, majd decemberben visszavették.

1959-ben feleségül vette Cseh Máriát, a Pécsi Nemzeti Színház operettprimadonnáját. Egy gyerekük született, Attila, aki szintén ügyvéd, és aki ellen a kazettaügyben nyomozás indult, de később bizonyíték hiányában megszűnt. Torgyán 1959. januárjától 1990. júliusáig az újpesti 41. számú Ügyvédi Munkaközösség tagjaként dolgozott.

Az ellenzékből a minisztériumig

Miután 1990-ben Torgyán József feladta az ügyvédi praxisát, hogy az FKGP parlamenti képviselője legyen, frakcióvezetőként folyamatosan támadta az Antall-kormányt: teljes földújraelosztást és átfogó kárpótlást akart, de ebbe Antallék nem mentek bele. A parlamentben ekkor hangzott el egy híres mondata, amikor egy nyíregyházi asszonyt idézett: „patak vér fog folyni”, ha a volt földbirtokos paraszti lakosság fellázad a földprivatizáció miatt.

A helyzet annyira elmérgesedett, hogy leváltották a frakcióvezetői posztjáról, Torgyán pedig ki akart lépni a koalícióból. Ügynökgyanúba is keveredett, azzal vádolták, hogy 1956 után besúgó lett, de az átvilágításkor nem találtak semmi gyanúsat.

1991. április 27-én csellel került az FKGP élére: Nagy Ferenc József pártelnök a nagyválasztmányon a gyűlést berekesztette, de Torgyán és az emberei ott maradtak, a párt alkotmányát módosították, ezután pedig társelnöknek választották Torgyánt. Két hónappal később a párt rendkívüli nagyválasztmánya leváltotta Nagyot, és Torgyán lett a párt egyetlen elnöke. Ezután Torgyán és a régi kisgazda vezetők többsége feljelentették egymást. Torgyán 1992-től 1993-ig az Antikommunista Világliga (ma Világliga a Szabadságért és Demokráciáért) elnöke volt.

1992. február 29-én az FKGP kilépett a kormánykoalícióból, így Torgyán 1998-ig ellenzékbe került. Áprilisban a kormány ellen nagytüntetést szervezett, ami a harag napjaként vonult be a történelembe. A pártja ennek ellenére (vagy emiatt) 1996-ig erősödött, ezalatt nem is puccsolt meg senki senkit. A népszerűséget Torgyánék főleg a szétforgácsolt jobboldali ellenzéknek köszönhették. Aztán az egész mű egy pillanat alatt összedőlt: Torgyán a párt egyik nagyobb tüntetésén elmondott liberálbolsevista férgeket emlegető beszéde után minden elveszett. (Két évtizeddel később Orbán ezt következmények nélkül megtehette.)

A botrányminiszter

1998-ban esélytelenül indultak el a választáson, de az MSZP–SZDSZ-kormány megbukott, így az FKGP a Fidesszel és az MDF-fel kormányra került, Torgyán pedig földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter lett. Ez volt a karrierjének a csúcspontja, innen már csak lefelé vezetett az út. Több botrányba került ő is és a pártja is, de végig felvállalta a konfliktusokat: Járai Zsigmond pénzügyminisztert például azzal fenyegette, hogy ha nem ad pénzt az agrárfejlesztési terveire, akkor a parasztok búzát öntenek a Pénzügyminisztérium elé.

Vidékfejlesztési miniszterként gyakran kinevettette magát meggondolatlan kijelentéseivel, például amikor arról beszélt, hogy Chilébe lehetne cseresznyét exportálni, vagy amikor Albániának csepegtető öntözést, Indiának takarmánytárolási módszereket, Japánnak meg dinnyét és magyar borokat ajánlott. Azt is mondta, hogy megállapodott a thaiföldi király titkos tanácsadójával, hogy paprikát, zöldséget és dísznövényeket vesznek majd tőlünk, mi meg libafarmot nyitunk Thaiföldön, és beszállunk az ottani krokodilbőr-feldolgozásba.

1998-ban botrány lett abból is, hogy Torgyán fiának felesége és anyósa komoly szakmai múlt nélkül jutott tisztségekhez a MALÉV-ban és a Szerencsejáték Zrt.-ben. Hingyi Beatrix MALÉV-os kinevezéséről Torgyán azt mondta: „Mi egy repülős dinasztia vagyunk. A vejem a kanadai Air France igazgatója.” Novemberben mindkét nő lemondott.

2000-ben Torgyán elkezdett építtetni egy több száz milliós villát, amire a vagyonnyilatkozata szerint nem lehetett volna pénze. Azzal védekezett, hogy 1990 előtt, sztárügyvédi fizetéséből tett félre, de ez matematikailag is lehetetlen lett volna.

A bukás után

A ciklus második felében a Fidesz megásta az FKGP sírját: a frakció előbb két-, majd háromfelé szakadt, Torgyán pedig botrányos ügyekbe folyt, és elszállt a népszerűsége. Világos volt, hogy a kisgazdák biztosan kiesnek a parlamentből, így a tagjai vagy elmenekültek, vagy a székházért és az állami támogatást biztosító történelmi FKGP névért szálltak harcba. (A székházért „puccsistákkal” a székházért.) A kisgazdák nemcsak beperelték és feljelentették egymást, hanem például az egyik országos gyűlésen az egymást a pártból kölcsönösen kizáró felek biztonsági emberekkel álltak fel egymás ellen.

Molnár F. Árpáddal

Torgyán a politikában 2001-ben bukott meg végleg: lemondott az agrárminisztérium és a Fradi éléről is, ami korrupciós botrányba keveredett az elnöksége alatt, a pártja pedig a 2002-es választáson 1 százalékot sem ért el. Torgyánt az FKGP leváltotta és kizárta, az egyetlen, ami miatt még írtak róla, hogy a Belgrád rakparti FKGP-székházat botrányosan adták el Szeremlei Huba vállalkozónak.

A volt fővárosi FKGP-elnök, Liebmann Katalin „Nagy Szerszám – kis politikai pornográfia” címmel ekkor adott ki könyvet Torgyán Józsefről és környezetéről. A címben Torgyán egyik kedvenc, többször elmondott bölcsességére utalt: „Ügyvédet perrel, szépasszonyt kemény szerszámmal fenyegetni nem lehet.”

2001-ben az FKGP nagygyűlésén a beszéde után rosszul lett, és – ahogy leírta – összecsuklott, mint a tangóharmonika, és aznap kétszer is mentőt kellett neki hívni. A baj forrása az lehetett, hogy Torgyán az előző nap Szabolcs megyéből hazafelé egy vendéglőben pacalpörköltet evett, otthon éjjel pedig ráküldött egy gombapaprikást. A budapesti Kútvölgyi kórházban feküdt, amiről azt hitte, hogy Horthy Miklós Kórház. Horn Gyula és Orbán is meglátogatta, utóbbi látogatását Torgyán átaludta. (2016-ban Orbán Viktor ugyanebben a csárdában fogyasztott el egy jó nehéz ebédet.)

2006-ban a Megújuló Magyarországért Mozgalom, 2010-ben a Torgyán–Kisgazda–Koalíció nevű pártjaival próbált bejutni a parlamentbe, de nem sikerült neki.

Nyugdíjasként tévéműsorokban főzött, pókerezett, rappelt, traktorszépségversenyen zsűrizett, és könyveket is írt. 2013 májusában azt mondta: fontos, hogy a kétbalkezes „neo-ultraliberális baloldallal" szemben a nemzeti oldal maradjon kormányon, még akkor is, ha lát kívánnivalót benne, 2015-ben azt pedzegette, hogy Lengyelországgal államszövetségben kéne visszavásárolná Kárpátalját, a 2016-os Száll a turul fészkére című önéletrajzi könyve bemutatásakor pedig azt mondta: 2018-ban koalícióra lépne a megroggyant Fidesszel. Nemrég beszélt arról is, hogy antialkoholista, ezért soha életében nem volt szilveszteri bulin.